GazdaságSzerző: portfolio 2 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
Az időjárásfüggő energiatermelés felfutása alapjaiban írta át a magyar villamosenergia-rendszer működését: ma már nemcsak az számít, mennyi áramot tudnak termelni az erőművek, hanem az is, mennyire pontosan lehet ezt előre megmondani. A naperőművek, a visszatérő hőhullámok, a porviharok és az egyre hektikusabb időjárási helyzetek miatt a menetrendezés stratégiai kérdéssé vált. A mesterséges intelligencia, a saját meteorológiai mérőhálózatok és az akkumulátoros energiatárolók egyre fontosabb eszközök lehetnek a kockázatok csökkentésében, de a bizonytalanságot teljesen nem lehet eltüntetni. A témákról az EnergyTalks új adásában Fekete Csabával, az ALTEO termelésmenedzsmentért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével, valamint Fodor Zoltánnal, az ALTEO meteorológus csoportvezetőjével beszélgettünk.
A magyar villamosenergia-rendszerben egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a termelők és a fogyasztók előre jelezzék, mikor mennyi áram kerül a rendszerbe, illetve mikor mennyit vesznek ki belőle. A hagyományos erőműveknél ez korábban viszonylag stabilan tervezhető volt, az időjárásfüggő termelés gyors növekedésével azonban teljesen más helyzet alakult ki.
Fekete Csaba szerint Magyarországon ma már közel 8-9 gigawattnyi időjárásfüggő erőművi kapacitás működik, miközben a maximális fogyasztás nagyjából 6000 megawatt körül alakul.
Maga a menetrendezés az arról szól, hogy akár a termelési, akár a fogyasztási oldalt pontosan megmondjuk előre, hogy mi fog történni
– fogalmazott. A pontosság azért kulcskérdés, mert az eltérések kiegyenlítő energiát igényelnek, ennek költsége pedig jelentősen ronthatja egy erőművi portfólió eredményességét.
Az előrejelzés legnehezebb része sokszor nem a szélsőséges, hanem az átmeneti időjárási helyzetek kezelése. A teljesen derült idő például viszonylag jól modellezhető, még akkor is, ha a hőhullámok idején a napelemek teljesítménye a magas hőmérséklet miatt csökken.
A nagy kihívást inkább az jelenti, amikor felhők, frontok, zivatarcellák vagy akár szaharai por és távoli erdőtüzekből származó füst módosítja a besugárzást.
Fodor Zoltán szerint ugyanaz a felhő is egészen eltérő hatást válthat ki attól függően, hol helyezkedik el a napelemparkhoz és a napkoronghoz képest. A meteorológiai modellek, műholdképek, kémiai előrejelzések és saját mérőállomások együtt segítik a pontosítást, de a légköri folyamatok változékonysága miatt marad egy nem megszüntethető bizonytalansági sáv.
A következő években az akkumulátoros tárolók és az algoritmikus kereskedési megoldások szerepe tovább nőhet. Fekete Csaba szerint Magyarországon az akkumulátoros teljesítmény két év alatt 100 megawatt alatti szintről nagyjából 1000 megawatt közelébe emelkedett, és a folyamat nem áll meg. A tárolók nemcsak a napon belüli árkülönbségeket használhatják ki, hanem a menetrendezési hibák és a kiegyenlítőenergia-költségek mérséklésében is szerepet kaphatnak.
A tárolók időszaka következik
– mondta Fekete Csaba, hozzátéve, hogy ez teljesen új helyzetet teremt egy olyan rendszerben, ahol korábban alapvetés volt, hogy a villamos energia nehezen tárolható.
Az EnergyTalks teljes adásban részletesebben szó esik arról is, hogyan működik az ALTEO saját meteorológiai hálózata, milyen szerepet kaphatnak a kereskedési algoritmusok, és miért hozhat újabb kihívást a szélerőművi kapacitások várható felfutása.
Címlapkép forrása: Portfolio
Napi