GazdaságSzerző: economx 1 órával ezelőtt 5 percnyi olvasás
Magyar Péter 2027-re nagyarányú családipótlék-emelést ígért, amivel a kormány egy 2008 óta változatlan...
Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádióban jelentette be, hogy 2027-ben jelentősen emelkedhet a családi pótlék összege. Konkrét összeget vagy százalékos mértéket egyelőre nem mondott, azt azonban garantálta, hogy
a jövő évi költségvetésben „nagyarányú családipótlék-emelés” szerepel majd – a duplázást ugyanakkor nem ígérte meg.
Az emelés azért is jelentene komoly változást, mert a családi pótlék összege 2008 óta változatlan:
Ha a kormány 2027-ben valóban hozzányúl a támogatáshoz, 19 év után emelkedhet először annak összege.
Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrumának igazgatója az Economxnak azt mondta, önmagában néhány tízmilliárd forintos pluszkiadás még nem jelentene meghatározó tételt a teljes költségvetésben, egy nagyobb emelésnél azonban már egészen más a helyzet.
A családi pótlékra jelenleg nagyságrendileg évi 300 milliárd forintot költ az állam, ami az éves büdzsé körülbelül 0,3 százaléka. Így egy 20–30 százalékos emelés hozzávetőleg 60–90 milliárd forintos többletet jelentene,
míg a teljes duplázás változatlan jogosulti kör mellett további mintegy 300 milliárd forintba kerülne évente.
Árokszállási Zoltán érzékeltetése szerint a költségvetés mintegy 0,1 százalékának megfelelő összeg nagyságrendileg 90 milliárd forint, így néhány tízmilliárdos kiadás a teljes büdzséhez mérten még viszonylag kis tétel. A családi pótlék megduplázása azonban már más nagyságrend: „Ha megduplázzuk, akkor nagyon egyszerű: 0,6 százalék” – fogalmazott az Economxnak. Vagyis a támogatásra fordított összeg súlya a jelenlegi, nagyjából 0,3 százalékról 0,6 százalékra nőne.
A szakértő szerint azonban nem is elsősorban az a kérdés, hogy technikailag előteremthető-e néhány tíz- vagy akár százmilliárd forint, hanem az, hogy milyen költségvetési helyzetben vállalná ezt magára az állam.
Árokszállási arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiindulópont eleve kedvezőtlen:
magas a költségvetési hiány, miközben Magyarország az euró bevezetésére készül, ami a következő években jelentős fiskális konszolidációt követel meg.
Az euróövezeti csatlakozáshoz ugyanis a hiányt tartósan a GDP 3 százaléka alá kell szorítani.
Ráadásul a piacok is komoly költségvetési kiigazítással számolnak. Az elemző szerint a magyar állampapírpiacon korábban látott kockázatifelár-csökkenésben is szerepet játszott, hogy a befektetők érzékelték a kormány erős elköteleződését az euró bevezetése mellett.
„Ahhoz, hogy belépjünk az eurózónába, nem lehet ilyen magas költségvetési hiánnyal nekivágni a csatlakozásnak”
– fogalmazott az Economxnak Árokszállási.
Ezért egy családipótlék-emelés sem önmagában értékelendő. A kormány több más, kiadással járó intézkedést és fejlesztést is kilátásba helyezett, miközben a hiányt is jelentősen csökkentenie kellene. Az MBH Elemzési Centrumának igazgatója szerint az állami működési kiadások és a pazarlás visszafogása teremthet ugyan mozgásteret, de a különböző új vállalások összeadódnak.
„Mindig pakolnak rá újabb és újabb súlyokat egy már amúgy is olyan helyzetben lévő költségvetésre, ami rossz” – érzékeltette a problémát.
Árokszállási szerint ezért nem feltétlenül arról van szó, hogy a családi pótlék jelentős emelése ne férhetne bele már jövőre. Ha azonban erre költ a kormány, máshol kell megtalálnia a fedezetet vagy más kiadást kell későbbre halasztania.
„Ha mást nem csinálnak, akkor akár jövőre is meg tudják emelni, csak akkor mást kell parkolópályára rakni”
– foglalta össze az elemző.
A jelenlegi családipótlék-összegeket 2008-ban állapították meg, ugyanakkor Árokszállási Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy a csaknem két évtizedes befagyasztást önmagában nem lehet elválasztani a teljes családtámogatási rendszer átalakulásától:
a 2000-es évek végéhez képest ugyanis ma már széles körű családi adókedvezmények és lakhatáshoz kapcsolódó támogatások is működnek.
A korábbi kormány családpolitikájában hangsúlyos elem volt, hogy elsősorban a munkajövedelemmel rendelkező családokat támogassa adókedvezményeken keresztül, miközben a családi pótlék alanyi jogon járó támogatás maradt.
Ezért az elemző szerint nem elegendő pusztán arra hivatkozni, hogy közel húsz éve nem emelkedett a családi pótlék: azt is figyelembe kell venni, hogy közben alapvetően megváltozott a családok állami támogatásának szerkezete.
Nemcsak az eltelt 18 év teszi látványossá a családi pótlék befagyasztását, hanem az azóta bekövetkezett áremelkedés is. A Központi Statisztikai Hivatal éves fogyasztóiár-adatai alapján 2008 és 2025 között – tehát az idei infláció még nincs is benne – összességében mintegy 110 százalékkal emelkedett az árszínvonal Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a 2008-ban megállapított, egy gyermek után járó havi 12 200 forintos családi pótléknak 2025-ös árszinten nagyjából 25 700 forintot kellene érnie ahhoz, hogy megőrizze akkori vásárlóerejét.
Hasonló a helyzet a többi kategóriában is: a kétgyermekes családoknak gyermekenként járó 13 300 forint helyett mintegy 28 ezer forintra, a három- vagy többgyermekes családok esetében pedig a jelenlegi gyermekenkénti 16 ezer forint helyett körülbelül 33 700 forintra lenne szükség pusztán a 2008-as vásárlóerő „helyreállításához”. Másképpen fogalmazva: a változatlanul hagyott családi pótlék reálértékének több mint fele eltűnt az utolsó emelés óta. A 12 200 forint mai vásárlóereje 2008-as árakon számolva már csak nagyjából 5800 forintnak felel meg.
A családi pótlék befagyasztásának és a jogosulti létszám változásának hatása a költségvetési adatokban is látványos. A KSH szerint 2008-ban 366,8 milliárd forintot fizetett ki az állam családi pótlékra. Az összeg ezt követően fokozatosan csökkent: 2010-ben 359 milliárd, 2015-ben 317,9 milliárd, 2020-ban pedig már csak 304,9 milliárd forintot tett ki.
A folyamat az elmúlt években is folytatódott. 2022-ben 305,1 milliárd, 2023-ban 302,1 milliárd, 2024-ben 299,5 milliárd, 2025-ben pedig 296,1 milliárd forint volt a tényleges éves kiadás.
Vagyis az állam nominálisan is mintegy 71 milliárd forinttal kevesebbet költött családi pótlékra 2025-ben, mint 2008-ban, miközben az árszínvonal jelentősen emelkedett.
A visszaesést azonban nem kizárólag a támogatási összegek befagyasztása magyarázza: a jogosultak száma is csökkent: 2010-ben még több mint 1,21 millió család és mintegy 2,01 millió gyermek szerepelt a családipótlék-statisztikában, 2025-re viszont a családok száma 1,015 millióra, a gyermekeké 1,671 millióra mérséklődött.
Az eredeti költségvetési előirányzatok alapján is hasonló tendencia rajzolódott ki. A 2025-ös költségvetésben 305,46 milliárd forintot irányoztak elő családi pótlékra, a 2026-os büdzsé pedig eredetileg ennél is valamivel kisebb, mintegy 305 milliárd forintos kerettel számolt.
A 2026-os költségvetés módosítása ezt 325,99 milliárd forintra emelte, vagyis az idei keret 21 milliárd forinttal nőtt.
A nagyságrendből az is látszik, hogy míg egy kisebb emelés néhány tízmilliárd forintból megoldható, egy 50 százalékos emelés már nagyságrendileg 150 milliárd forintos, a teljes duplázás pedig körülbelül 300 milliárd forintos éves többletkiadást jelentene. A tényleges összeg természetesen az emelés konstrukciójától és a jogosultak 2027-es számától is függ.
Napi