• Az önkormányzat szerint a terület nem védett, a földmunkákhoz nem kell engedély
• Jelentősen szűkül a vadállatok élőhelye, zöldfolyosókat kerítettek el
• A természet pusztítása felháborította a környék lakóit, helyi civilek is tiltakoznak
• A Duna ártere környékén Szentendrén nagyarányú földmunkák és beépítések zajlanak

A szarvasok ugyanis az évszázadok során kódolt ösztöneiknek köszönhetően a mai napig ragaszkodnak ehhez a síksághoz. Annak ellenére is itt maradtak, hogy az emberi terjeszkedés lépésről lépésre próbálja kiszorítani őket az életterükből.

A rendszerváltást követően kárpótlási földként kiosztott, szabdalt tulajdonosi szerkezetű területeken az utóbbi időben egyre agresszívabbá vált a beépítési hullám. János – aki tősgyökeres szentendrei aktivistaként a Zöldendre Egyesület és a Dunavirág Társaság tagja – az elmúlt hetekben döbbenten figyelte a teraszáról, ahogy a Róza utca folytatásában, a földút mentén feltűntek a nehézgépek. Óriási munkagépek és teherautók hordják a földet, miközben hatalmas porfelhő borítja be a környéket.

A helyzet akkor vált még feszültebbé, amikor a vadak utolsó, nagyjából száz méter széles zöldfolyosóját valaki bekerítette.

– A szabad területen a kiszorításuk ellenére is megindult a szarvasbőgés. Hihetetlen látni és hallani, hogy miközben mindent megteszünk az életterük szűkítésére, ők mégis itt vannak – mesélte lapunknak János

Az ismert műsorvezető is a természetvédelem élére állt

A rombolás és a táj pusztulása a környékben élő többi lakó felháborodását is kiváltotta. Endrei Judit televíziós személyiség szintén a környéken lakik, és a saját szemével látja, mi történik a szentendrei Tófenéken.

– Rálátok erre a területre. Ennek a résznek valóban különleges a növényzete és gazdag az élővilága: rendszeresen járnak erre őzek, szarvasok és nyulak. Néhány hónapja viszont azt láttam innen fentről, hogy domb méretű földhányások meg jelennek meg, és hatalmas földmunkák zajlanak – mondta elkeseredetten Endrei Judit hangsúlyozva, hogy nem egy egyedi esetről van szó, hanem egy szomorú tendenciáról, amely ellen most már mindenképpen fel kell lépni.

– Felelőtlenül bánunk a természettel. Ez egy olyan terület, ami levegőt ad annak, aki a környéken él. Egyre romboljuk a természetet, ami igenis visszahat az emberek életére. A saját szűk környezetünkben kéne elkezdeni az odafigyelést. Ezt most már egészen biztosan nem hagyhatjuk szó nélkül – szögezte le a műsorvezető.

Civilek a pusztítás ellen: „Nem hagyjuk szó nélkül”

A felháborodási hullámhoz a helyi civilek is csatlakoztak. Andrea, a helyi zöldterületekért és a természet védelméért küzdő civil közösség tagja lapunknak elmondta: magánszemélyként és a helyi környezetvédőkkel karöltve lépnek fel az illegális beruházások ellen.

– Ebből az ész nélküli feltöltésből, illegális parcellázásból és a zöldfelületek pusztításából már az egész városnak tele van a hócipője. Ez egy gyönyörű, zöldellő terület volt. A beruházók bevált módszere, hogy a megvett területeket engedély nélkül körbekerítik, feltöltik, először csak lótartásra hivatkoznak, majd idővel ráhúznak egy lakóházat. Katasztrófa az egész, nem fogjuk engedni, hogy a szentendrei védettséget élvező élettereket és itatóhelyeket gátlástalanul letarolják – fejtette ki Andrea.

Ez is érdekelheti

Reagált az önkormányzat: a terület nem védett, a földmunkák engedély nélkül is végezhetők

Lapunk megkeresésére Szentendre Város Önkormányzata részletes tájékoztatást adott a Róza utca környékén zajló munkálatokról. A hivatal közlése szerint a kérdéses magántulajdonú terület nem Natura 2000-es besorolású és nem áll helyi védelem alatt sem: szántóterületi besorolással rendelkezik (Má/4).

Az önkormányzat tisztázta, hogy a 2 hektáros ingatlanból 977 négyzetméter művelésből kivett terület, ahol korábban építési engedéllyel istálló és gazdasági épület létesült. A hivatal tájékoztatása alapján a helyszínen észlelt földmunkákról tudomásuk van, a Rendészeti Igazgatóság munkatársai rendszeresen ellenőrzik a környéket, és értesítették a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi őrét is, aki nem tapasztalt szabálysértést.

Kiemelték: a kerítésépítés és a művelésből kivett területen végzett földmunka nem kötött építésügyi bejelentéshez, és az ÉTDR rendszere alapján a tulajdonos nem nyújtott be semmilyen bejelentésköteles kérelmet. Az önkormányzatnak nincs hatásköre környezetvédelmi engedélyek kiadására sem – a védett fajok és élőhelyek vizsgálata a DINPI, a vadak mozgásának nyomon követése pedig a Pilisi Parkerdő Zrt. hatáskörébe tartozik. A Főépítészi Kabinethez szintén nem érkezett megkeresés az ingatlan más célú hasznosításáról.

A beruházó és a területhasználó pontos személyének, valamint az ingatlan tulajdoni viszonyainak tisztázása érdekében lapunk kikérte az érintett területek tulajdoni lapjait és megkeresést küldött az illetékes Földhivatalnak. Amint újabb információk állnak rendelkezésünkre, cikkünket frissítjük.