GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Minden a jogszabályoknak megfelelően történt.
Elutasította a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt a feljelentést, amely szerint az Orbán-kormány energetikai-infrastruktúra fokozott őrzéséről szóló rendelete kampánycélokat szolgált − tette közzé az MTI.
A rendőrségi határozat az Integritás Hatóság weboldalán hozzáférhető, így az ügy részletei bárki számára megismerhetők.
A feljelentő szerint Magyarország korábbi miniszterelnöke a 2026-os országgyűlési választások kampányidőszakában bejelentette, hogy elrendelte bizonyos energetikai létesítmények fokozott őrzését, de ezt érdemi indoklással nem támasztotta alá. Azt is hozzátette, hogy kormány a választásokat követő harmadik napon a fokozott őrzésre irányuló döntését visszavonta, a kivezényelt fegyveres erőket visszarendelte, és ez az intézkedése ugyancsak indoklás nélkül maradt − olvasható a BRFK közleményében.
A feljelentő álláspontja értelmében az intézkedések nagy valószínűséggel nem nemzetbiztonsági érdeket szolgáltak, csupán a kormánypárt kampányának megerősítést célozták. Az illető úgy vélte, hogy mivel a fokozott őrzést az állami költségvetésből finanszírozták, felmerült a költségvetési csalás gyanúja.
A kormány döntésére azt követően került sor, hogy a Barátság kőolajvezeték hónapokra leállt, ezért Magyarország energiaellátása veszélybe került.
„Elrendeltem a kritikus energetikai infrastruktúra védelmének megerősítését. Ez azt jelenti, hogy a kiemelt energetikai létesítmények közelébe katonákat és a támadások elhárításához szükséges eszközöket is telepítünk” – közölte korábban Orbán Viktor.
A rendőrség szerint a feljelentő által leírtak nem a költségvetési csalás, hanem a hivatali visszaélés gyanúját vetik fel, ezért annak megvalósulását vizsgálta.
A BRFK arra hivatkozva döntött a feljelentés elutasításáról, hogy az abban leírt cselekmény nem bűncselekmény.
Az indoklás szerint hivatali visszaélést az a hivatalos személy követhet el, aki úgy szegi meg hivatali kötelességét, lépi túl hivatali hatáskörét, vagy él vissza hivatali helyzetével, hogy magatartása közvetlen hatással van közfeladatot ellátó tevékenységére, és kötelességszegésének célja, hogy szándékosan jogtalan előnyt biztosítson vagy jogtalan hátrányt okozzon. A jogtalan előny vagy hátrány egyaránt lehet anyagi, erkölcsi, személyi természetű.
A hatóság arra is felhívta a figyelmet, hogy az ügy tárgyát képező, február 25. és május 24. között hatályban lévő, összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről és az ahhoz kapcsolódó intézkedésekről szóló 30/2026 (II.25.) kormányrendeletet a kormány, vagyis az a szerv hozta meg, amelynek erre törvényi felhatalmazása volt, így
a kötelességszegés vagy a hatáskör túllépése kizárt. Nincs arra vonatkozó adat vagy információ, amely azt támasztaná alá, hogy a kormányrendelet célja a kampány erősítése lett volna.
A BRFK rámutatott, hogy a Magyar Honvédségről szóló törvényben a kormány felhatalmazást kapott, hogy fokozott őrzési feladatokat rendeljen el a haderő számára. A honvédség a vonatkozó törvényben meghatározottak szerint látja el feladatát, az ennek betartása miatt keletkezett többletköltség nem értékelhető jogtalan hátránynak, így bűncselekmény megállapítása kizárt – olvasható a rendőrségi határozatban.
Az Integritás Hatóság korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével összefüggő kiemelt bűncselekmények ügyében a nyomozó hatóságok vagy az ügyészség által hozott elutasító vagy megszüntető döntésekkel szemben a gyanúsított, a védő, a sértett és a feljelentő kivételével bármely természetes vagy nem természetes személy felülbírálati indítványt terjeszthet elő.
A büntetőeljárásról szóló törvény új rendelkezése értelmében a dokumentumokat anonimizált formában az Integritás Hatóság is közzéteszi honlapján, így egyetlen felületen válik elérhetővé a külön eljárással összefüggő döntések és eljárási információk köre, lehetővé téve, hogy az érdeklődők mérlegeljék, élnek-e a jogszabály adta lehetőséggel – ismertették.
Napi