GazdaságSzerző: vg 2 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Szaúd-Arábia napokon belül kifogyhat az exportra szánt készleteiből. Az olajár már hordónként 108 dollárra emelkedett.
Szaúd-Arábia napokon belül kifogyhat az exportra szánt olajkészleteiből, ha nem sikerül újraindítani a dróntámadásban megrongálódott kelet–nyugati vezetéket. A kiesés a globális olajkínálat akár 4 százalékát is érintheti, tovább növelve az üzemanyagárakat és az inflációs nyomást.

Mindössze öt-hét napra elegendő olaj maradhatott a szaúd-arábiai Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőjében, miután dróntámadás miatt leállt az ország egyik legfontosabb vezetéke – közölték a Reutersszel a szaúdi exportfolyamatokat ismerő iparági források.
A mintegy 1200 kilométer hosszú kelet–nyugati vezeték egyik szivattyúállomását pénteken érte támadás. A vasárnap nyilvánosságra hozott műholdfelvételeken az építmény elszenesedett és súlyosan megrongálódott részei láthatók. Rijád szerint a drónokat iraki fegyveresek indították, a szaúdi hatóságok azonban egyelőre nem közölték, pontosan mekkora károk keletkeztek, és meddig tarthat a helyreállítás.
A Reuters forrásai eltérően ítélik meg a javítás várható időtartamát. Egyikük szerint akár hat hétig is eltarthat, míg mások úgy vélik, hogy a vezetéket ennél korábban, részleges kapacitással újra lehet indítani.
A vezeték kiesése azért különösen súlyos, mert Szaúd-Arábia az elmúlt hat hónapban ezen keresztül kerülte meg a háború miatt megbénult Hormuzi-szorost.
A sivatagon átvezető útvonalon naponta mintegy négymillió hordó olajat szállítottak a Vörös-tenger partján fekvő Janbu kikötőjébe.
Ez önmagában a világ teljes olajkínálatának körülbelül 4 százalékát jelenti.
Szaúd-Arábiának az egyiptomi Ain Szuhnában és a földközi-tengeri Szidi Kerírben is vannak készletei, amelyekből még néhány napig teljesítheti a szállításokat. Az iparági források szerint azonban ezek a tárolók sincsenek tele, ezért a kelet–nyugati vezeték újraindítása nélkül előbb-utóbb elfogynak a tartalékok.
A további szaúdi termeléskiesés súlyosbíthatja a globális ellátási válságot, amely már eddig is történelmi magasságba emelte az üzemanyagárakat. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára vasárnap több mint 3,4 százalékkal, 108 dollárra emelkedett, amire május óta nem volt példa. Az Egyesült Államokban a dízel átlagára pénteken gallononként hat dollár fölé ugrott, ezzel új rekordot ért el.
A The Guardian cikke szerint piaci feszültséget tovább növeli, hogy elhalványultak a gyors diplomáciai rendezéshez fűzött remények. Omán külügyminisztere bejelentette: a hétfőre tervezett regionális találkozót elhalasztották. Irán ezen mutatta volna be az Öböl menti arab államoknak a Hormuzi-szoros hajózási rendjére vonatkozó megállapodást. Teherán jelenleg engedélyhez köti az áthaladást, és szolgáltatási díj bevezetését is mérlegeli.
Közben az Iránnal szövetséges jemeni húszi erők újabb támadásokat indítottak szaúdi olajipari létesítmények és hajók ellen, miután blokádot hirdettek. A fegyveresek elfoglalták a stratégiai jelentőségű Perim-szigetet is a Báb el-Mandeb-szorosban, így tovább növelték ellenőrzésüket a világkereskedelem egyik legfontosabb tengeri útvonala felett.
A közel-keleti konfliktus immár a hetedik hónapja tart. Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított támadásokat Irán ellen, Donald Trump amerikai elnök pedig akkor még azt állította, hogy a háború négy-hat héten belül véget érhet.