Egyről három mandátumra nőtt a szociáldemokraták vezette ellenzéki blokk előnye a svéd választáson: a szavazatok 95 százalékának összeszámlálása után 176 mandátumuk van, míg az eddig kormányzó jobboldali pártoknak 173. A különbség alig 30 ezer szavazat, és még sok előzetesen és külföldön leadott voksot kell megszámolni, így még változhat azért a mandátumarány.

A legnagyobb párt a Szociáldemokraták lett 28,1 százalékkal, bár 2,3 százalékpontot veszítettek az előző választáshoz képest. Ulf Kristersson miniszterelnök jobbközép Mérsékeltjei 19,9 százalékon állnak, a jobboldali Svéd Demokraták pedig 17,5 százalékkal a harmadik helyre csúsztak. A Baloldali Párt 8, a Centrumpárt 7, a Kereszténydemokraták és a Zöldek 6-6, a Liberálisok pedig 5 százalékot kaptak az eddigi adatok szerint.

A választás egyik legnagyobb vesztese a szélsőjobboldali gyökerű Svéd Demokraták: három százalékpontot és 11 képviselői helyet veszíthetnek. Ez az első választás a párt történetében, amin csökken a támogatottságuk.

A 2022 óta hivatalban lévő Kristersson-kormányt a Mérsékeltek, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok alkották, a Svéd Demokraták pedig kívülről biztosították hozzá a parlamenti többséget. Ha az eredmény nem változik, Magdalena Andersson volt miniszterelnöknek és a Szociáldemokratáknak van jobb esélyük a kormányalakításra, de ez nem lesz egyszerű. A többséghez szükségük lesz a Zöldekre, a Baloldali Pártra és a liberális Centrumpártra, miközben az utóbbi kettő több fontos gazdasági és szociális kérdésben messze áll egymástól.

Az eddigi miniszterelnök Kristersson egyelőre nem mondott le arról, hogy valamilyen új felállásban folytassa a kormányzást. Szerinte ha minden párt ragaszkodik a kampányban meghúzott vörös vonalaihoz, Svédországnak egyáltalán nem lesz kormánya. A szavazatszámlálás végeredményére valószínűleg szerdáig kell várni.

A svéd választás tétjéről és a kampányról ebben a cikkben írtunk bővebben.