Az élelmiszeripar súlyosan alábecsülheti a szélsőséges időjárásból eredő ellátási és pénzügyi kockázatokat – hívta fel a figyelmet a Food and Land Use Coalition (FOLU), a World Business Council for Sustainable Development és a Systemiq közös elemzése. A The Times által ismertetett jelentés szerint az ágazatban használt termésbecslési és kockázati modellek nem képesek megfelelően kezelni az egymást erősítő időjárási szélsőségeket.

A modellek rendszerint külön eseményként kezelik 

• az aszályt, 
• a hőhullámot, 
• az árvizet, 
• a vihart, 
• az erdőtüzet, 

valamint a kártevők és betegségek megjelenését. A tényleges károk azonban nem egyszerűen összeadódnak. Ha például egy hőhullám kiszárítja a talajt, majd tűz vagy vihar rongálja meg a termést és az infrastruktúrát, a gazdasági veszteség sokkal nagyobb lehet annál, mint amit az egyes eseményekre külön-külön készített becslések mutatnak.

Időjárási szélsőségek okoznak évente tízezer milliárd forintnyi veszteséget

A vizsgálat abból az uniós háttérszámításból indul ki, amely szerint a kedvezőtlen időjárás évente átlagosan 28,3 milliárd euró, vagyis a szeptember 11-i euróárfolyamon számolva mintegy 10,3 ezer milliárd forint veszteséget okoz az EU mezőgazdaságának. Ez az uniós növénytermesztési és állattenyésztési kibocsátás körülbelül 6 százalékának felel meg.

A pénzügyi védelem ugyanakkor messze elmarad a kockázatok nagyságától. Az Európai Beruházási Bank adatai szerint a klímakároknak csupán 20–30 százalékát fedezik állami, piaci vagy kölcsönös biztosítási rendszerek. 

Az új elemzés szerint a hiányos adatok és pontatlan modellek miatt a vállalati vezetők gyakran kisebb kockázattal számolnak, mint amekkora valójában fenyegeti a beszállítóikat. Ez nemcsak a termésbecsléseket torzítja el, hanem a készletezési döntéseket, a hosszú távú beszerzési szerződéseket, a biztosítási díjakat és a beruházások megtérülésének számítását is.

A következmény az lehet, hogy egy élelmiszeripari vállalat túl kevés alapanyagot köt le előre, túlságosan kevés beszállítóra vagy termőkörzetre támaszkodik, és nem képez elegendő pénzügyi tartalékot. Amikor pedig egyszerre több termőterületen esik vissza a kibocsátás, a hiány gyorsan végigfut az ellátási láncon: megugrik az alapanyag ára, drágul a feldolgozás, majd az emelkedés megjelenik a bolti árakban is.

Magyarországon már nem elméleti a veszély

A figyelmeztetés különösen fontos a magyar agrárium számára. Bóna Szabolcs agrárminiszter közlése szerint augusztus végéig több mint 1,4 millió hektárra jelentettek be aszálykárt, vagyis az érintett terület már meghaladta a 2022-es történelmi szárazság idején regisztrált nagyságot. Egyes térségekben a terméskiesés a 80 százalékot is meghaladta, miközben több gazdaság teljesen elveszítette a termését – írta korábban a Világgazdaság.

A terméskockázat ráadásul az energia- és finanszírozási kockázattal kapcsolódik össze. A kisebb hozam miatt ugyanannak a gazdaságnak kevesebb terményen kell kitermelnie a gázolaj, a szárítás, a fuvarozás, a hitelkamatok és a biztosítás növekvő költségét. A magasabb dízelár már az idei betakarítást és az őszi vetést is drágítja, az energiaár pedig a műtrágyán, az öntözésen és a terményszárításon keresztül többszörösen épül be a költségekbe.

Érdekességként említhető meg, hogy még az Európai Központi Bank (EKB) sem feltétlenül tudja modellezni a piaci sokkokat, noha esetükben a globális piaci bizonytalanság okozott gondot. A közel-keleti konfliktus és a kieső finomítói kapacitások miatt tartósan magasak maradhatnak az energiaárak. Ennek veszélyét, a visszaeső terméshozammokkal együtt az EKB sem mérte fel helyesn. Legalábbis ezt nyilatkozta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is egy hévégén adott interjújában. Véleménye szerint az európai inflációt felhajtó jelenlegi sokk valószínűleg hosszabb ideig tart, mint azt korábban feltételezték.