John Swinney, Rhun ap Iorwerth és Michelle O'Neill hétfőn a walesi fővárosban, Cardiffban tartott csúcstalálkozót, és memorandumot írt alá, amely leszögezi:

mindhárom országnak joga van ahhoz, hogy maga döntsön saját jövőjéről.

A dokumentum egyértelmű utalást tesz arra, hogy ha a három ország elszakad az Egyesült Királyságtól, akkor visszalép az Európai Unióba. "Nemzeteink jövője az Európai Unióhoz kötődik", mivel a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) "károkat okozott gazdaságainknak és korlátozta népeink lehetőségeit" - fogalmaz a memorandum.

A londoni kormányzati negyedre és általánosságban a brit fennhatóságra utalva a dokumentum leszögezi, hogy

Westminster ideje a végéhez közeledik.

Az Anglia, Skócia, Wales és Észak-Írország alkotta Egyesült Királyság történetében

most először fordul elő, hogy az Anglián kívüli három tagországban elszakadásra törekvő pártok és kormányfők vannak hatalmon.

Észak-Írország esetében a 105 éve kettéválasztott Ír-sziget egyesítéséről beszélhetünk.

Mary Lou McDonald, az ír nacionalista Sinn Féin elnöke – aki szintén jelen volt a hétfői cardiffi csúcstalálkozón – a memorandum aláírása utáni sajtótájékoztatón kijelentette: Észak-Írországnak joga van az ír újraegyesítésről tartandó népszavazáshoz.

Az északír protestáns unionisták és katolikus nacionalisták évtizedekig tartó fegyveres szembenállását lezáró, 1997-ben aláírt nagypénteki egyezmény úgy fogalmaz, hogy a brit kormány északír ügyekért felelős miniszterének akkor kell kiírnia a referendumot, amennyiben "valószínűnek tűnik", hogy a többség az egységes Írországra voksolna. Ezzel egy időben az Ír Köztársaságban is népszavazást kellene tartani, és az ottani ír lakosságnak is rá kell bólintani az egyesítésre.

McDonald hozzátette,

a Sinn Féin nem fog eltűrni egyetlen brit miniszterelnöktől sem olyan kijelentéseket, hogy nincs napirenden ennek a jognak az érvényesítése.

Mary Lou McDonald arra utalt, hogy Andy Burnham brit miniszterelnök minapi észak-írországi látogatásán kijelentette: vannak olyan ügyek, amelyek nem szerepelnek a politika napirendjén, és ezek közé tartozik a referendum kiírása az Ír Köztársaság és Észak-Írország újbóli egyesítéséről.

Az ír és az északír politikában egyaránt meghatározó szerepet betöltő Sinn Féin vezetője a hétfői cardiffi csúcson azonban úgy fogalmazott, hogy Burnham kijelentésével szöges ellentétben

a kelta népek önrendelkezésének megteremtéséhez fűződő jog igencsak napirenden van.

Michelle O'Neill észak-írországi első miniszter, a Sinn Féin alelnöke a cardiffi találkozón felszólította a brit és az ír kormányt, hogy

2030-ra tűzze ki az ír sziget újraegyesítéséről tartandó népszavazást.

John Swinney skót első miniszter, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője kijelentette, hogy "a következő öt évben" ismét népszavazást kell tartani Skócia függetlenségéről.

A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55,3 százalékos többséggel. A skóciai függetlenségi népszavazás újbóli kiírása azonban a brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendum óta ismét folyamatosan napirenden van, miután országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.

Az SNP azóta rendszeresen hangoztatja, hogy elengedhetetlenné vált az újabb függetlenségi népszavazás, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kiszakította" az Európai Unióból. Az SNP politikai céljai között is szerepel, hogy függetlenségének elnyerése esetén Skócia önálló országként ismét belép az EU-ba.

Címlapkép forrása: Ben Birchall/PA Images via Getty Images