BulvárSzerző: blikk 1 órával ezelőtt 12 percnyi olvasás
Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik hétfőn az Országgyűlés kétnapos ülése.
A parlamenti ülés 13 órakor veszi kezdetét, és a megszokott rend szerint a kormányfő felszólalásával indul.
Cikkünk frissül!
Forsthoffer Ágnes házelnök megnyitotta az Országgyűlés hétfői ülését, majd felkérte Dr. Simon Zsuzsanna jegyzőt, hogy ismertesse a köztársasági elnök levelét.
A levél szerint Dr. Baka András köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára, az Alaptörvény és a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján 2026. szeptember 14-i hatállyal kinevezte Dr. Böde Csabát a Közlekedési és Beruházási Minisztérium államtitkárává. A köztársasági elnök szeptember 10-én kelt levelében erről tájékoztatta az Országgyűlést.
A miniszterelnök felidézte, hogy ezen a héten lesz húsz éve annak, hogy 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. Mint mondta, sok magyar ember ma is emlékszik arra, amikor a hivatalban lévő miniszterelnök saját politikai közössége előtt arról beszélt, hogy éveken át hazudtak az országnak.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy 2006 őszén, friss diplomás ügyvédjelöltként, több alkalommal részt vett a Kossuth tér körüli tüntetések szervezésében. Nagyapjával, Erőss Pállal pedig megalapították a Ne Féljetek Alapítványt, amely a rendőri brutalitás és túlkapások áldozatainak megsegítését tűzte ki célul.
A miniszterelnök szerint akkor büszke volt arra, hogy ahhoz a politikai közösséghez tartozhatott, amely kimondta: a választók bizalmával nem lehet visszaélni, és hazugságokra nem lehet kormányzást építeni.
Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy az elmúlt két évtizedben egyre többet látott abból, miként távolodott el korábbi politikai közössége az egykori értékeitől. Szerinte a szolgálatból hatalomgyakorlás, a polgári Magyarország ígéretéből propaganda, az önkritikából pedig reflexszerű tagadás lett.
A miniszterelnök a hétvégi kötcsei találkozót is szóba hozta, ahol Orbán Viktor állítása szerint azt mondta: a kormányának tagjai között egészen biztosan nem voltak korrupt személyek.
Magyar Péter ezt „a patologikus hazudozás” szintjének nevezte, és úgy vélte, hogy a Fidesz elárulta saját közösségét, a választóit és a magyar emberek millióit.
A felszólalás közben többször is rá kellett szólni a fideszes képviselőkre, mert beszélgettek. Magyar Péter először azt mondta Balla Györgynek, megvárja, amíg befejezik a párbeszédet, majd a házelnök is arra kérte őket, hogy figyeljék a miniszterelnök felszólalását, és a beszélgetést inkább kint folytassák.
A miniszterelnök szerint a legsúlyosabb árulást a magyar gyermekekkel szemben követték el. Ezt követően a gyermekvédelmi intézményrendszer állapotáról beszélt, miközben ismét meg kellett szakítania a felszólalását a képviselők közötti beszélgetés miatt.
Magyar Péter ismertette a szombaton nyilvánosságra hozott, 200 oldalas gyermekvédelmi diagnózist, amely állítása szerint közel 100 órányi szakmai beszélgetésre, mintegy 500 szakember vallomására, valamint 12 megye és 19 bentlakásos intézmény bejárására épült.
A kormányfő szerint a felmérésből a gyermekvédelmi intézményrendszer fokozatos leépülése rajzolódik ki. Állítása szerint az elmúlt években 1692 engedélyezett szakellátási férőhely szűnt meg, miközben mintegy 1200 férőhely a rossz körülmények, a beázó tetők, a penészes szobák vagy a szakemberek hiánya miatt működésképtelenné vált.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban 15–20 százalékos a szakemberhiány, a nevelőszülői hálózatból pedig 2022-höz képest több mint 2000 férőhely tűnt el.
Magyar Péter szerint 2025-ben volt olyan fővárosi gyermekotthon, ahol a napi étkezésre biztosított 4000 forintból mindössze 1500 forintot tudtak ténylegesen a gyermekek ételére fordítani. A fennmaradó összeget az intézmény működtetésére, többek között meleg vízre és áramra kellett költeni.
A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a több száz oldalas gyermekvédelmi diagnózis alapján három, a rendszer mélyén gyökerező válságtünet rajzolódik ki.
Az első szerinte a gyermekvédelmi rendszer fizikai túlterheltsége. Állítása szerint több mint ezer gyermek vár hónapokig arra, hogy kiemeljék őket bántalmazó vagy elhanyagoló családi környezetből, miközben a hatóságok már tudnak az életveszélyes helyzetükről. Magyar Péter szerint erre azért nem kerül sor, mert nincs elegendő szabad férőhely és megfelelő számú gondozó.
A szakemberek a helyzetet egyetlen mondattal foglalták össze: „Ma már csak akkor kerül be a gyermek a magyar gyermekvédelmi rendszerbe, ha vér folyik.”
Magyar Péter arról is beszélt, hogy az államnak alapvető kötelessége lenne megvédeni a legkiszolgáltatottabb, akár négy-, öt- vagy hatéves gyermekeket a fizikai erőszaktól.
A második válságtünetként az elhanyagolást, a szisztematikus bántalmazást és ezek eltitkolását említette. A beszédben elhangzott adatok szerint az állami fenntartású intézményekben 2024-ben 1959, 2025-ben pedig 1684 gyermekbántalmazási esetet jegyeztek fel.
Magyar Péter szerint két év alatt 2249 rendőrségi feljelentés született, ami naponta több mint három, állami gyermekotthonokat érintő feljelentést jelent.
A miniszterelnök ezzel összefüggésben felidézte Orbán Viktor korábbi kijelentését is, amely szerint az állami gondozásban lévő gyermekek ellátása „rendben van” és „vállalható”.
Magyar Péter ezután egy Bács-Kiskun megyében készült hatósági jelentésre hivatkozott. Állítása szerint a dokumentum azt rögzítette, hogy a 2020-as években intézeti gyermekek ételhiány miatt, élelemért cserébe szexuális szolgáltatások vállalására kényszerültek. A miniszterelnök azt kérte a kormánypárti képviselőktől, hogy válaszukban térjenek ki arra, vállalhatónak tartják-e ezt a helyzetet.
Magyar Péter szerint egy év alatt mintegy 17 ezer gyermek szökött meg az orbáni gyermekvédelmi rendszerből / Fotó: Czerkl Gábor
A harmadik válságtünetként Magyar Péter a gyermekek védtelenségét, a kötődés nélküli gyermekkort és a szökéseket említette.
Azt mondta, hogy egy 14 és 17 év közötti kamasz átlagosan 358 napot, vagyis csaknem egy teljes évet tölt olyan átmeneti intézményekben, amelyek nem alkalmasak az emberi méltóságot tiszteletben tartó ellátásra.
Magyar Péter szerint egy év alatt mintegy 17 ezer gyermek szökött meg az orbáni gyermekvédelmi rendszerből, a szökések döntő többsége pedig gyermekvédelmi intézményekből történt. Hozzátette: megközelítőleg 800 gyermek tartósan szökésben van.
A napirend előtti felszólalások és a napirend elfogadása után egy órán át interpellációk hangzanak el, majd megtartják az azonnali kérdések és válaszok óráját, félórán át pedig kérdéseket tehetnek fel a képviselők a kormány tagjainak.
Az Országgyűlés bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitáit is lefolytatja.
A szakképzésről szóló törvény módosításával jövő év január 1-jétől megszűnik a szakképzési centrumokban a kancellári munkakör, a feladatokat a főigazgató veszi át.
Megvitatják az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényjavaslatot.
A kormány a javaslat benyújtásakor közölte: az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának alapvető feladata lesz, hogy a tárolt, eddig titkos iratok minél egyszerűbben és minél szélesebb körben megismerhetővé váljanak, erre a célra egy online felületet alakítanak ki, amely könnyebbé és általánossá teszi a dokumentumok elérhetőségét.
A feltárás előkészítését már jóváhagyta a parlament egy korábbi javaslat elfogadásával, most a teljes folyamat lebonyolítását szabályozó előterjesztést tárgyalják a képviselők.
Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása megszüntetné a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát, továbbá a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatos európai uniós szabályozás átültetését kezdeményezi.
Tárgyalja a parlament Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság (Ab) működését érintő egyes törvények módosítását.
Az alaptörvény tizenhetedik módosítása szerint az Ab elnökét a jövőben a testület tagjai választják meg, ezért a törvényjavaslat egyebek mellett meghatározza az elnök megválasztására vonatkozó szabályokat.
Napi