GazdaságSzerző: vg 4 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Az iráni háború újabb légitársaságot sodort bajba: csődvédelmet kért az airBaltic, szerkezetátalakítása menekül a cég.
A többségi állami tulajdonban lévő airBaltic lett légitársaság hétfőn nyújtotta be kérelmét a New York-i bíróságon az amerikai csődtörvény 11. fejezete alapján. Az AirBalticban a Lufthansa 10 százalékos részesedéssel rendelkezik. Az ún. Chapter 11 nem a légitársaság azonnali leállását jelenti: a cég bírósági felügyelet mellett rendezheti át pénzügyeit, miközben folytatja üzleti tevékenységét. Az AirBaltic közlése szerint valamennyi járata és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások továbbra is működnek a csődvédelem időszaka alatt is.
A társaság célja az adósságállomány csökkentése és egy stabilabb tőkeszerkezet kialakítása. A reorganizáció idejére 350 millió eurós finanszírozást sikerült a vállalat részére biztosítani, többek között
A légitársaság pénzügyi helyzetét az elmúlt hónapokban különösen a kerozinárak emelkedése rontotta. Az iráni háború következtében a repülőgép-üzemanyag ára megduplázódott, ami a koronavírus-járvány óta az egyik legsúlyosabb válságot okozza a légiközlekedési ágazatban.
A magas olajárak elsősorban azokat a légitársaságokat sújtják, amelyeknek eleve magas az adósságállományuk, illetve kevésbé tudják kivédeni az üzemanyagárak ingadozását.
Az AirBaltic pénzügyi mozgásterét már korábban is szűkítette, hogy áprilisban 30 millió eurós állami hitelt kapott Lettországtól.
A vállalat szerint az elmúlt hónapokban az emelkedő üzemanyagköltségek miatt tovább romlott a likviditási helyzete. A légitársaság most a hitelezőkkel, köztük repülőgép-lízingcégekkel is új megállapodásokat próbál kialakítani.
Az AirBaltic felügyelőbizottságának elnöke, Andrejs Martinovs szerint az amerikai csődtörvény vonatkozó fejezete olyan jogi keretet biztosít, amelyben a társaság a hitelezőkkel rendezheti a fennálló kötelezettségeit. A vállalat célja, hogy a folyamat végén pénzügyileg megerősödve és jelentősen alacsonyabb adósságteherrel folytassa működését.
Erno Hildén vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az eljárás az utasok számára nem jelent azonnali változást.
A társaság továbbra is repül, jegyeket értékesít, és a jövőbeni menetrendeket is tervezi.
Az airBaltic arra számít, hogy a reorganizációs eljárás várhatóan 2027 júniusáig tart. A légitársaságok korábban is alkalmazták már a Chapter 11-et pénzügyi átstrukturálásra, köztük a SAS, a United Airlines és a Delta Air Lines.
A magyar utasokat első közelítésben a cég budapesti járatainak helyzete érintheti. A magyar utazók számára jó hír, hogy egyelőre nincs szó a Budapest és Riga közötti közvetlen járatok leállításáról. A jelenlegi információk szerint a Budapest–Riga útvonalon a gépek továbbra is közlekednek, így az előre lefoglalt utazásokat a tervek szerint meg lehet valósítani.
Az AirBaltic jelenleg csak egyetlen budapesti járatot üzemeltetet, ami szezontól függően heti 2-4 alkalommal indul Rigába, illetve Rigából Budapestre.
A csődvédelem hatálya alatt ugyanakkor a későbbiekben gyakoribbá válhatnak a menetrendváltozások vagy akár a járattörlések, különösen a flotta átalakításával párhuzamosan.
Fontos ugyanakkor, hogy mivel a légitársaság jelenleg működik, az utas nem automatikusan kap visszatérítést azért, mert a cég csődvédelmi eljárás alatt áll.
Mivel a cég járattörlést egyelőr enem jelentett be, ezért ha egy érvényes foglalással rendelkező utas saját döntése alapján lemondja a már lefoglalt jegyét, annak árát elveszítheti.
Az airBaltic meghatározó tulajdonosa a lett állam, amely a részvények és a szavazati jogok 88,37 százalékával rendelkezik. A társaságban 10 százalékos részesedése van a német Deutsche Lufthansa AG-nak, míg a fennmaradó 1,63 százalék kisebb magánbefektetők kezében van.
A lett állam az airBaltic alapítása óta a légitársaság fő tulajdonosa és pénzügyi támogatója. A Lufthansa 2025-ben stratégiai befektetőként szerzett 10 százalékos részesedést a vállalatban, és ezzel az airBaltic egyik legfontosabb külső kereskedelmi partnerévé vált.
A kisebbségi magántulajdon jelentős része az Aircraft Leasing 1 nevű társaságon keresztül Lars Thuesen dán üzletemberhez köthető. A fennmaradó, mintegy 0,01 százalékos hányad egyéb kisbefektetőknél van.
A légitársaság pénzügyi helyzete már a mostani csődvédelmi eljárás előtt is komoly kockázatokat mutatott. A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő „CCC-” hosszú távú kibocsátói hitelminősítést adott az airBalticnak, negatív kilátással.
A befektetői bizalmat tovább gyengítette, hogy a társaság június 26-án nem fizette be a kötvénytartaléki számlára az előírt összeget.
Mint nyáron a Világgazdaság oldalán megírtuk, nemrég arról érkeztek hírek, hogy a cég tárgyalásokat folytat stratégiai befektetőkkel, ám konkrét bejelentés ezidáig nem történt az ügyben.
Az airBaltic Group tavaly 4,2 százalékkal, 779,344 millió euróra növelte árbevételét 2024-hez képest, miközben 44,337 millió eurós veszteséget könyvelt el. A légitársaság 2025-ben összesen 5,2 millió utast szállított, 1 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A forgalom 2026 első felében tovább nőtt.
Január és június között az airBaltic hálózatán 2,4549 millió utas fordult meg, ami 3,9 százalékos éves növekedést jelent, és egyben a légitársaság eddigi legmagasabb első féléves utasforgalma.
A társaság ebben az időszakban 23 634 járatot üzemeltetett, 5 százalékkal többet, mint 2025 első hat hónapjában.
A növekvő utasforgalom azonban önmagában nem tudta ellensúlyozni a légitársaság pénzügyi terheit. A gyenge hitelminősítés, a veszteséges működés, a kötvénykötelezettségek és az emelkedő üzemanyagköltségek együtt egyre nagyobb nyomást helyeztek a vállalat likviditására.
Napi