BelföldSzerző: index 1 órával ezelőtt 6 percnyi olvasás
Még a héten nyilvánosságra hozzák a közlekedésbiztonsági társadalmi egyeztetés eredményét.
A közlekedésbiztonsági szabályok szigorításáról szóló, szeptember 9-én lezárult társadalmi egyeztetésről kérdeztük Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert a parlament folyosóján.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a közlekedésbiztonsági felmérést július 16-án tette közzé a tárca, és szeptember 9-ig lehetett kitölteni. A miniszter szerint összesen 364 781 ember válaszolt. Az ív az elektromos rollerek szabályozásáról, az illegális utcai versenyzés visszaszorításáról, a kirívó gyorshajtás szankcionálásáról, a visszaeső szabályszegők büntetéséről és az átlagsebesség-mérés bevezetéséről kérdezte a válaszadókat – de szerepelt benne a notórius száguldozók autójának elkobzása, a gyorshajtási bírság jövedelemhez igazítása, a rolleresek kötelező bukósisakja, valamint az a felvetés is, hogy a beszedett bírságokat kizárólag közlekedésbiztonsági célokra fordítsák.
A miniszter szerint a felmérés azért is figyelemre méltó, mert hirdetések és kampány nélkül, teljesen önkéntes alapon érkezett ennyi válasz.
„Nem is tudok erre példát, hogy ilyen széles körű társadalmi egyeztetés történt volna a magyar közpolitikában” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kérdőív mellett rengeteg írásos javaslat is érkezett, ezeket is kiértékelik.
Nem árulok el nagy titkot, hogy nagy többségben a kitöltők támogatták azt, hogy szigorodjanak Magyarországon a közlekedésbiztonsággal összefüggő jogszabályok, és így az átlagsebesség-mérés bevezetését is támogatták
– fogalmazott a miniszter.
A tárcavezető elmondta, hogy az átlagsebesség-mérés bevezetéséről még nincs döntés, de a téma napirenden van. A kiértékelés jelenleg zajlik, és a tárca még az idei évben jelentést készít a kormány számára a beérkezett véleményekről.
Vitézy szerint az átlagsebesség-mérés Európában széles körben elterjedt módszer: Belgium, Franciaország, Olaszország, Ausztria, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Csehország, Románia és Bulgária is alkalmazza. Az eljárás lényege, hogy nem pontszerűen kihelyezett traffipaxokkal mérik a sebességet, hanem egy adott szakaszon a két pont között megtett útból és az azzal eltöltött időből számolják ki az átlagsebességet.
A miniszter elmondása szerint az egyik autópályán már el is végeztek egy ilyen mérési tesztet, mivel a kamerák ma is kint vannak, csak jelenleg más típusú ellenőrzéseket végeznek velük.
„A rendszámfelismerés minden UD-kameránál is működik” – mondta Vitézy, vagyis a technikai feltételek adottak, a jogszabályi háttér hiányzik.
A begyűjtött adatok szerint az áthaladó gépjárművek 30 százaléka lépte túl a megengedett sebességet, és 8 százalékuk több mint 10 százalékkal haladta meg azt.
Ez nem azt jelenti, hogy néha egy picit gyorsabban, hanem ha valaki átlagban megy 145-tel, akkor nyilván ment annál gyorsabban is, mondjuk egy 30 kilométeres szakaszon nézve az átlagot
– mondta a miniszter.
Hozzátette, hogy naponta több ezren értek el 180 kilométer/óra feletti átlagsebességet, ami azt jelenti, hogy „200-zal mentek az autópályán, ezzel akut életveszélyt okoztak mindenki másnak, aki ott közlekedett”.
Ezeket a típusú jelenségeket kell visszaszorítani, mert ekkor lesz kevesebb halott a magyar utakon, ekkor lesz kevesebb súlyos sérült a magyar utakon
– fogalmazott a miniszter.
A miniszter szerint az új mérés elsősorban a balesetek megelőzését célozza, mert amíg a régi rendszer ki lehetett játszani azzal, ha a sofőr, csak a traffipax elérésekor lassított, majd tovább száguldozott, az új rendszernél ez nem fog működni. Ahhoz, hogy valóban elrettentsék a gyorshajtókat, ahhoz viszont a büntetési tételekhez is hozzá kell nyúlni. Ez a tárcavezető szerint nem elsősorban a pénzbírságokat emelését jelenti, hanem a kirívó sebességtúllépés szankcionálását kellene újragondolni.
Vitézy elmondta, hogy ilyen fogalom jelenleg nincs a magyar jogrendben:
A jog gyakorlatilag ugyanúgy kezeli azt, ha valaki 50-es táblánál 66-tal megy, mint azt, ha 166-tal. Ausztriában és Svájcban éppen a nagy közfeltűnést keltő balesetek miatt vezették be a kirívó sebességtúllépés jogintézményét.
A felmérésben a tárca azt vetette fel, hogy lakott területen 120, lakott területen kívül 200 kilométer/óra feletti sebesség esetén automatikusan bűncselekményi tényállás valósuljon meg, de szerinte ez a két határ jelentheti szakmai vita tárgyát, azonban a mögötte meghúzódó elmélet egyértelmű.
Ne lehessen pusztán pénzzel megváltani az ilyen típusú sebességtúllépéseket. Aki ilyen módon száguldozik – ezek például gyorsulási versenyek résztvevői –, azok tényleg kifejezetten és direkt módon veszélyeztetik mások életét
– fogalmazott a miniszter.
Vitézy szerint ma Magyarországon büntetőjogi következményekkel az néz szembe, aki már halálos vagy súlyos sérüléssel járó balesetet okozott – de a miniszter szerint még ilyenkor sem automatikus, hogy kényszerintézkedés történjen.
Ha traffipaxszal bizonyítva látszik, hogy elkövette, de nem okozott balesetet, akkor az csak egy szabálysértés. Szerintem változtatni kellene
– fogalmazott.
A közlekedésbiztonsági csomag előzményeihez tartozik, hogy az online konzultáció indításakor Vitézy az Árpád hídnál tartott sajtótájékoztatót – azon a helyszínen, ahol egy halálos baleset után felszerelt sebességmérők jelentősen csökkentették a balesetek számát. A miniszter akkor felidézte, hogy elődje, Lázár János a 2023-as Árpád hídi baleset után azonnali lépéseket ígért, „de nem történt semmi”.
A miniszter jelezte, hogy a beérkezett vélemények eredményeit várhatóan még ezen a héten közzéteszik. A szigorítási csomag a büntető törvénykönyvet, a szabálysértési jogszabályokat és technológiai feltételeket érint, ezek pedig nem KRESZ-témák. Egy kivétel van: a roller, amelyre külön, gyorsított KRESZ-módosítás készül. Vitézy szerint ennek kész a tervezete, jelenleg a belső kormányzati egyeztetés zajlik.
A rollerekre vonatkozó szabályok előrehozásáról a miniszter már júniusban is beszélt. A kérdéssor külön blokkban foglalkozott a mikromobilitási eszközökkel. A válaszadók véleményt mondhattak a rollerek két járműkategóriába sorolásáról, a kötelező fejvédőről és az életkori korlátozásokról is. A sürgetés hátterében a balesetek száma áll: egy biztosításközvetítő elemzése szerint a súlyos rolleres balesetek száma egyetlen év alatt 73 százalékkal nőtt. A konkrét döntési pontokról Vitézy most nem akart nyilatkozni:
Ott a kormány figyelembe véve mindenkinek a véleményét fogja kialakítani, hogy milyen szabályozást javasol.
A teljes KRESZ-felülvizsgálat ennél hosszabb folyamat. A miniszter szerint az év vége felé lesz olyan jogszabályszöveg, amelyet mindenki véleményezhet. Vitézy felidézte, hogy korábban Lázár János honlapján már közzétettek egy tervezetet, amelyet sok kritika ért – ő maga is bírálta akkor, még nem miniszterként. Az akkor beérkezett több ezer észrevétel egy részét nem tudták megismerni, mert Lázár a saját honlapján gyűjtötte azokat adatvédelmi tájékoztató nélkül, így egy részüket törölni kellett. A szakmai szervezetek azonban újra elküldték a véleményüket, és jelenleg munkacsoportokban zajlanak az egyeztetések. Azt azonban az új kormány is megtartja, hogy egy darabban fogja bemutatni az új KRESZ tervezetét, egyedül a rolleresek helyzetét fogják külön rendezni.
A rollerek szabályozását előrehozzuk, utána szerintem egybe kell kezelni az egészet, és kell hagyni kellő felkészülési időt, hogy az új fogalmakat, az új táblákat megfelelően oktatni tudják, és a közvélemény ezeket megismerje
– fogalmazott a miniszter.
(Borítókép: Vitézy Dávid beszél az Országgyűlés ülésén 2026. szeptember 14-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Napi