GazdaságSzerző: vg 4 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Több konkrét megállapodás is született.
A hétfői találkozón megkezdtük a november 9–10-i berlini miniszterelnöki látogatás előkészítését – közölte Orbán Anita külügyminiszter Facebook-bejegyzésében. A tárcavezető kiemelte, hogy a dátumnak különös történelmi jelentősége van, hiszen 1989. november 9-én omlott le a berlini fal.
A magyar tárcavezető és Johann Wadephul német külügyminiszter a találkozót követően közös nyilatkozatot is kiadott. Ebben azt írták, hogy csaknem 35 évvel a magyar–német barátsági szerződés 1992-es aláírása után meg kívánják erősíteni a két ország partnerségét, és új, bizalmon alapuló fejezetet akarnak nyitni a magyar–német kapcsolatokban.
A közös nyilatkozat szerint a magyar–német együttműködés az autóiparban és számos más gazdasági ágazatban is jelentősen hozzájárul a két ország gazdaságának fejlődéséhez.
A felek ezért tovább kívánják fejleszteni, célzottan mélyíteni és újabb gazdasági szektorokra kiterjeszteni a kétoldalú kapcsolatokat. Emellett az európai belső piac megerősítését is fontosnak tartják, amely megfogalmazásuk szerint a vonzó, innovációbarát és megbízható beruházási környezet alapját jelenti mindkét országban.
Budapest és Berlin fokozná a versenyképes európai ipar megőrzését és fejlesztését célzó közös erőfeszítéseket is annak érdekében, hogy Európa hosszú távon helyt tudjon állni a globális versenyben.
Az energiabiztonság területén európai szintű összefogást sürgetnek. A migráció kérdésében egyetértettek abban, hogy a régiót komoly nyomás terheli, célként pedig
jelölték meg.
Hét év után jön német külügyminiszter Budapestre: óriási pénz köti össze a két országot – az autóiparban különösen nagy a tét
Közel hét év után ismét hivatalban lévő német külügyminiszter érkezik Magyarországra: Johann Wadephul hétfőn Budapesten tárgyal Orbán Anitával. A diplomáciai kapcsolat újraindítása mögött komoly gazdasági érdek húzódik meg, Németország ugyanis továbbra is Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere, miközben a német autógyártók magyarországi jelenléte az elmúlt időszakban tovább erősödött.
A közös nyilatkozat szerint Németország és Magyarország továbbra is kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett. A két ország megerősítette az Európai Tanács június 18–19-i következtetéseit, és az azonnali fegyverszünet, valamint egy átfogó, igazságos és tartós béke mellett foglalt állást.
A dokumentumban a jogállamiság kérdése is megjelent. Orbán Anita és Johann Wadephul szerint a jogállamiság további erősítése melletti elköteleződést jelzi Magyarország közelmúltbeli csatlakozása az Európai Ügyészséghez.
A Közel-Kelet és Délnyugat-Ázsia helyzetével kapcsolatban a két ország fokozná a béke és a biztonság előmozdítását célzó erőfeszítéseit, és kiáll Izrael önvédelemhez való joga mellett. A Nyugat-Balkán esetében a békét, a stabilitást, a gazdasági fejlődést és a sikeres európai uniós integrációt nevezték közös érdeknek.
Orbán Anita bejegyzése szerint megerősítik a Magyar–Német Fórumot. A közös nyilatkozatból kiderül, hogy a következő fórumot már 2026 őszén Berlinben rendezik meg, amit a felek a magyar–német kapcsolatok újrakezdésének konkrét jeleként értelmeznek.
A két külügyminisztérium között rendszeres szakmai egyeztetéseket is kialakítanak. Ezek a kétoldalú kapcsolatok és az európai politika mellett
kérdésekre is kiterjednek. Szorosabb együttműködést terveznek továbbá a NATO-ban, valamint rendszeres magyar–német párbeszédet hoznak létre a két ország think tankjei között.
Erősítik a fiatal diplomaták tapasztalatcseréjét, összekapcsolják a diplomáciai szolgálatra felkészítő képzési programokat, és intenzívebbé teszik a cserediplomaták kiküldését a két külügyminisztérium között.
A felek folytatják a szoros együttműködést a budapesti Andrássy Egyetemmel, az ifjúsági csereprogramokat szervező intézményekkel, valamint a kulturális, nyelvi és oktatási partnerszervezetekkel is. Emellett megvizsgálják annak lehetőségét, hogy 2028-ban német–magyar kulturális évet rendezzenek.
Orbán Anita a találkozó után megköszönte Johann Wadephul budapesti látogatását, a megbeszéléseket pedig „nyílt, konstruktív, előremutató” egyeztetésként értékelte.
Napi