Lagarde hétfői beszédében hangsúlyozta, hogy bár a technológiaimport önmagában nem aggályos, a mesterséges intelligencia kivételes eset. Az adatvédelem mellett a hozzáférés kérdésére is felhívta a figyelmet, rámutatva, hogy ha az AI széles körben elterjed, majd a szolgáltató visszavonja vagy módosítja a feltételeket, az egyszerre érinthet minden ágazatot.

Ez olyan mértékű befolyás, amellyel eddig egyetlen kereskedelmi partner sem rendelkezett Európa felett

– fogalmazott az EKB elnöke, hozzátéve, hogy ezt a pozíciót bármilyen tárgyaláson, legyen szó vámokról vagy digitális adókról, nyomásgyakorlásra lehetne használni.

A jegybankelnök szerint Európának jelentősen bővítenie kell a számítási kapacitásait. Az újonnan épülő gigagyárak jó kiindulópontot jelentenek, de jelenleg közel sem elegendők, így a kontinensnek lényegesen gyorsabb ütemben kellene építkeznie. A vállalkozásoknak ráadásul anélkül kellene dönteniük az AI bevezetéséről, hogy aggódniuk kellene az adataik biztonsága miatt.

Lagarde arra is rámutatott, hogy az AI-fejlesztés az európai tőkepiacok elmélyítésének kiemelt projektjévé válhat.

Olyan léptékű tőkét igényel, amelyet csak a piacok képesek biztosítani, és Európa számára a tét aligha lehetne nagyobb

– fogalmazott.

Az EKB elnökének szavai egy egyre erősödő európai konszenzust tükröznek. Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke a múlt héten az AI-t olyan lakmuszpróbának nevezte, amely megmutatja, képes-e Európa közösen kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Hétfőn pedig neves európai közgazdászok, politikusok és AI-szakértők koalíciója – köztük Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdász és Margrethe Vestager, az Európai Bizottság korábbi biztosa – arra figyelmeztetett, hogy határozott lépések nélkül Európa visszafordíthatatlanul függővé válhat néhány külföldi kormánytól és magánszereplőtől.

Címlapkép forrása: EU

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.