GazdaságSzerző: vg 2 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
Hiába drágulnak hetek óta az üzemananyagárak Magyarországon, az autósok mintegy 80 százaléka semmilyen segítségre nem számíthat a kormánytól.
Óriási csalódást okozhatott a hazai autósok többségének a kormány legújabb intézkedése, pontosabban annak hiánya. Magyar Péter miniszterelnök pénteken jelentette be a kormány döntését a dízelesek megsegítéséről, azonban nem a megszokott módon, maximalizálva az árakat, hanem havi egyszeri, 5000 forintos támogatást nyújtva. Az állami dotáció decemberig él a maximum 150 lóerős, dízel üzemű gépkocsik tulajdonosai számára, akik összesen 20 ezer forint kompenzációban részesülhetnek. A támogatás vonatkozik az őstermelőkre és az egyéni vállalkozókra is, ha a nevükön van a gépkocsi, illetve az agrárszektorban dolgozókra is vonatkozik a támogatás.
Sokak számára azonban nem lehetett meglepetés a kormány szűkmarkúsága. Augusztus végén, amikor a gázolaj ára már jócskán elszaladt a korábbi 615 forintos védett ártól, Kármán András pénzügyminiszter a parlamentben hűtötte le a kedélyeket.
Én azt gondolom, ilyen körülmények között, ennél többet nem lehet tenni a magyar autót használó állampolgárok érdekében
– fogalmazott a miniszter, akinek szavai azért voltak megdöbbentőek, mert Magyar Péter a választási kampányban egészen másképp beszélt. A későbbi kormányfő többször felszólította Orbán Viktor kormányát, hogy hozza vissza a 480 forintos benzinárstopot és csökkentse az üzemanyagok jövedéki adóját. „Elég a dumából és a hangulatkeltésből! Azonnali adócsökkentést és benzinárstopot 480 forinton a magyar benzinkutakon!” – írta Magyar Péter a Facebookon még március 3-án, napokkal később, hogy kitört az iráni háború és a Brent olaj ára elérte a 90 dollárt.
A hirtelen drágulásra azonnal reagált az Orbán-kormány, március 10-én be is vezette a védett üzemanyagárakat, így
Aztán június 23-án már a Tisza-kormány kérésére az Országgyűlés kivezette őket. Annak ellenére, hogy a közel-keleti konfliktus rendeződni látszott, sokan figyelmeztettek, hogy a kormány elkapkodta a döntését, mivel az iráni háború nem zárult le, így a konfliktus kiújulása újabb üzemanyagár sokkot idézhet elő. Annál is inkább, mert például a környező országok egyikében sem vezették ki a hatósági árakat. A kritikusoknak olyannyira igazuk lett, augusztus 10-re kudarcba fulladtak a béketárgyalások, az olajpiac pedig újra fordulat történt, emiatt a hazai autósok, főleg a gázolajt használók egyik pillanatról a másikra azzal szembesültek, hogy már drágább a gázolaj, mint a korábbi védett ár.
A most bejelentett intézkedésből kimaradtak a benzinesek, amit Magyar Péter azzal indokolt, hogy a benzin ára alig van a védett ár felett, és jelenleg Magyarországon "szinte a legalacsonyabb" egész Európában.
A valóságban azonban 5 országban, köztük Svédországban és Szlovéniában is kevesebbe kerül egy liter benzin, mint idehaza.
Az Európai Bizottság Weekly Oil Bulletin adatait 2026. szeptember 10-én tette közzé, eszerint jelenleg
Magyarország az üzemanyagárakat tekintve kétségtelenül kedvezőbb helyzetben van számos uniós országnál: Szlovákiában például 645, Lengyelországban pedig 659 forintnak megfelelő összeget kell fizetni egy liter benzinért. Ez azonban aligha vigasztalja a hazai autósokat, hiszen az elmúlt egy hónapban mintegy 50 forinttal emelkedett a benzin literenkénti ára Magyarországon. Egy 50 literes tankolás így már nagyjából 2500 forinttal kerül többe, mint egy hónappal ezelőtt. Ráadásul nem igaz, amit Magyar Péter állít, hogy egy átlagosan egyszer tankolnak a magyarok havonta, a valóságban kettő-három a reális szám, tehát végeredményben az autósok 5000-1000 forint körüli öszseget buknak havonta
Ugyanakkor fontos látni azt is, hogy ugyan emelkedtek az üzemanyagárak, de valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag a kiskereskedelmi árak nem követték a nagykereskedelmi árak alakulást az elmúlt hetekben. Azaz lényegében a Mol, amely a magyar piac meghatározó szereplője, lényégében önkéntes árkorlátozást hajtott végre.
Ha így van, akkor már most sem feltétlenül beszélhetünk piaci árakról Magyarországról
A furcsaságok sorát erősíti, hogy a holtankoljak.hu két hete jelentette be, hogy nem közli a jövőben a nagykereskedelmi árak változását, helyette a kiskereskedelmi árakat mutatja be. De azt is csak mindig késve, így az autósoknak esélye sem lesz felkészülni arra, ha a jövőben drágulnának az üzemanyagok.
Mindez azért is különösen fontos, mert a következő időszakban további áremelkedés kockázatával kell számolni. Az iráni háború eszkalációja nyomán hétfő reggelre már 108 dollárra emelkedett a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára. Ha a geopolitikai feszültség tovább fokozódik, annak előbb-utóbb a hazai kutakon is megjelenhet a hatása. A szélsőségesebb forgatókönyvek már 120-150 dolláros hordónkénti olajárat sem zárnak ki. A következő hetek egyik legfontosabb kérdése ezért az lehet, hogy egy újabb jelentős olajár-emelkedés esetén meddig tartható fenn a jelenlegi hazai árszint, illetve a kormány kitart-e az a mostani megoldás mellett.
Magyar Péter másik érve az általános üzemanyagárplafon ellen, hogy áruhiányt okozna, mivel jelenleg csökkentett kapacitással működik a Dunai Finomító, illetve jelentősen esett a dízelexport. Érdekes azonban, hogy más országokban gond nélkül tudják kezelni a helyzetet.
Az uniós országok többsége alkalmaz valamilyen hatósági intézkedést, nem kell messzire menni, Szlovéniában konkrétan maximálják a 95-ös benzin kiskereskedelmi árát: a Magyarországnál gazdagabb országban szeptember 8–14. között 609 forint volt egy liter benzin.
Horvátországban szintén közvetlen árképzési szabályozás működik: maximált kiskereskedelmi ár, maximált kereskedői prémium és csökkentett jövedéki adó. Szeptember 7-én a kormány további 2,5 cent/l-rel csökkentette a benzin jövedéki adóját, hogy tompítsa az áremelkedést.
Svédország különleges eset: ott nincs klasszikus árplafon, hanem nagyon jelentős ideiglenes adócsökkentéssel vitték le az árat. A július–novemberi intézkedés teljes áthárítás mellett kb 3 svéd koronával literenkénti csökkentette a fogyasztói árat.
Málta még érdekesebb a korábbi rangsorunk szempontjából. A máltai kormány az 1,34 eurós literenkénti benzinárat állami támogatás és üzemanyag-sapka segítségével. Tehát Málta EU-s első helye sem tekinthető tisztán szabadpiaci árnak.
Nehéz nyomon követni a kormányzati szereplők megszólalásai alapján, hogy pontosan milyen támogatásra számíthatnak az autósok. Ugyan pénteken Magyar Péter bejelentette a dízeltámogatást, a hétvégén már arról beszélt, hogy szerinte lehet, hogy hiba volt bevezetni, mert a magyarok inkább piaci árat fizetnének. A miniszterelnök mondatai mögött az utóbbi napok kritikái is közrejátszhattak, a Facebookon több hozzászóló azt vetette a kormányfő szemére, hogy nem azért szavaztak a Tiszára, hogy az ő adójukból támogassák az autósokat. Illetve megszólalt Zsiday Viktor, befektetési szakember, aki szerint ezzel a kormány a szegényebbektől vesz el és ad a gazdagoknak.
Napi