GazdaságSzerző: economx 23 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Az Irán által támogatott jemeni húszi felkelők újabb stratégiai szigeteket vontak ellenőrzésük alá a Vörös-tenger déli részén, miközben rakéta- és dróncsapásokat indítottak Szaúd-Arábia ellen. A harcok kiújulása a létfontosságú Báb el-Mandeb tengerszoros blokádjával fenyeget, ami közvetlen nyomás alá helyezi a nemzetközi kőolajárakat, miközben két hét alatt több mint 80 ezer civil kényszerült otthona elhagyására.
Tovább erősítették pozícióikat a globális kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú vörös-tengeri hajózási útvonalakon a jemeni síita húszi lázadók, miután ellenőrzésük alá vonták a Báb el-Mandeb tengerszorostól 160 kilométerre északra fekvő Hanís-szigetcsoportot (a Nagy- és Kis-Hanís-szigeteket) – derül ki az Euronews beszámolójából.
A hivatalosan Anszár Allah néven ismert csoport a kormányerők kivonulását követően szinte ellenállás nélkül vette birtokba a szigeteket, amelyeken a korábban azokat felügyelő, Egyesült Arab Emírségek által támogatott erők az év elején már felszámolták a katonai infrastruktúrát.
A Hanís-szigetek megszerzése a húszik villámhadműveletének legújabb állomása: a felkelők nemrég a szárazföldi Moha kikötővárost, a tengerszorosban található Perim-szigetet, valamint a vörös-tengeri partvidék jelentős szakaszait is elfoglalták, a szárazföld belsejében pedig offenzívát indítottak Taiz tartományban.

A lázadók előretörése közvetlenül veszélyezteti a világ egyik legérzékenyebb tengeri szűk keresztmetszetét, a Báb el-Mandeb tengerszorost, amely az Indiai-óceánt köti össze a Vörös-tengeren át a Földközi-tengerrel. A szoros jelentősége a szélesebb körű amerikai–iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros blokádja miatt méginkább felértékelődött.
A szállítási útvonalak elvágása és a felkelők kőolajinfrastruktúra elleni támadásai miatt drasztikusan megnőtt a nyomás a világpiaci olajárakon.
A húszik júliusban tengeri blokádot hirdettek Szaúd-Arábia ellen, és azóta folyamatosan célba veszik a tankerhajókat és a királyság energetikai létesítményeit. Az olajszállítások leállásától és az ellátási láncok megroppanásától való félelem azonnali áremelkedést idézett elő a globális piacokon, ami Teherán pozícióit is erősíti az Egyesült Államokkal szemben.
A vörös-tengeri terjeszkedéssel párhuzamosan a húszik kiterjedt támadássorozatot indítottak Szaúd-Arábia területe ellen. Jahíja Szarí húszi katonai szóvivő közölte: több tucatnyi ballisztikus rakétát és drónt lőttek ki a vahhábita királyságban található célpontokra, köztük a hamísz-musaiti Hálid Király légitámaszpontra, válaszul arra, hogy a szaúdiak az elmúlt öt napban mintegy háromszáz légicsapást mértek Jemenre. A szóvivő szerint a bázison hangárokat, radarokat, kifutópályákat és lőszerraktárakat találtak el.
A hatóságok közlése szerint a határ közelében becsapódó húszi lövedékek megrongáltak egy mecsetet és több épületet, valamint két ember megsebesült. Korábban a héten már több olajipari létesítményt is ideiglenesen le kellett állítani a déli országrészt érő belövések miatt – írja az MTI.

A harcok azután lángoltak fel ismét a 2014 óta tartó polgárháborúban, hogy a felek felrúgták a 2022 óta nagyrészt érvényesülő ENSZ-tűzszünetet: a húszik júliusban – a szaúdi légtérzárat megsértve – engedélyezték egy iráni repülőgép leszállását Szanaában, amire Rijád a repülőtér bombázásával felelt.
A jemeni Emberi Jogi Minisztérium adatai szerint szeptember 3. óta legalább 150 civil életét vesztette, és több mint 200-an megsebesültek. Az ENSZ becslései szerint az elmúlt két hétben több mint 80 ezer ember kényszerült menekülésre, közülük kétezren csónakokon a tengerentúli Dzsibutiba menekültek.
A nemzetközileg elismert jemeni kormány – amely az ország déli és keleti területeit, köztük Áden kikötőjét tartja ellenőrzése alatt – megpróbálja rendezni sorait. A kormányerők légicsapásokkal próbálták lassítani a felkelők előretörését Moha és Dubáb térségében, ám az előretörést eddig nem tudták megfékezni.