GazdaságSzerző: vg 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Egyre nagyobb a feszültség a rendvédelemben: a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet szerint öt hónappal a választás után egyre távolabb kerülnek egymástól a korábbi ígéretek és a kormányzati intézkedések. A KRSZ most nemcsak a korkedvezmény és a bérek ügyét vette elő, hanem azt is kifogásolja, hogy szerintük a korábbi rendszer számos szereplője és működési mechanizmusa változatlanul megmaradt. A szakszervezet emellett felidézte a rendvédelemben dolgozóknak ígért „megbecsülést és európai fizetést”
„Korkedvezmény a rendvédelemben – Ígéretek vs. tettek” – ezzel a címmel tett közzé hosszú és szokatlanul kemény hangvételű bejegyzést a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ). Az érdekképviselet azt írja, nem Magyar Péter vagy Pósfai Gábor elmúlt öt hónapos kormányzati teljesítményét kérdőjelezik meg, hanem azt hiányolják, hogy szerintük nem történt meg a korábbi rendszer érdemi lebontása.
A KRSZ vezetői azt állítják, az elmúlt egy évben minden olyan TISZA Sziget-rendezvényen jelen voltak, ahol szóba került a rendvédelem, ezért személyesen hallották a választások előtt tett ígéreteket.
Ezek között idézik Magyar Péter korábbi kijelentését is: „És az összes fegyveresnek üzenem: 30/50, 35/55. Ők tudják, hogy mire gondolok.”
A szakszervezet emellett felidézte a rendvédelemben dolgozóknak ígért „megbecsülést és európai fizetést”, valamint azt a vállalást is, hogy a rendőröknek, tűzoltóknak, büntetés-végrehajtási dolgozóknak és határvadászoknak ne kelljen másod- vagy harmadállást vállalniuk a tisztességes megélhetéshez.
A KRSZ úgy látjam hogy van egy harmadik, legalább ilyen fontos ígéret is: a szakszervezeti jogok helyreállítása. A bejegyzésben felidézik azt a választások előtti vállalást, amely szerint helyreállítják a szakszervezetek korábban csorbított jogait, a rendvédelemben pedig garantálják a valós érdekérvényesítést.
Az érdekképviselet szerint ezen a területen egyelőre nem ezt tapasztalják.
A KRSZ úgy fogalmaz, 2012 rendkívül súlyos törést jelentett a rendvédelmi szakszervezetek életében: szerintük jogaik és támogatásaik jelentős részét elveszítették, miközben létrejött a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK). A választások óta eltelt öt hónapban már két Belügyi Érdekegyeztető Tanács-ülést tartottak, a szakszervezeti vezetők pedig többször jelezték problémáikat a kabinetnek. A KRSZ szerint
kaptak, érdemi változást azonban egyelőre keveset látnak. Állításuk szerint a Belügyminisztérium meghosszabbította a Magyar Rendvédelmi Kar működését, miközben a BÉT-megállapodás tervezetéből rendre olyan jogosultságok kerülnek ki, amelyek erősíthetnék a szakszervezeteket. Azt is kifogásolják, hogy az együttműködési megállapodás aláírására összehívott ülésen egy átírt szöveget akartak eléjük tenni érdemi előzetes egyeztetés nélkül. A szakszervezet azt is kezdeményezte, hogy a BÉT-ben részt vevő érdekképviseletek aktív vezetői legalább olyan működési jogosultságokat kapjanak, mint a Magyar Rendvédelmi Kar vezetője. A KRSZ szerint erre nem érkezett válasz.
A készülő salátatörvényhez közben azt javasolták, hogy első lépésként legalább a Munka Törvénykönyve alapján a civil szakszervezeteket megillető jogokat kapják vissza a rendvédelmi érdekképviseletek is. Erre egyelőre várják a választ.
A KRSZ kritikája már messze túlmutat a béreken és az érdekképviseleti jogokon: a szakszervezet szerint a kabinetben olyan szakemberek is helyet kaptak, akik az előző 16 év rendvédelmi rendszerében is szerepet vállaltak, miközben a vezetői állomány jelentős része sem cserélődött le. A KRSZ azt is állítja, hogy a korábbi időszakból ismerős érvekkel találkoznak: nincs igény a változtatásokra, a problémákat nem a jelenlegi kormány okozta, illetve egy későbbi fizetésemelés megoldhatja a helyzetet. „Van egy rossz hírem. Nem megyünk el” – zárták a posztot.
Nem ez az első jele annak, hogy feszültség alakult ki a rendvédelmi állomány és az új kormány között. Ahogy azt a Világgazdaság megírta, a szeptember 3-i rendkívüli BÉT-ülésen a szakszervezetek beszámolói szerint világossá vált: 2026-ban már nem lesz béremelés a rendvédelemben.
A Belügyminisztérium vezetői ezt a költségvetés helyzetével indokolták. A bérrendezést 2027-re ígérik, ám annak mértékéről és pontos időpontjáról egyelőre nincs kormánydöntés. A rendvédelmi szakszervezetek tájékoztatása szerint több forgatókönyv is készült, de ezek közül még egyikről sem határozott a kabinet.
A szeptemberi ülésen ráadásul végül nem írták alá a Belügyminisztérium és a rendvédelmi szakszervezetek közötti új együttműködési megállapodást sem. A tervek szerint erre október 15-én kerülhet sor, a tárca pedig szeptember végéig várja az érdekképviseletek javaslatait.
Napi