GazdaságSzerző: vg 4 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Egyre óvatosabbak a hajótulajdonosok.
Az elmúlt hétvégén mindösszesen 14 árufuvarozó hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, vagyis naponta kevesebb, mint 10 kapitány manőverezett át a gyilkos átjárón, szemben a Perzsa-öbölbe be- és kifelé tartó hajók számának 10 napos átlagával, amely napi 14 hajó volt - derül ki a Reuters által összeállított hajókövetési adatokból.
Szombaton és vasárnap mindössze négy áruszállító hajó indult el kifelé a Perzsa-öbölből, köztük egy nyersolajat vagy kondenzátumot szállító Suezmax-típusú hajó. Eközben tíz hajó érkezett be, amelyek többnyire ömlesztett száraz rakományt és fémeket szállítottak.
Azt persze tudni kell, hogy a nyomon követés nem veszi figyelembe azoknak a hajóknak a mozgását, amelyek kikapcsolták helymeghatározó rendszerüket, hogy ne fedezzék fel őket és ne váljanak támadások célpontjává.
Az adatok ettől függetlenül egyértelműen jelzik, hogy a hajótulajdonosok és az energiaexportőrök egyre óvatosabbak a Hormuzi-szoroson való áthaladással, mivel szeptemberben újra egymásnak estek az amerikaiak és a perzsák, s az ütésváltások során megszaporodtak a tartályhajók elleni támadások is.
S ha ez még nem volna elég, az Iránhoz lojális jemeni húszi milíciák is fokozták a Vörös-tengeren a szaúdi olajszállítmányok fenyegetését.
Az olajmonarchia a puskaporos helyzetre tekintettel kénytelen volt hétvégén leállítani kelet-nyugati csővezetéke működését, amelyen keresztül a világ legnagyobb nyersolajexportőre a Vörös-tengeri Janbu kikötőjébe szállította a fekete aranyat, hogy a tankerek elkerülhessék a Hormuzi-szoroson való kockázatos áthaladást.
Szaúd-Arábia azzal indokolta a lépést, hogy a leállítás óvintézkedés, miután csütörtökön Irak - Iránhoz közeli - tartományában felszálló drónok támadták meg a csővezetéket. Pénteken pedig a húszik bevették Mokka városát is a Vörös-Tenger partján, egyre közelebb jutva a Vörös-tengert az Ádeni-öböltől elválasztó Bab el-Mandeb szoroshoz is, ahonnan már az ottani átmenő tankerforgalmat is blokkolhatnák.
Minden az időtartamon múlik
– kommentálta a helyzetet June Goh, a Sparta Commodities vezető olajpiaci elemzője.
Ha a vezetékes szállítás gyorsan helyreáll, a hatás várhatóan korlátozott lesz, mivel addig a csővezeték nyugati végpontján, Janbuban található készleteket piacra lehet dobni. Egy hosszan tartó leállás viszont kikényszerítheti a termelés csökkentését
– tette hozzá.
A szingapúri DBS Bank energiapiaci vezető elemzője Suvro Sarkar pedig arról beszélt a Bloombergnek, hogy a janbui tárolókapacitás öt-hét napig fedezheti az exportot, de a vezeték ennél hosszabb ideig tartó leállítása „hatalmas zavarokat” okozna.
A javításokkal kapcsolatos helyzet tisztázódásáig az olajárak rövid távon hordónként akár 120 dollárig is száguldhatnak.
A Brent hordónkénti jegyzése hétfőn, déli 12 óra után 2,5 százalékkal 107,5 dollár fölé, az amerikai WTI fajtáé pedig ugyanilyen mértékben 102,5 dollárra emelkedett.
A legújabb áremelkedési hullám amúgy már korábban megkezdődött, a globális referenciaárak július óta a múlt héten először emelkedtek 100 dollár fölé, mivel a csökkenő készletek és a kínai vásárlások növekedése alaposan beszűkítette a nyersolajpiacot.
A finomítók kénytelenek hatalmas felárat fizetni a nyersolajért, miközben alig találnak a piacon olajszállító tankereket.
A közel-keleti válság így okoz inflációs sokkot a világgazdaságban: a nyersolaj, a földgáz és a kőolajtermékek – főként a dízel – ára meredeken emelkedik. Apropó földgáz, az európai gáz ára a holland TTF gáztőzsdén megawattóránként 83,6 euró fölé lőtt ki.
Miután pedig az amerikai adatok augusztusban a fogyasztói árak gyorsuló ütemű emelkedésére utaltak, a befektetők többsége most már arra számít, hogy a Fed e heti ülésén kamatot emel.
Napi