GazdaságSzerző: portfolio 51 perccel ezelőtt 11 percnyi olvasás
Tízmillárd forintos azonnali gyermekvédelmi programot, új férőhelyeket és krízisellátó hálózatot jelentett be napirend előtti parlamenti felszólalásában Magyar Péter, miközben külön támogatást ígért a drogfüggő fiataloknak, a veszélyeztetett lányoknak és a rendszerben dolgozó szakembereknek. A miniszterelnök közölte, hogy a kormány átfogó gyermekvédelmi törvényjavaslatot nyújt be, amely szigorítaná a kiskorúak védelmét a szexuális visszaélésekkel és káros tartalmakkal szemben, valamint gyorsítaná a kórházakban maradó gyermekek elhelyezését. Magyar emellett kétlépcsős béremelést ígért a szociális és gyermekvédelmi ágazatban, és élesen bírálta az előző Orbán-kormányt a rendszer állapotáért.
Vége a miniszterelnök beszédének, ezek voltak a legfontosabb bejelentései:
Magyar ezután tágabb összefüggésbe helyezte a gyermekvédelmi válságot. Úgy fogalmazott, minden nemzetnek időről időre szembe kell néznie saját múltjának súlyos tévedéseivel és traumáival, és szerinte nem az a döntő, hogy történtek-e hibák vagy bűnök, hanem az, hogyan dolgozza fel azokat egy közösség.
A kormány által elkészített gyermekvédelmi diagnózist ezért „közös nemzeti tükörnek” nevezte. Magyar szerint a feltárt problémákból akkor lehet továbblépni, ha az ország közösen szembenéz velük, levonja a következtetéseket, és a gyermekvédelmi rendszer újjáépítésére használja a tapasztalatokat.
Magyar Péter ismét a gyermekvédelmi és szociális ágazatban dolgozók kétlépcsős béremelését sürgette, amelynek első ütemét még idén ősszel, a másodikat januártól hajtanák végre. A miniszterelnök szerint tarthatatlan, hogy
egy nevelőnek akár havi 80 óra túlórára legyen szüksége a megélhetéshez.
Ezért arra kérte a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk képviselőit, hogy támogassák a bérrendezést.
Magyar ezután élesen támadta az előző kormány gyermekvédelmi politikáját, és Orbán Viktort tette felelőssé a rendszer leépüléséért. Felidézte a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatójának ügyét is: állítása szerint Vásárhelyi Jánost 2016-ban Balog Zoltán akkori miniszter javaslatára terjesztették fel állami kitüntetésre, miközben vele kapcsolatban már korábban súlyos jelzések, rendőrségi és ombudsmani vizsgálatok is voltak.
A miniszterelnök azt állította, hogy az illetékes állami szervek és a kormány vezetői tudtak ezekről az előzményekről, ennek ellenére mégis megszületett a kitüntetési előterjesztés. Magyar a parlamentben egy dokumentumra is hivatkozott, amely szerinte Orbán Viktor aláírását viselte és a „bicskei rém” kitüntetéséről szólt.
A most benyújtott jogszabály-módosítás azt is előírná, hogy egészséges gyermekek ne maradhassanak hónapokig kórházban pusztán azért, mert a gyermekvédelmi rendszer nem rendezi időben az elhelyezésüket. Magyar Péter szerint ha egy gyermeknek egészségügyi okból már nincs szüksége kórházi ellátásra, a gyámhatóságnak legfeljebb nyolc napon belül el kell készítenie a teljes gyermekvédelmi helyzetfelmérést és az intézkedési tervet.
A miniszterelnök ennél az ügynél is azt mondta, abban bízik, hogy ezt a módosítást is pártállástól függetlenül támogatják majd az országgyűlési képviselők, és sem a Fidesz, sem a KDNP, sem a Mi Hazánk nem szavaz ellene.
Magyar Péter bejelentette, hogy a 10 milliárd forintos azonnali intézkedéscsomag mellett
hétfőn benyújtják az Országgyűlésnek az új, átfogó gyermekvédelmi törvényjavaslatot is.
A miniszterelnök szerint a szabályozás célja az intézményi problémák kezelése mellett a gyermekek szexuális erőszakkal, kizsákmányolással és manipulációval szembeni védelmének jelentős szigorítása.
A tervezet megtiltaná, hogy 18 éven aluliak számára pornográf, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek nem megfelelő, a szexualitást öncélúan ábrázoló tartalmak legyenek hozzáférhetők vagy népszerűsíthetők.
Ugyancsak tiltás alá kerülnének azok a tartalmak, amelyek
szexuális erőszakot, kizsákmányolást, szexuális célú kapcsolatfelvételt vagy manipulációt népszerűsítenek, igazolnak, illetve ilyen bűncselekmények elkövetésére ösztönöznek.
Magyar azt mondta, abban bízik, hogy a szigorítás pártpolitikai hovatartozástól független támogatást kap a parlamentben. Úgy fogalmazott, reményei szerint sem a Fidesz, sem a KDNP, sem a Mi Hazánk képviselői között nem lesz olyan, aki nemmel szavaz a gyermekeket a szexuális bűncselekményektől és visszaélésektől erősebben védő szabályokra.
Magyar Péter emiatt azonnali intézkedéseket jelentett be a gyermekvédelmi rendszer támogatására, amelyre 10 milliárd forintot biztosítanak az idén:
első lépésként 184 új, illetve teljesen új funkcióval ellátott férőhelyet hoznak létre a legsúlyosabb ellátási hiányok enyhítésére.
A kormány emellett 15 speciális gyermekotthont erősít meg, ahol intenzívebb szakmai támogatást, nagyobb nevelői létszámot és biztonságosabb környezetet biztosítanának összesen 120, kiemelten nehéz helyzetű gyermek számára. Magyar szerint különösen azoknál a fiataloknál van szükség ilyen ellátásra, akik súlyos traumákkal, szerhasználattal vagy más összetett problémákkal küzdenek.
A program harmadik elemeként egy önálló, 80 férőhelyes krízisellátó hálózatot hoznak létre. Ide elsősorban olyan traumatizált gyermekeket helyeznének el, akik rendszeresen megszöknek az intézményekből, és emiatt fokozottan ki vannak téve az utcai bűnözésnek, a szerhasználatnak és más veszélyeknek.
Negyedik elemeként bentlakásos addiktológiai rehabilitációs program elindítását jelentette be. A miniszterelnök szerint jelenleg tizenéves gyerekek ezrei küzdenek súlyos drogfüggőséggel úgy, hogy az állam nem biztosít számukra megfelelő, speciális ellátást. Magyar azt mondta, a kormány célja, hogy ezek a fiatalok célzott szakmai segítséget és valódi esélyt kapjanak a felépülésre. A bentlakásos programot ezért kifejezetten azoknak a gyermekeknek szánják, akiknél a szerhasználat már olyan súlyossá vált, hogy intenzív, hosszabb távú rehabilitációra van szükség.
Magyar Péter a program ötödik elemeként 440 millió forintos keretet jelentett be a veszélyeztetett serdülő lányok és fiatal anyák támogatására. A cél szerinte az, hogy már a krízis korai szakaszában szociális és mentális segítséget kapjanak, és lehetőség szerint megelőzzék, hogy az újszülöttet el kelljen választani az édesanyjától.
A kormány emellett regionális pszichológiai, pszichiátriai és gyógypedagógiai mobil csapatokat állít fel, amelyek ott avatkoznának be, ahol a legnagyobb a szakemberhiány.
Magyar hetedik intézkedésként másfél milliárd forintot különít el a gyermekvédelemben dolgozók szupervíziójára, képzésére és mentális egészségének támogatására. A miniszterelnök szerint az államnak azokat a szakembereket is támogatnia kell, akik jelenleg túlterhelt körülmények között végzik a gyermekek ellátását.
Magyar Péter szerint ismét elmondta, hogy az előző kormány saját vizsgálatai részletesen dokumentálták a gyermekvédelmi rendszer legsúlyosabb problémáit, köztük a felnőttek által elkövetett erőszakot, a kortárs bántalmazásokat, a gyermekprostitúciót, a szerhasználatot és a szakemberhiányt.
Kiemelte, hogy Budapesten 28, Pest vármegyében pedig 15 olyan esetet rögzítettek, amikor felnőtt, illetve maga a nevelő bántalmazta a rábízott gyermeket.
A miniszterelnök azt állította, hogy az Orbán-kormány tisztában volt azzal, milyen súlyos állapotban van a rendszer, a feltárt problémákat mégsem hozta nyilvánosságra és nem kezelte megfelelően. Ennek kapcsán bírálta Fülöp Attila korábbi gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt is, felidézve, hogy az államtitkár korábban a „10 millió gyermekvédelmi szakértő országáról” beszélt.
Magyar kitért arra a korábbi ügyre is, amikor a Tisza által összegyűjtött karácsonyi ajándékokat megpróbálták eljuttatni egy budapesti gyermekotthonba. Állítása szerint Fülöp Attila akadályozta az átadást, az ajándékokat pedig később elszállították és hónapokig tárolták. A kormányfő emellett arról beszélt, hogy Pintér Sándor akkori belügyminiszter 2026 februárjában újabb átfogó vizsgálatot hagyott jóvá az állami gyermekotthonokról, a megszületett belső jelentést azonban szerinte nem hozták nyilvánosságra.
„Önöknek fontosabb volt a hatalomhoz való görcsös ragaszkodás” – mondta Magyar, aki szerint nem tettek semmit a problémák orvoslására.
Magyar Péter külön kitért a kórházakban maradó csecsemők helyzetére is. Azt mondta, tudnak olyan gyermekekről, akiket csak fél éves korukban vittek ki először a szabad levegőre, mert az állam addig nem talált számukra megfelelő elhelyezést. Ennek kapcsán felidézte Pintér Sándor korábbi belügyminiszter tavalyi kijelentését is, aki a kórházban maradó csecsemők ügyében úgy fogalmazott: „Nem mi szültük őket, nem mi hagytuk ott őket.”
A miniszterelnök szerint ezzel szemben az állam felelőssége éppen az lett volna, hogy gondoskodjon ezekről a gyermekekről, és mielőbb megfelelő ellátást biztosítson számukra. Úgy fogalmazott, az előző kormány cserbenhagyta a kórházban maradó csecsemőket, miközben pontosan ismerte a gyermekvédelmi rendszer problémáit.
Magyar azt állította, hogy az Orbán-kormány saját vizsgálatai is feltárták a súlyos hiányosságokat, ezeket az eredményeket azonban nem követte megfelelő beavatkozás. Felidézte, hogy a kegyelmi botrányt követően a Belügyminisztérium soron kívüli ellenőrzést rendelt el, amelynek keretében 467 bentlakásos gyermekotthont vizsgáltak át. Szerinte
az előző kormány tehát részletes információkkal rendelkezett a rendszer állapotáról, mégsem hozta nyilvánosságra és nem kezelte érdemben a feltárt problémákat.
Magyar Péter amiatt is felkérdezte a volt kormánypártokat, hogy sok gyerek nem jutott megfelelő élelmiszerhez a gyermekotthonokban, ezért arra kényszerült, hogy szexuális szolgáltatásokat nyújtsanak, hogy enni tudjanak. Ezt külön is felháborítónak tartja a miniszterelnök.
Magyar harmadik válságtünetként – a rendszer fizikai túlterheltsége és a bántalmazások mellett – a védtelenséget, a kötődés nélküli gyerekkort és az intézményekből való menekülést említette. Különösen súlyos példaként hivatkozott egy Bács-Kiskun vármegyei hatósági jelentésre, amely szerint intézeti gyermekek ennivalóért cserébe szexuális szolgáltatásokra kényszerültek. A kormányfő szerint mindez azt mutatja, hogy a rendszer nem képes megfelelő védelmet és emberhez méltó ellátást biztosítani a legkiszolgáltatottabb gyermekek számára.
Beszédében ezután megismételte, hogy milyen megállapításokra jutott a kormány szombaton publikált jelentése a gyermekvédelmi rendszerről. Ebből a legfontosabb állítása, hogy 2000 férőhely tűnt el a rendszerből, ami miatt a legsúlyosabb helyzetben levők nem jutnak megfelelő ellátáshoz a Fidesz 16 éves kormányzása után. Külön kihangsúlyozta, hogy a gyerekek után járó napi 4500 forintos díjból alig 1500 forint jutott csak az ő étkeztetésükre, a többi az intézmények fenntartására ment.
Magyar Péter szerint ez egy lehangoló olvasmány, amely a rendszer befulladásának látlelete. Hangsúlyozta, hogy ez vezetett oda, hogy sok fiatal, gyerek bántalmazó élethelyzetben ragadt segítség nélkül.
Ma már csak akkor kerül be a gyermek a magyar gyermekvédelmi rendszerbe, ha már vér folyik
– idézi a miniszterelnök a jelentés legerősebb állítását. Ezt rá is olvasta a most a parlamentben levő Fidesz-KDNP-s kévpiselők fejére, hogy tudtak a bántalmazásokról, de nem segítettek a rászorulókra. Ahogy azt is felrótta az előző kormánypártok politikusainak, hogy sokakat magukra hagytak, a rendőrségi feljelentésekkel se foglalkoztak.
A miniszterelnök három alapvető válságtünetet emelt ki: elsőként a rendszer fizikai túlterheltségét nevezte meg: állítása szerint több mint ezer gyermek vár hónapokig arra, hogy bántalmazó vagy elhanyagoló családi környezetből kiemeljék, mert nincs elegendő férőhely és gondozó. Másodikként a bántalmazások és azok eltitkolásának problémájáról beszélt: közlése szerint
az állami intézményekben 2024-ben 1959, 2025-ben pedig 1684 gyermekbántalmazási esetet regisztráltak, két év alatt pedig 2249 rendőrségi feljelentés született.
Ennek kapcsán élesen bírálta az előző kormányt és Orbán Viktort, aki szerinte korábban azt állította, hogy az állami gondozásban élő gyermekek ellátása rendben van.
Magyar Péter azt is felrótta, hogy Orbán Viktor miniszterelnökként még jónak, elfogadhatónak nevezte a gyermekvédelmi rendszert.
Balla György (Fidesz) és Szentkirályi Alexandra (Fidesz) képviselők beszélgetésükkel már kétszer megzavarták a miniszterelnök beszédét, ezért Forsthoffer Ágnes házelnök kétszer is figyelmeztetette őket.
A miniszterelnök napirend előtti felszólalását azzal kezdte, hogy 20 évvel ezelőtt került elő Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő ősződi beszéde, amelyben szerinte arról beszélt, hogy hazudott a kabinet, valamint hogy az államcsőd szélére lökték a költségvetést.
Magyar Péter felidézte, hogy akkor azt hitte, hogy a jog és a nyilvánosság képes megvédeni a demokráciát, valamint hogy akkoriban maga is tüntetett a Kossuth téren és jogsegélyt nyújtott a 2006. október 23-án a rendőri túlkapások áldozataiul eső embereknek.
A kormányfő arra is kitért, hogy akkor a Fidesz politikai közösségéhez tartozott, amely az elmúlt két évtizedben hogyan lett a polgári Magyarország ígéretéből propaganda, a felelősségvállalást pedig reflexszerű tagadás váltotta fel.
Arról is beszélt Magyar Péter, hogy Orbán Viktor leváltott miniszterelnök szerint nem voltak korrupt személyek a kabinetjében, amit patologikus hazugságnak minősített a jelenlegi kormányfő.
A felszólalás egyik központi témája a gyermekvédelem lehet, amelyet már a hétvégén bejelentett a kormány az ellátórendszer helyzetéről szóló jelentés ismertetésekor.
Magyar Péter reggeli interjújában arról beszélt, hogy hétfőn olyan jogszabálycsomagot nyújtanak be, amely rendezné többek között
Szóba kerülhetnek a kormány nagyobb intézményi és jogállamisági tervei is.
Magyar Péter reggel megerősítette, hogy 2030-ig új alkotmányt és új választójogi törvényt szeretnének, az alkotmányozási folyamat pedig már szeptember végén elindulhat egy széles szakmai és társadalmi egyeztetéssel. A miniszterelnök beszélt a családi pótlék 2027-re tervezett jelentős emeléséről, az örökbefogadási szabályok módosításáról és arról is, hogy a kormány szerinte nem egy új, a 2010 utáni rendszerhez hasonló politikai berendezkedést akar létrehozni.
Címlapkép forrása: MTI Fotó/Purger Tamás