• A Kapos és Koppány patak találkozásánál fekvő Regöly területe már a bronzkortól kezdve lakott volt.
• A Pacsmagi-tavak nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként védett vízimadaraknak ad otthont.
• A faluban szkíta kori kurgán, középkori templomrom és az Újszkítia kísérleti régészeti park várja a látogatókat.

A Siófok és Szekszárd között, nagyjából félúton található Regöly stratégiai fekvése miatt már a történelem előtti időktől kezdve lakott hely volt. A környék lankás pannon dombjai, a folyók tágas medencéje és a gazdag vadászmezők számos egymásra épülő kultúrának adtak otthont az évszázadok során. A Tamásitól mindössze 15 kilométerre található falu egy hatalmas, késő bronzkori, majd kelta földvárra épült, így Regöly ma a La Tène-kultúra leggazdagabb magyarországi lelőhelyének tekinthető. Ez a kivételes örökség és a környező táj egyedülálló hangulatot teremt a látogatók számára. Regöly látnivalói nemcsak a régmúlt emlékeit idézik fel, hanem közvetlen kapcsolatot teremtenek a természettel is.

Melyek Regöly látnivalói, amiket mindenképp érdemes felkeresned?

A település határában terül el a Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület, amely a Koppány patak felduzzasztásával jött létre. A 487 hektáros tórendszert 1990-ben nyilvánították országos jelentőségű természetvédelmi területté, 1997 óta pedig nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyként tartják számon hazánk Ramsari területeinek egyikeként.

A vízimadár-paradicsom számos védett fajnak ad otthont, amelyek közül a legjelentősebb a fehér kócsag. A halastavak védelmi státuszuk miatt engedéllyel és kísérővel látogathatók, a belépőt a területileg illetékes természetvédelmi hatóságtól szerezheted be. 

Középkori emlékek

A 65-ös útról Regöly felé kanyarodva, Tamási irányában a szántóföld közepén egy magányos falcsonk vonja magára a figyelmet. Ez a festői rom a XIV. századi Somoly falu templomának maradványa. A település neve a som gyümölcsnévből ered, míg a Somoly forma a XVII. században jelenhetett meg az akkori rác lakosság nyelvhasználata révén. A faluról az első írásos említés 1389-ből származik, amikor Zsigmond király Újlaki Kont Miklós nádor fiát iktattatta a birtokba, később pedig az ozorai kastély urának, Ozorai Pipo főkincstartó tulajdonába került.