GazdaságSzerző: portfolio 4 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Közzétette a pénzügyi szektor egyes szereplőinek 2025-ös éves adatait bemutató Aranykönyvét a Magyar Nemzeti Bank. Az átfogó jegybanki statisztikából csemegézve a nyugdíjpénztárak és a befektetési alapkezelők után most a hitelintézetek 2025-es sorrendjét állítjuk fel néhány releváns szempont szerint. A lakossági és a vállalati bankolás jövőjével is kiemelten foglalkozunk a Portfolio jövő szerdai Future of Finance 2026 konferenciáján, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!
2024-ben még csak relatív értelemben, 2025-ben már az abszolút számokban is romlott a magyar bankszektor jövedelmezősége – számoltunk be róla márciusban. A hitelintézetek az egy évvel korábbi 1634 milliárd forint után tavaly 1502 milliárd forintos adózás utáni eredményt értek el. Az osztalékbevételek nélkül idén már egy számjegyű tartományba csökkenhet a tőkearányos megtérülés, így három bő esztendő után ismét elmaradhat a tulajdonosi elvárásoktól – írtuk akkor. Az MNB első féléves számai alapján valóban tovább romlott a kép idén, elsősorban a szektort sújtó megemelt extraprofitadó miatt.
A most összesítve is megjelent konszolidált (tehát az OTP külföldi leánybankjait is tartalmazó) lista alapján tavaly is az OTP és az MBH abszolút értelemben vett adózott nyeresége volt a legnagyobb a bankok közül, a harmadik-negyedik helyen pedig ugyanúgy az Erste és a K&H állt, mint egy évvel korábban. Háromról négyre emelkedett a veszteséges hitelintézetek száma, ugyanakkor öt fióktelepként működő hitelintézet (a Bank of China, a Deutsche Bank, a Hypo-Bank Burgenland, az Oberbank és a Revolut fióktelepe) nem járult hozzá adatai közléséhez.
Elsősorban a csökkenő kamatkörnyezet és az elszálló költségek hatására a bankok mintegy felének csökkent már tavaly az adózott eredménye. A legnagyobb mértékben az Eximbank, a kereskedelmi bankok közül pedig a MagNet, az Erste és a K&H javított a nyereségén, a nagybankok körében a Raiffeisené és az MBH Banké esett vissza.
A sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) alapján a legnagyobb bankok közül az Erste, az OTP és a CIB érte el a legjobb eredményt, és az MBH Bank kivételével a nagybankok mindegyike 16% fölötti számviteli ROE-val teljesítette az évet. Fontos felhívnunk a figyelmet, hogy az itt szereplő számok a „nyers” számviteli nyereségen és az Aranykönyvben megjelent sajáttőke-értékeken alapulnak, eltérhetnek a bankok által kommunikált számoktól.
Ha a méretet legjobban megragadó mutatószám, a mérlegfőösszeg alapján állítjuk sorrendbe a hitelintézeteket, akkor elmondható, hogy a dobogósok sorrendje nem változott, viszont az Erste visszaelőzte a 4. helyen az UniCreditet, a két állami bank (Exim, MFB) pedig továbbra is ott van a Raiffeisen és a CIB között.
A hitelállomány alapján más a sorrend, itt például az Exim felül-, a sok tőkealap-befektetéssel rendelkező MFB alulreprezentált a mérlegfőösszegéhez képest. A legnagyobb mértékben az alacsony bázisról induló Trive-nak és a Citibanknak nőtt a hitelállománya 2025-ben, a kereskedelmi nagybankok közül pedig a CIB volt a legsikeresebb.
A bankbetéteknél már 2024-ben megállt a vágtató inflációs időszakra jellemző zsugorodás, és a bankok többségének növekedett a betétállománya 2025-ben is. A nagybankok közül a CIB és az Erste kiemelkedett a mezőnyből, kettejük közé ékelődött betétállomány-növekedésben a Gránit Bank, a legjobban pedig a MagNet által felvásárolt Polgári Bank nőtt.
Végezetül érdemes ránézni a bankok hitel/betét arányára. Megállapítható, hogy a 100%-os szinttől a bankok többsége továbbra is messze van, nincs tehát likviditási akadálya a hitelezés nagymértékű bővülésének. Emellett a relatíve magas látra szóló betétállomány arra is változatlanul lehetőséget ad a bankok többségének, hogy tovább tereljék megtakarító ügyfeleiket a betétek felől a számukra díj- és jutalékbevételt generáló befektetési termékek irányába.
Címlapkép forrása: Portfolio
Napi