BelföldSzerző: index 1 órával ezelőtt 8 percnyi olvasás
Tíz személyt is meghallgattak a képviselők.
A parlament a hétfői bizottsági ülés után kedden szavazhat az Alkotmánybíróság öt új tagjáról. A Tisza Párt jelöltjei:
A Fidesz nem vesz részt az új alkotmánybírók megválasztásában, a párt parlamenti frakciója az egész eljárást illegitimnek, az alkotmányosság megcsúfolásának tartja. A Mi Hazánk Mozgalom öt jelöltje: dr. Bánovics Tamás jogász, dr. Cservák Csaba alkotmányjogi tanszékvezető, dr. Laky-Takács Péter volt bíró, dr. Pápai Ákos ügyvéd és dr. Szmodis Jenő jogtudós.
Chronowski Nóra bemutatkozásában kifejtette, hogy harminc éve alkotmányjoggal foglalkozik. A jelölt az értékorientált alkotmányosság talaján állva kiemelte a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot. Az alkotmányjogász megemlítette, hogy az elmúlt három évben egy kutatócsoporttal különösen intenzíven vizsgálták az alkotmánybíróságokat és az alkotmánybírók döntéseit.
Az alkotmánybíróságról azt gondolom, hogy olyan testület, amelytől elvárható, hogy a szakmai legitimációja erősödjön, és vitatkozó, érvelő közösségként képzelem el, amelyik adott esetben hozzá tud járulni az alkotmányjogi dogmatika fejlődéséhez
– hangsúlyozta Chronowski Nóra, aki az alkotmányjogi panaszeljárásokat is fontosnak tartja. Apáti István (Mi Hazánk) kérdésére a jelölt a tizenkét évnél meghúzott képviselői mandátumkorlátról úgy vélekedett, lehet, hogy inkább az alkotmányozás folyamatában megvitatandó a kérdés, másrészt meg kell nézni ezzel kapcsolatban a strasbourgi gyakorlatot.
Ligeti Miklós – akit nem választottak meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének – bemutatkozásában úgy fogalmazott, hogy az életútja nem tipikusan emlékeztet az alkotmánybírók pályájára.
Az én hozzáállásom a jog alulnézetből. Bőséges tereptapasztalatot volt lehetőségem szerezni arról, hogyan működik a jog a lövészárok alsó részén, amikor olyan erőhatalommal állunk szemben, amely nem tartja tiszteletben a játékszabályokat
– mondta a jogvédő, kiemelve azt a kérdést, hogy az Alkotmánybíróság elé kerülő jogszabályi rendelkezések vagy döntések, amelyeknek az alkotmányosságáról határozatot kell hozni, megfelelő mértékben védelmet biztosítottak-e a jogkereső állampolgároknak.
Ligeti Miklós arra számít, hogy a vagyonvisszaszerzés és az elszámoltatás joganyaga miatt az 1990-es évek elejének átmeneti igazságszolgáltatási joganyagára hasonlíthat, ami a jövőben az Alkotmánybíróság elé kerül. Ligeti Miklós képviselői kérdésekre később arról is beszélt, hogy a „rendszerváltással” együtt az Alkotmánybíróság megújítása is folyamatban, a testület méltóságát vissza kell adni.
Kovács András György bemutatkozásában hangsúlyozta: „Én vagyok az, aki középről nézi ezeket a kérdéseket. Az egész szakmai pályafutásomat, közel három évtizedet az igazságszolgáltatásban töltöttem. Volt a karrieremnek egy másik része is, egyetemi karriert is építettem a bírói mellett. Ez a kettősség az egész pályafutásomban meghatározó.”
A kúriai tanácselnök bíró kitért arra is, hogy annak az első generációnak a tagja, amely úgy ment a bíróságra, hogy kifejezetten közigazgatási bíró szeretne lenni.
Abban szereztem nagy tapasztalatot, hogy hogyan kell a nemzetközi jogot és az Alaptörvényt egymással koherens egységben, összhangban alkalmazni. Egy olyan közjogász számára, mint én, nincs megtisztelőbb és felemelőbb feladat annál, hogy Sólyom László rendszerváltó alkotmánybírósága által megteremtett magyar alkotmányosság joggyakorlatát újraélesztheti
– emelte ki Kovács András György.
Orosz Árpád Gábor bemutatkozásában aláhúzta, hogy több mint negyven évet töltött a jog szolgálatában, ami több szálon is futott, ebből a bíráskodás végigkísérte a negyven évet. A Kúria Polgári Kollégiumának egykori vezetője elárulta, azt tanítja, hogy „lássátok a törvény betűjét, de mindig nézzetek a törvény betűje mögé is. A jogalkalmazó feladata, hogy lelket leheljen a norma szövegébe, tartalommal töltse ki azt”. Orosz Árpád Gábor ugyanakkor leszögezte, tisztán kell látni az értelmezési tartományok határait, ami ugyan fejleszthető, de nem önkényes módon.
Az alkotmánybíró-jelölt a függetlenségét is hangsúlyozta:
Nem vagyok senkinek sem az adósa, nem tartozom senkinek, és nekem senki nem adósom. Alkotmánybíróként senki felé nem kellene kompenzálnom.
Orosz Árpád Gábor leszögezte: nem jutalomként, hanem kihívásként éli meg a felkérést.
Szomora Zsolt bemutatkozásában úgy fogalmazott: „Az akadémiai, egyetemi szférából érkezem, joggyakorlati tevékenységet nem végeztem. A gyakorló jogászi szférával való intenzív kapcsolattartás és a joggyakorlat nyomon követése mindig az érdeklődésem középpontjában állt. Szakterületemet tekintve büntetőjogász vagyok.” Az egyetemi tanár kiemelte, hogy a büntetőeljárás szoros kapcsolatban van az alkotmányjoggal.
Fontosnak tartom, hogy az Alkotmánybíróság tagjai között szakjogászok is legyenek. A szakjogászi szemlélet megjelenését azért tartom fontosnak, mert felülről nézve akkor lehet helyesen nézni az egyes jogterületeket, ha azoknak a működését minden részletében értjük és meg tudjuk beszélni
– érvelt Szomora Zsolt, aki feltétlen híve az alkotmányos párbeszédnek is.
A Mi Hazánk Mozgalom öt alkotmánybíró-jelöltje: dr. Bánovics Tamás jogász, dr. Cservák Csaba alkotmányjogi tanszékvezető, dr. Laky-Takács Péter volt bíró, dr. Pápai Ákos ügyvéd és dr. Szmodis Jenő jogtudós.
Az ellenzéki párt jelöltjei közül elsőként Bánovics Tamás mutatkozott be, akit már harmadik alkalommal hallgatott meg alkotmánybíró-jelöltként az illetékes bizottság. „Felvetődhetne a kérdés, hogy miért vállaltam harmadik alkalommal is a meghallgatást. Azért, mert álláspontom szerint a közjót szolgálni csak alázattal lehet és szabad” – húzta alá a jogász, hozzátéve:
Alkotmányozási helyzet van ebben a ciklusban, amelyet népszavazással vagy alkotmányozó nemzetgyűléssé alakulással fog tudni a parlament tisztességesen és a közjó szolgálatával megoldani.
Bánovics Tamás úgy látja: „Az új alkotmány egyfajta kegyelmi pillanatot is jelent az egész ország alkotmányos berendezkedésére és jogrendszerére vonatkozóan. Ez a kegyelmi pillanat elméletileg és jogelméletileg azt kell hogy jelentse, hogy mind az Alkotmánybíróság, mind a közjogi méltóságok megbízatása meg kell, hogy szűnjön az új alkotmány hatálybalépésével, és újra kell ezeket a tisztségeket választani.” A jelölt kiemelt kérdésnek nevezte, hogy a történeti alkotmány és a Szent Korona-tan milyen viszonyban lesz az új alkotmánnyal.
Cservák Csaba azzal kezdte bemutatkozását, hogy huszonöt éve foglalkozik alapjogvédelemmel.
Az alkotmánybíráskodás testületi szervben való gondolkodást is jelent. Alaposan mérlegelve kell meggyőződni a helyes álláspontról. Mottó, hogy a jog és az igazság elválaszthatatlan egységet alkot. Sajnos tudjuk, hogy ez a napi gyakorlatban nem mindig van így
– vélekedett a tanszékvezető, aki kiemelte a nemzetiségek védelmének fontosságát is.
Laky-Takács Péter a bizottság ülésén többek között a Szent Korona-tan fontosságáról beszélt, ami 800 évig a magyar közjog szervező ereje volt.
Nem volt hatályon kívül helyezett ítéletem bíróként
– rögzítette Laky-Takács Péter, aki kolozsvári és torontói konzulként is dolgozott, jelenleg aktív ügyvéd.
Pápai Ákos bemutatkozásában elárulta, hogy nem a jogi pályán kezdte karrierjét, később diplomázott ezen a területen. Az ügyvéd először polgárjoggal, majd büntetőjoggal foglalkozott. Korábban Egerben önkormányzati képviselő is volt a Mi Hazánk Mozgalom színeiben.
Az Alkotmánybíróság a megalakulása óta folyamatosan fejlődött. A ’10-es évek elején volt egy törés, ami után szinte összehasonlíthatatlanná vált az előzővel. Feltételezem, hogy most is lesz egy törés. Az alkalmazkodáshoz a szakmai pályafutásom és személyiségem okán kész vagyok
– rögzítette Pápai Ákos, aki második alkalommal alkotmánybíró-jelölt.
Szmodis Jenő azzal nyitott, hogy a felkérés elfogadásakor alighanem a tanár mondott igent benne, mert a tanár a tapasztalatait mindig, mindenkivel szereti megosztani.
Az Alkotmánybíróság tevékenységének következménye jó esetben az alkotmányos szemlélet alakítása is. Feladata az alkotmányos kultúra megőrzése, mindezt annak nyomán, hogy az alapvető jogok védelmében a legmesszebb menjen el, törekedve arra is, hogy az alapvető jogok összhangjának közérdekét megvalósítsa
– mondta az egyetemi oktató, hozzátéve, hogy az Alkotmánybíróság akkor jár el helyesen, ha tartózkodik az aktivizmustól.
A meghallgatások után az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság végül a Tisza Párt jelöltjeit támogatta az alkotmánybírói tisztségre.
(Borítókép: Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának ülése 2026. szeptember 14-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)
Napi