GazdaságSzerző: economx 22 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Évek óta nem látott mélypontra zuhant a múlt hét végén a Szerbia felől Magyarországra érkező orosz földgáz...
Évek óta nem tapasztalt mértékben esett vissza a múlt hét végén a déli irányból Magyarországra áramló földgáz forgalma.
Múlt szerda és péntek között a Szerbia felőli határkeresztezőn mindössze napi 11,6 millió köbméter energiahordozó érkezett, ami mind a megszokott mennyiségnek, mind a vezeték teljes kapacitásának nagyjából a fele.
A déli útvonalon kizárólag orosz gáz fut be az országba, a Fekete-tenger alatt, illetve Bulgárián és Szerbián keresztül vezető Török Áramlat pedig mintegy három éve szinte folyamatosan maximális kihasználtsággal üzemel, így hazánk importjának döntő részét ez fedezi. Ennek megfelelően a múlt heti, összesen 122 millió köbméteres behozatal közel három éve nem látott mélypontot jelentett, bár azóta a forgalom már lényegében normalizálódott.
A szállítások hirtelen visszaesése komoly riadalmat keltett, mivel időzítése kísértetiesen egybeesett a magyar–orosz diplomáciai kapcsolatok megromlásával:
A gázmennyiség alig egy nappal azután feleződött meg, hogy a Külügyminisztérium kiutasított tíz orosz diplomatát az országból.
A politikai válaszcsapás gyanúját erősítette az is, hogy egy orosz szenátor a kiutasítások estéjén nyíltan figyelmeztetett: a magyar lépés kellemetlen következményekkel járhat Budapestre nézve, beleértve a Török Áramlaton keresztüli szállítások mérséklését vagy teljes leállítását is.
A beérkező gáz drasztikus apadása a szakmát is váratlanul érte, a pontos okokat eleinte az ágazati szereplők és piaci szakértők sem tudták megmondani. A G7 utánajárásából azonban kiderült, hogy a háttérben nem Moszkva büntetőintézkedése, hanem egy prózaibb, technikai ok állt.
A hazai nagynyomású földgázszállító rendszert üzemeltető, a Mol-csoporthoz tartozó FGSZ Zrt. éves karbantartási terve ugyanis feketén-fehéren rögzítette:
A szerb–magyar határkeresztező ezekben a napokban csak 50 százalékos kapacitással fog üzemelni.
Noha a munkálatokat nem verték nagydobra, a kapacitáscsökkenés valójában egy előre ütemezett leállás eredménye volt, amelynek időpontja pusztán a véletlen műveként esett egybe a diplomáciai vitával.
A piaci folyamatok szempontjából ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a kiesés pontosan milyen szerződéses forrásokat érintett. Déli irányból érkezik az állami MVM és a Gazprom között fennálló hosszú távú gázszerződés keretében vásárolt mennyiség, ám az elmúlt években a hazai kereskedők ezen felül az azonnali (spot) piacon is több milliárd köbméternyi olcsó orosz gázt kötöttek le.
Bár kézenfekvő lett volna, ha az átmeneti szűkület kizárólag a rövid távú beszerzéseket veti vissza, a kapacitások feleződése miatt szinte bizonyos, hogy a technikai leállás idején kisebb mértékben az MVM hosszú távon lekötött tételéhez is hozzá kellett nyúlni.
Napi