Amikor a müncheni polgármester kimondja a bűvös szavakat, és a söröshordók csapra verésével kezdetét veszi a kéthetes mulatság, a gigantikus sátrakban szinte percek alatt egy sajátos ökoszisztéma alakul ki, miközben több ezer ember tartózkodik viszonylag szűk helyen. Az őszi, hűvösebb időjárás miatt a sátrak nyílásait többnyire zárva tartják, ami korlátozza a természetes légcserét. Ez a környezet kifejezetten kedvez a cseppfertőzéssel terjedő kórokozóknak. Ha a zárt térben fertőzött személy tartózkodik, a vírusok rendkívül gyorsan átterjedhetnek a környezetében lévőkre, függetlenül attól, hogy az illető mutat-e már klinikai tüneteket vagy sem.

Vírusoktól rettegnek a sörözők

A „Wiesn-Grippe” valójában egy gyűjtőfogalom, amely mögött a klasszikus kora őszi víruspaletta áll. A megbetegedéseket leggyakrabban a következők okozzák:

• A szezonális influenza különböző törzsei
• A nátháért felelős vírusok
• A légúti óriássejtes vírus (RSV)
• A közösségben éppen aktuálisan keringő koronavírus-variánsok

A fertőzés kialakulásának valószínűségét jelentősen növeli a szervezet ellenállóképességének átmeneti csökkenése. A fesztiválozással gyakran együtt járó túlzott alkoholfogyasztás, a nehéz ételek és a több napon át tartó alváshiány bizonyítottan gyengítik az immunrendszer védekező funkcióit. Emellett a késő esti órákban a sátrakból távozó emberek szervezete a hirtelen hőmérséklet-csökkenés miatt kihűlhet.

Megelőzés és hatósági ajánlások

A Robert Koch Intézet (RKI) adatai alapján a megbetegedési hullám csúcspontja rendszeresen a fesztivál második felére, illetve az azt követő napokra esik. A szakemberek a kockázati csoportokba tartozóknak, az időseknek és a krónikus betegeknek azt javasolják, hogy a fesztivál látogatása előtt adassák be a szezonális influenza és a koronavírus elleni védőoltásokat. A rendezvény helyszínén pedig a rendszeres és alapos, szappanos kézmosás, valamint a kézfertőtlenítők használata jelentősen csökkentheti annak a kockázatát, hogy a látogatók fertőzéssel térjenek haza a rendezvényről.