A két háború, az amerikai-iráni és az orosz-ukrán konfliktus együttes hatása

történelmi mértékű gázolajhiányt idézett elő a világpiacon, ami rekordmagasságba lökte az üzemanyagárakat.

A válság gyökere a globális finomítói kapacitások drámai beszűkülése. Körülbelül egy évvel ezelőtt Oroszország és a Perzsa-öböl menti országok még napi 2,2 millió hordó gázolajat exportáltak, a Kpler energiapiaci elemző cég adatai szerint azonban ez augusztusra mintegy 75 százalékkal, napi 520 ezer hordóra zuhant.

• A kiesés csaknem feléért Oroszország a felelős, ahol az ukrán csapások több nagy finomítót is megbénítottak.
• Szaúd-Arábia szintén jelentős kiesést okoz, mivel az ország a Perzsa-öbölben található exportfinomítóit a háború kitörése óta nagyrészt nem üzemelteti.

A közvetlen hatások mellett jelentős közvetett következmények is megmutatkoznak. Kína az amerikai-iráni konfliktus kirobbanása óta drasztikusan csökkentette nyersolajimportját, a Vortexa adatai szerint a korábbi napi 11,5 millió hordóról mindössze 7 millió hordóra esett vissza a vásárlás volumenje. Mivel Kína kevesebb olajat szerez be, a finomítói kapacitásait is visszafogja, ami a jellemzően jelentős volumenű gázolajexportjának visszaeséséhez vezetett. Bár az Egyesült Államok és Japán szabadított fel készleteket a stratégiai olajtartalékaiból, ezek túlnyomórészt nyersolaj formájában állnak rendelkezésre, így a gázolajpiaci feszültségeket alig tudták enyhíteni.

A finomítói árrések történelmi csúcsra szöktek.

Az iparág az úgynevezett 3-2-1 krakkolási árrést használja mérőszámként, amely a nyersolaj beszerzési ára és a belőle előállított finomított termékek – két hordó benzin és egy hordó gázolaj – eladási ára közötti különbséget mutatja. Ez a mutató szeptemberben mintegy 65 dollárra ugrott, ami minden korábbi rekordot megdöntött. Összehasonlításképpen 1985 és 2021 között az átlagos érték nagyjából 10,5 dollár volt, és a kínai olajkereslet robbanása idején, a 2004 és 2008 közötti időszakban sem haladta meg a 30 dollárt.

A működő finomítók ugyan maximális gázolaj-kihozatali üzemmódban dolgoznak, ám a technológiai korlátok miatt ez csupán néhány százalékpontos termelésnövekedést tesz lehetővé.

A napi közel 29,5 millió hordós gázolajpiacon ez a változás elhanyagolható, eltérően a napi 8 millió hordós kerozinpiactól, ahol a nyár folyamán egy viszonylag csekély termelési korrekcióval is sikerült enyhíteni a hiányt.

Némi könnyebbséget az időjárás hozhat. Az El Niño jelenség jellemzően kevesebb hurrikánt eredményez a Mexikói-öbölben, és enyhébb telet hoz egyes régiókban. Az idei atlanti hurrikánszezon a Colorado Állami Egyetem adatai alapján 1950 óta a legcsendesebb volt, ami növelte a texasi és louisianai finomítók termelékenységét. Ha a tél a várakozásoknak megfelelően az átlagosnál enyhébb marad, a fűtőolaj iránti kereslet mérséklődése a teljes gázolajpiacra kedvező hatást gyakorolhat. Ugyanakkor érdemi fordulatot és valódi egyensúlyt csak a két konfliktus lezárása, vagy a magas árak miatt kikényszerített keresletcsökkenés hozhat.

Címlapkép forrása: Shutterstock

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.