GazdaságSzerző: portfolio 32 perccel ezelőtt 3 percnyi olvasás
A MET Csoport újabb hosszú távú LNG-adásvételi megállapodást kötött a Shell-lel, amelynek célja, hogy amerikai cseppfolyósított földgázzal lássa el európai ügyfeleit. A szerződés a két vállalat 2024 óta épülő együttműködésének legújabb mérföldköve, és különösen az orosz gáz uniós kivezetésének közeledő határideje miatt bír stratégiai jelentőséggel. A megállapodás a Henry Hub indexhez kötött árazást is lehetővé teszi, ami az ingadozó európai TTF-árfolyamhoz képest stabilabb kalkulációt kínál az ipari fogyasztóknak. A konstrukció révén a MET maga dönt a szállítmányok célállomásáról, ami jelentős kereskedési rugalmasságot biztosít.
A közlemény szerint a lépés a MET azon törekvését szolgálja, hogy európai ügyfeleit amerikai LNG-vel lássa el, erősítve az ellátásbiztonságot és a portfólió diverzifikációját.
Az ügyfeleink állnak minden lépésünk középpontjában, és az amerikai LNG-hez való megbízható hozzáférés megerősíti képességünket, hogy nagyobb rugalmasságot és értéket biztosítsunk az európai energiapiacokon
– mondta Huibert Vigeveno, a MET Csoport vezérigazgatója.
A mostani szerződés nem előzmény nélküli. A két vállalat 2024 júliusában írt alá tízéves, FOB (Free-On-Board) alapú LNG-vásárlási megállapodást, amelynek átvételi pontja a Mexikói-öbölben van – vagyis a tengeri szállításról már a MET gondoskodik. Ez a konstrukció adja a cég kereskedési rugalmasságának alapját: a MET maga dönti el, hova viszi a szállítmányt.
Idén februárban a felek Washingtonban írtak alá szándéknyilatkozatot további LNG-szállítási és -kereskedelmi lehetőségek feltérképezéséről. A mostani bejelentés ennek a folyamatnak az eredménye – és fontos különbség, hogy míg februárban szándéknyilatkozatról volt szó, most már tényleges adásvételi megállapodásról.
Az időzítés nem véletlen. Az uniós szabályozás szerint a 2025. június 17. előtt kötött, hosszú távú orosz LNG-szerződésekre 2027. január 1-jétől vonatkozik a behozatali tilalom, a hosszú távú szerződések keretében történő gázbehozatal pedig legkésőbb 2027. szeptember 30-ig engedélyezett. A csővezetékes orosz gáz kivezetésének végső határideje szintén 2027 őszén jár le.
A gyakorlat viszont lassabban követi a jogszabályt. Az EU papíron az orosz gáz teljes kivezetésére készül, a valóságban viszont Oroszország részesedése az uniós LNG-importban a 2025-ös 13,9 százalékról 17,3 százalékra nőtt 2026 első negyedévében. Az idei első félévben az unió 16 százalékkal több orosz LNG-t importált, mint egy évvel korábban – ennek fő oka, hogy a Hormuzi-szoros márciusi lezárása után a közel-keleti kínálat kiesett, és a vevők kényszerűségből fordultak vissza az orosz forrásokhoz.
Ebben a környezetben minden olyan hosszú távú, nem orosz és nem közel-keleti forrás felértékelődik.
Emellett a közleményből az is kiderül, hogy a MET olyan árazási megoldásokat kínál ügyfeleinek, mint az amerikai Henry Hub indexhez kötött szerződések.
Az európai gázárazás alapja a holland TTF, amely az elmúlt években szélsőségesen ingadozott. A jegyzés hétfőn újabb csúcsra ugrott a Hormuz körüli bizonytalanság és az alacsony tárolói készletek miatt. Egy Henry Hub-alapú szerződés ezzel szemben az amerikai belföldi gázpiac árához köti a fogyasztó költségét, amely lényegesen stabilabb, és más tényezők mozgatják.
Vagyis a MET nemcsak fizikai gázmennyiséget vásárol, hanem olyan árazási terméket is, amelyet eladhat az európai ipari fogyasztóknak. Egy energiaigényes gyártónak, amely a TTF hullámzása miatt nem tud kalkulálni, ez önmagában is értékesíthető szolgáltatás. A FOB-konstrukció – ahol a MET maga viszi a hajót – pedig ehhez adja a szükséges rugalmasságot: a kereskedő eldöntheti, melyik terminálra és melyik piacra érkezik a szállítmány.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
Napi