GazdaságSzerző: magyarnemzet 43 perccel ezelőtt 4 percnyi olvasás
Stabilan velünk lesznek a olyan költségek, amelyek eddig csak kisebb szereppel bírtak a gázárban, miután további LNG-szállítmányok érkeznek az Újvilágból.
Egy hétfőn bejelentett megállapodás értelmében több éven át szállít cseppfolyós gázt (LNG) amerikai portfóliójából a MET számára, amely a szállítmányokat európai ügyfelei ellátására használja fel. A két vállalat még 2024 júliusában tízéves LNG-vásárlási szerződést írt alá, amelynél a hajóztatásról már a MET gondoskodik – piaci források szerint évi mintegy 800 ezer tonna LNG-ről volt szó, 2026–2027-es kezdéssel.
2026 februárjában Washingtonban egy még nem kötelező érvényű szándéknyilatkozat is született, amely évi mintegy 0,5 millió tonna LNG lehetséges adásvételét vizsgálta 2027 és 2033 között. A mostani szerződéssel egy korábban megkezdett folyamat lép újabb szakaszba, amelynek pontos volumenét egyelőre nem érdemes találgatni.
A MET stratégiájában nemcsak az amerikai eredetű gáz, hanem az amerikai árképzés is lényeges pont. A vállalat – Magyarországon az E2 Hungary révén – már itthon is kínálja a Henry Hubhoz, vagyis az észak-amerikai földgázpiac referenciaindexéhez kötött hosszú távú szerződéseket, szemben az európai gázárak hagyományos viszonyítási pontjával, a holland TTF-fel.
A két piac eltérő fundamentumok mentén mozog, ami a 2022-es energiaválság idején látványos eltéréseket mutatott: az európai árak a geopolitikai sokk hatására történelmi csúcsokra szöktek, míg az amerikai belföldi piac egészen más pályát futott be. A Henry Hubhoz kötött szerződés ezért kockázatmegosztó eszköz lehet egy nagy ipari fogyasztó számára, de ettől még nem garantáltan olcsóbb forrás.
Az amerikai LNG Európába jutásához cseppfolyósításra, tengeri szállításra és terminálos visszagázosításra van szükség – olyan lépésekre, amelyek egy közvetlen vezetékes beszerzésnél nem, vagy más formában jelentkeznek. Nem állítható kategorikusan, hogy az amerikai LNG mindig drágább, mint az orosz vezetékes gáz, hiszen ez időszakonként és szerződésenként változik.
Az azonban tény, hogy az LNG-ellátási lánc többletlépései önmagukban is költségtényezők, amelyek beépülnek a végső árba. A MET–Shell üzlettel tehát egyfelől többletforrás jut el Európába, ami sok esetben segítheti a piacot, egyúttal viszont egy eleve költségesebbnek tekintett ellátási lánc épül be tartósan a kontinens gázpiacának működésébe.
Magyarország szárazföldi ország, így az amerikai LNG behozatala regionális terminálokon és vezetékes összeköttetéseken keresztül lehetséges. A MET 2007 óta működik Magyarországon, a MET Hungary pedig ma is meghatározó szereplője a hazai nagyipari és nagykereskedelmi gázpiacnak. A Henry Hubhoz kötött konstrukcióval a hazai ipari fogyasztók számára is elérhető alternatíva jelenik meg a TTF-alapú beszerzés mellett.
Az Európai Unió 2025-ben több mint 82,9 milliárd köbméter amerikai LNG-t importált, ami az uniós gázimport 26,4 százalékát, az LNG-behozatalnak pedig csaknem 58 százalékát adta.
Brüsszel és Washington 2025-ös kereskedelmi megállapodása kifejezetten számol az amerikai LNG, kőolaj és nukleáris energia európai beszerzésének további növelésével.
A MET a maga részéről 2025-ben 5,42 millió tonna LNG-t szállított 17 piacra, összesen 241 milliárd köbméter földgázzal kereskedve. Az amerikai kínálati oldal is bővül: az energiaügyi tárca adatai szerint júniusban napi 17,4 milliárd köbláb amerikai LNG hagyta el az országot, ami 28,3 százalékos növekedés egy év alatt.
A fejlemények fényében érdemes felidézni azt is, hogy az amerikai szenátus augusztus elején 86–11 arányban megszavazta a néhai Lindsey Graham szenátorról elnevezett szankciós csomagot,
amely akár 100 százalékos vámot is lehetővé tenne azokkal az országokkal szemben, amelyek az öt legnagyobb orosz kőolaj- és földgázvásárló között vannak – és Magyarország jelenleg az orosz földgáz öt legnagyobb importőre között szerepel.
A törvény alkalmazása azonban nem kötelező: a Fehér Ház belátása szerint vethetne ki másodlagos vámokat, és Donald Trump személyesen adhat felmentést az érintett országoknak. A képviselőházi szavazás sorsa egyelőre bizonytalan: Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke szeptember elején jelezte, kétséges, hogy a novemberi félidős választások előtt egyáltalán sor kerül-e szavazásra, mivel demokrata és republikánus képviselők is aggódnak amiatt, hogy a javaslat túl nagy vámhatalmat adna Trump kezébe.
Magyarország ráadásul már rendelkezik egyfajta politikai előzménnyel: Orbán Viktor tavaly novemberi washingtoni látogatásán mentességet kapott az amerikai kormánytól az orosz energiaimportra vonatkozó szankciók alól, igaz, ez a felmentés egy évre szólt. A MET–Shell-üzlet ebben a kontextusban is értelmezhető: az amerikai LNG bővülő szerepe nemcsak piaci, hanem geopolitikai kényszerpálya is lehet azon uniós országok számára, amelyeket Washington az orosz energiaimport miatt vámmal fenyeget.
A gázársokk nem tűnik el, csak elrejtőzik
Az Európai Bizottság szerint február 27. és április 29. között 50 százalékkal ugrott meg az európai nagykereskedelmi gázár. Magyarországon a Bizottság térképe 45 százalékos emelkedést mutat, a 39 vizsgált ország egyszerű – nem uniós – átlaga 53,33 százalék volt – írja Sebestyén Géza egyetemi docens. Facebook-posztjában kifejti: a sokk mögött az iráni háború és a Hormuzi-szoros kiesése áll. A Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) szerint a válság a világ LNG-kínálatának mintegy ötödét ütötte ki, ami miatt Európa és Ázsia ugyanazokért a szabad LNG-rakományokért licitál. Ezért a drágább gáz a fűtésszámlán túl az áramtermelésben, az iparban, a vegyiparban, a műtrágyagyártásban, a szállításban és végül az élelmiszerárakban is megjelenik. A bizottság 2026-ra már csak 1,1 százalékos uniós növekedést vár, az inflációt pedig 3,1 százalékra teszi. Magyarország kitettsége más jellegű, mert 2025-ben az importált földgáz 74 százaléka Oroszországból származott. Ez nem LNG-függés, mint Nyugat-Európában, de nem is immunitás. A lakossági árak védelme nem szünteti meg a drágább energia költségét, csak áthelyezi, hiszen megjelenik a vállalati marzsokban, a beruházásokban, az állami költségvetésben vagy később más fogyasztói árakban. Az EU-tagállamok 2026-ra már 14,5 milliárd euró új energiavédelmi intézkedést jelentettek be. Fizikai gázhiány ugyan nincs, az EU tavasszal és nyár elején sem volt közvetlen ellátási veszélyben, ám augusztus végére a TTF-ár ismét 70 euró/MWh fölé emelkedett. A cső tehát nem ürült ki, csak a benne lévő molekula lett brutálisan drágább – és ez a költség nem tűnik el, legfeljebb eldől, ki fizeti meg előbb: a fogyasztó, a vállalat vagy az adófizető.
Napi