Magyar Péter külön kitért a kórházakban maradó csecsemők helyzetére is. Azt mondta, tudnak olyan gyermekekről, akiket csak fél éves korukban vittek ki először a szabad levegőre, mert az állam addig nem talált számukra megfelelő elhelyezést. Ennek kapcsán felidézte Pintér Sándor korábbi belügyminiszter tavalyi kijelentését is, aki a kórházban maradó csecsemők ügyében úgy fogalmazott: „Nem mi szültük őket, nem mi hagytuk ott őket.”

A miniszterelnök szerint ezzel szemben az állam felelőssége éppen az lett volna, hogy gondoskodjon ezekről a gyermekekről, és mielőbb megfelelő ellátást biztosítson számukra. Úgy fogalmazott, az előző kormány cserbenhagyta a kórházban maradó csecsemőket, miközben pontosan ismerte a gyermekvédelmi rendszer problémáit.

Magyar azt állította, hogy az Orbán-kormány saját vizsgálatai is feltárták a súlyos hiányosságokat, ezeket az eredményeket azonban nem követte megfelelő beavatkozás. Felidézte, hogy a kegyelmi botrányt követően a Belügyminisztérium soron kívüli ellenőrzést rendelt el, amelynek keretében 467 bentlakásos gyermekotthont vizsgáltak át. Szerinte

az előző kormány tehát részletes információkkal rendelkezett a rendszer állapotáról, mégsem hozta nyilvánosságra és nem kezelte érdemben a feltárt problémákat.

Magyar Péter amiatt is felkérdezte a volt kormánypártokat, hogy sok gyerek nem jutott megfelelő élelmiszerhez a gyermekotthonokban, ezért arra kényszerült, hogy szexuális szolgáltatásokat nyújtsanak, hogy enni tudjanak. Ezt külön is felháborítónak tartja a miniszterelnök.

Magyar harmadik válságtünetként – a rendszer fizikai túlterheltsége és a bántalmazások mellett – a védtelenséget, a kötődés nélküli gyerekkort és az intézményekből való menekülést említette. Különösen súlyos példaként hivatkozott egy Bács-Kiskun vármegyei hatósági jelentésre, amely szerint intézeti gyermekek ennivalóért cserébe szexuális szolgáltatásokra kényszerültek. A kormányfő szerint mindez azt mutatja, hogy a rendszer nem képes megfelelő védelmet és emberhez méltó ellátást biztosítani a legkiszolgáltatottabb gyermekek számára.

Beszédében ezután megismételte, hogy milyen megállapításokra jutott a kormány szombaton publikált jelentése a gyermekvédelmi rendszerről. Ebből a legfontosabb állítása, hogy 2000 férőhely tűnt el a rendszerből, ami miatt a legsúlyosabb helyzetben levők nem jutnak megfelelő ellátáshoz a Fidesz 16 éves kormányzása után. Külön kihangsúlyozta, hogy a gyerekek után járó napi 4500 forintos díjból alig 1500 forint jutott csak az ő étkeztetésükre, a többi az intézmények fenntartására ment.

Magyar Péter szerint ez egy lehangoló olvasmány, amely a rendszer befulladásának látlelete. Hangsúlyozta, hogy ez vezetett oda, hogy sok fiatal, gyerek bántalmazó élethelyzetben ragadt segítség nélkül.

Ma már csak akkor kerül be a gyermek a magyar gyermekvédelmi rendszerbe, ha már vér folyik

– idézi a miniszterelnök a jelentés legerősebb állítását. Ezt rá is olvasta a most a parlamentben levő Fidesz-KDNP-s kévpiselők fejére, hogy tudtak a bántalmazásokról, de nem segítettek a rászorulókra. Ahogy azt is felrótta az előző kormánypártok politikusainak, hogy sokakat magukra hagytak, a rendőrségi feljelentésekkel se foglalkoztak.

A miniszterelnök három alapvető válságtünetet emelt ki: elsőként a rendszer fizikai túlterheltségét nevezte meg: állítása szerint több mint ezer gyermek vár hónapokig arra, hogy bántalmazó vagy elhanyagoló családi környezetből kiemeljék, mert nincs elegendő férőhely és gondozó. Másodikként a bántalmazások és azok eltitkolásának problémájáról beszélt: közlése szerint

az állami intézményekben 2024-ben 1959, 2025-ben pedig 1684 gyermekbántalmazási esetet regisztráltak, két év alatt pedig 2249 rendőrségi feljelentés született.

Ennek kapcsán élesen bírálta az előző kormányt és Orbán Viktort, aki szerinte korábban azt állította, hogy az állami gondozásban élő gyermekek ellátása rendben van.

Magyar Péter azt is felrótta, hogy Orbán Viktor miniszterelnökként még jónak, elfogadhatónak nevezte a gyermekvédelmi rendszert.

Balla György (Fidesz) és Szentkirályi Alexandra (Fidesz) képviselők beszélgetésükkel már kétszer megzavarták a miniszterelnök beszédét, ezért Forsthoffer Ágnes házelnök kétszer is figyelmeztetette őket.

A miniszterelnök napirend előtti felszólalását azzal kezdte, hogy 20 évvel ezelőtt került elő Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő ősződi beszéde, amelyben szerinte arról beszélt, hogy hazudott a kabinet, valamint hogy az államcsőd szélére lökték a költségvetést.

Magyar Péter felidézte, hogy akkor azt hitte, hogy a jog és a nyilvánosság képes megvédeni a demokráciát, valamint hogy akkoriban maga is tüntetett a Kossuth téren és jogsegélyt nyújtott a 2006. október 23-án a rendőri túlkapások áldozataiul eső embereknek.

A kormányfő arra is kitért, hogy akkor a Fidesz politikai közösségéhez tartozott, amely az elmúlt két évtizedben hogyan lett a polgári Magyarország ígéretéből propaganda, a felelősségvállalást pedig reflexszerű tagadás váltotta fel.

Arról is beszélt Magyar Péter, hogy Orbán Viktor leváltott miniszterelnök szerint nem voltak korrupt személyek a kabinetjében, amit patologikus hazugságnak minősített a jelenlegi kormányfő.

A felszólalás egyik központi témája a gyermekvédelem lehet, amelyet már a hétvégén bejelentett a kormány az ellátórendszer helyzetéről szóló jelentés ismertetésekor.

Magyar Péter reggeli interjújában arról beszélt, hogy hétfőn olyan jogszabálycsomagot nyújtanak be, amely rendezné többek között

• a hosszú ideig kórházban maradó, orvosi ellátást már nem igénylő csecsemők helyzetét,
• és szigorítaná a 18 éven aluliakat érő explicit szexuális tartalmak, valamint egyes köztéri és politikai reklámok szabályozását.
• A kormány emellett egy 9,5 milliárd forintos azonnali gyermekvédelmi krízisprogramot indított,
• miközben közép- és hosszú távú reformokon, új férőhelyek létrehozásán és a szociális szférában dolgozók béremelésén is dolgozik.

Szóba kerülhetnek a kormány nagyobb intézményi és jogállamisági tervei is.

Magyar Péter reggel megerősítette, hogy 2030-ig új alkotmányt és új választójogi törvényt szeretnének, az alkotmányozási folyamat pedig már szeptember végén elindulhat egy széles szakmai és társadalmi egyeztetéssel. A miniszterelnök beszélt a családi pótlék 2027-re tervezett jelentős emeléséről, az örökbefogadási szabályok módosításáról és arról is, hogy a kormány szerinte nem egy új, a 2010 utáni rendszerhez hasonló politikai berendezkedést akar létrehozni.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Purger Tamás