Hétfőn a Külügyminisztériumban fogadta Orbán Anita magyar külügyminiszter német kollégáját, Johann Wadephaul-t, akivel közös sajtótájékoztatót is tartottak.

A sajtótájékoztatót Orbán azzal kezdte, hogy diplomatikusan megköszönte kollégájának budapesti látogatását és hangsúlyozta, hogy hét év után először járt Budapesten német külügyminiszter – akkor az SPD-s Heiko Maas az 1989-es magyar határnyitás harmincadik évfordulója okán járt hazánkban.

A magyar külügyminiszter már a sajtótájékoztató elején bejelentette, hogy

Továbbá a magyar miniszterelnök tartja majd az úgynevezett Európa-beszédet a CDU-közeli Konrad Adenauer Stiftung éves konferenciáján. A találkozóval egyidőben pedig megtartják a Német–Magyar Fórumot is, amelyet sokáig évente rendeztek, viszont az utóbbi időben már elmaradt.

Ez a két esemény is mutatja, hogy a két ország kapcsolatainak az újjáélesztéséről van szó

– értékelte Orbán, aki hangsúlyozta, hogy Németország hazánk legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnere, miközben erős a társadalmi, a kulturális és történelmi kapcsolatrendszere is a két országnak.

Szerinte immáron nemcsak a gazdasági, hanem a politikai kapcsolatok is javultak, és kiemelte, nem véletlen, hogy Wadephaul a Külügyminisztérium után Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterhez látogat, valamint a Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényére is elmegy. Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a német külügyminiszter üzleti delegációval érkezett Budapestre.

A magyar külügyminiszter kiemelte, hogy megállapodtak a minisztériumaik jövőbeni szorosabb együttműködéséről és párbeszédéről, valamint különböző ösztöndíj- és tanulmányutakról is tárgyaltak. Bejelentette, hogy 2028-ban magyar–német közös kulturális évadot rendeznek, hogy megmutassák, milyen mélyek és értékűek a kulturális kapcsolat a két ország között.

Magyarország visszatérése Európába nem értelmezhető a Németországgal való kapcsolatok fejlesztése nélkül

– véli Orbán, aki beszédét azzal zárta, hogy a két ország közös, valamint Európát érintő kihívásairól is tárgyaltak. Konkrét példaként az unió bővítését, a Nyugat-Balkán helyzetét, a lipcsei repülőteret ért orosz hibrid támadást említette. Utóbbi kapcsán Orbán úgy véli,

Majd diplomatikusan elmondta, hogy óriási várakozásokkal tekint a magyar–német és európai fejlődésre.

Német külügyminiszter: A magyar kormányváltás az év legbiztatóbb eseménye

Johann Wadephul német szövetségi külügyminiszter is azzal kezdte, hogy emlékeztetett, hét éve nem járt német szövetségi külügyminiszter Magyarországon. Emiatt szerinte a mostani alkalom egy különleges napja a német–magyar kapcsolatoknak, valamint azok felélesztésének – furcsának tartja, hogy az EU közepén fekvő két baráti ország között eddig nem sikerült konszenzust elérni. Emiatt is várja már nagyon a közös munkát. 

Ezután elmesélte, hogy Németország egyesítése előtt a nyugat- és keletnémetek kizárólag Magyarországon tudtak csak találkozni, ahova mindkét német ország állampolgárai beléphettek, és ő is csak így tudta tartani a kapcsolatot az unokatestvéreivel. Emiatt sok németnek a szabadság szigetét jelentette Magyarország, amelyet mai napig a szabadsággal, a reménnyel, az ellenállással és Európával azonosítanak.

A magyar kormányváltás híre, és a magyarok azon hajlandósága, hogy újra felelősséget vállalnának Európában és Európáért, az egyik legbátorítóbb hír volt, amit idén kaptunk

– mondta a sajtótájékoztatón Wadephaul, aki magyar kollégájához hasonlóan szintén hangsúlyozta a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat, külön kiemelve, hogy szerinte ezeket a kapcsolatokat még inkább el lehet mélyíteni, és emiatt is érkezett egy gazdasági delegációval.

A német–magyar gazdasági együttműködés példájának a kecskeméti Mercedes-gyárat említette, amely a cég legnagyobb európai gyára, egyben a világon is az egyik legmodernebb – szerinte ez mutatja, mire képes a két ország, amennyiben együttműködik.

Wadephul méltatta a magyar kormányt a lendületes munkája miatt, szerinte a jogállamiság visszaépítése minden magyar érdeke, és pozitívnak tartja az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is.

Oroszország agressziójáról és a lipcsei hibrid támadásról Wadephul elmondta, Oroszország Ukrajna ellen folytat brutális háborút, ahol az forog kockán, hogy erőszakkal meg lehet-e változtatni a határokat, valamint az európai béke is a tét – szerinte a lipcsei eset is mutatja, hogy Oroszország kész a további eszkalációra, emiatt megköszönte Magyarországnak a szolidaritást, a tíz orosz diplomata kiutasítását pedig „az orosz befolyás elutasításának világos üzeneteként” értékelte.

Zárásként elmondta, hogy Magyarország 37 évvel ezelőtt megnyitotta a határait a németek előtt, akik az NDK elől akartak elmenekülni, és ezért örökre hálásak Magyarországnak. Most pedig erre építve szeretné a kapcsolatokat elmélyíteni.

Ősszel nem csak Friedrich Merzcel találkozhat Magyar Péter

A sajtótájékoztatón az Index kérdésére Orbán Anita elmondta, hogy a nyáron bejelentett megújított bajor–magyar kormánybizottság első ülésére ősszel kerülhet sor, de pontos dátum még nincs.

Itt a fő témák – a mostani találkozóhoz hasonlóan – gazdasági, kereskedelmi, valamint társadalmi kérdések lehetnek. A külügyminiszter szerint a kormánybizottság egy jól működő formátum, amelyben megjelenik a közös tudás.

Johann Wadephul arra a kérdésünkre, Németország támogatná-e, hogy a következő, 2028-tól esedékes uniós költségvetés úgynevezett többéves pénzügyi keretében (MFF) Magyarország visszakapja-e azokat a forrásokat, amelyeket a mostani költségvetési ciklusban kondicionalitási mechanizmus miatt elveszített (erről bővebben itt írtunk), mint ahogy azt Magyar Péter szeretné elérni, a német szövetségi külügyminszter azt mondta:  migrációs szabályok miatt kiszabott büntetés és napi egymillió eurós bírság kapcsán folyamatos az egyeztetés a Bizottság, valamint a tagállamok között.

Ám a kérdésünk azon részét megkerülte, amely szerint a német kormány támogatná-e, hogy az ebben a ciklusban Magyarország számára elvesztett mintegy 2,1 milliárd eurós kohéziós forrást, valamint az immáron több mint egymilliárd euróra rúgó bírságot jóváírják-e az ország számára. Wadephul általánosan arról beszélt, hogy mindent támogatnak, ami segíteni tudja a kormányt, hogy a még felfüggesztett kohéziós források elérhetővé váljanak Magyarországnak, amint annak a feltételei teljesülnek – a magyar kormány még a múlt héten nyújtotta be az Európai Bizottságnak az erről szóló dokumentumot, amely mintegy 4,2 milliárd eurónyi forrást tenne elérhetővé.

(Borítókép: Orbán Anita külügyminiszter és Johann Wadephul német külügyminisztert 2026. szeptember 14-én. Fotó: Németh Kata / Index)