BulvárSzerző: blikk 33 perccel ezelőtt 6 percnyi olvasás
Gyökeresen átalakult a fogyasztók viselkedése, mert már nem a puszta ár, hanem az értékállóság és a technológiailag támogatott döntéshozatal vette át a vezető szerepet. A vásárlók mindössze másfél év alatt megháromszorozták a mesterséges intelligencia használatát a vásárlási folyamataik során, és az egész világon egyre többen hagyatkoznak vakon az algoritmusok ajánlásaira. Bármilyen meglepő, a technológiai kényelem, az egyszemélyes háztartások terjedése és az egészségtudatosság együttesen olyan új piaci logikát teremtett, amelyben a márkák sikerét már nem az akciók, hanem az AI-kompatibilitás határozza meg.
A piacokat korábban uraló „megengedhetem-e magamnak” megközelítést minden kontinensen felváltotta a szigorúbb „megéri-e” elve. A fogyasztók tudatossága szintre lépett: a felmérések szerint a válaszadók közel 70 százaléka még abban az esetben sem vásárol meg egy terméket, ha az anyagi keretei megengednék, amennyiben nem lát benne elegendő hozzáadott értéket. Az ár így ma már csak egy belépő küszöb ahhoz, hogy egy árucikk egyáltalán felkerüljön a mérlegelendő opciók listájára, míg a végső döntést a minőség és a kényelem határozza meg. A Boston Consulting Group (BCG) globális kutatása az értékalapú vásárlási logikára való átállást elemezve rámutat, hogy a vásárlók ma már szigorúan beárazzák a böngészésre, a megrendelésre, a kiszállításra vagy az esetleges garanciális ügyintézésre fordított időt és energiát is.
A megváltozott vásárlási szokások mögött jelentős részben a mentális túlterheltség áll. A fogyasztók 43 százaléka érzi úgy, hogy képtelen feldolgozni a felé áramló kereskedelmi és termékinformációkat, aminek közvetlen következményeként a megkérdezettek több mint fele már egyetlen klasszikus információforrásban sem bízik meg maradéktalanul. A tájékozódási csatornák drasztikus szűkülése nyomán a hangsúly a szakértőkre, a szűk családi-baráti körre, valamint egyre nagyobb mértékben a mesterséges intelligenciára helyeződik át.
Ez is érdekelheti
Sokan tapasztalták már, hogy egy nagy külföldi webáruházban szinte magától kerül elé az, amire éppen szüksége van. Nem véletlenül: a háttérben mesterséges intelligencia alapú rendszerek figyelik, mit néz a vásárló, és ez alapján alakítják folyamatosan a kínálatot. A BiztosDöntés.hu azt vizsgálta meg, mit jelent mindez a gyakorlatban egy hazai vásárló számára, és hol tart ebben a magyar e-kereskedelem.
A mesterséges intelligencia a közvetlen tanácsadáson túllépve gyorsan válik a kereskedelem elsődleges kapuőrévé. Míg másfél évvel ezelőtt a vásárlóknak alig tizede használt AI-alapú eszközt, ma már közel egyharmaduk (30%) vonja be a technológiát a döntési folyamatba. Minden ötödik ember rendszeresen támaszkodik az algoritmusokra, 13 százalékuk pedig kizárólag a gépi ajánlások alapján választ terméket. Ezzel párhuzamosan a megkérdezettek 20 százaléka már most teljes mértékben megbízik a rendszerekben, ez az arány pedig az évtized végére várhatóan további 15 százalékponttal növekszik – állítja a BCG.
A vásárlási döntéseknél az ár másodlagossá vált a hasznossághoz képest, amiben az AI algoritmusoknak is komoly szerepük van / Illusztráció: Getty Images
A kereskedelmi márkákat ez a változás gyökeres stratégiai váltásra ösztönzi. Korábban a cégeknek közvetlenül a vásárlók figyelmét kellett elnyerniük, ma viszont az algoritmusok szűrőjén kell átmenniük. Az adatok szerint az AI-jal támogatott folyamatok 63 százalékában a rendszer olyan márkát is beemel a mérlegelendő lehetőségek közé, amelyet a fogyasztó saját maga soha nem vett volna fontolóra. A piac a jövőben a puszta termékfelfedezéstől az önállóan eljáró, a vásárló nevében automatikusan tranzakciókat lebonyolító AI-ügynökök irányába mozdul el.
A technológiai átalakulással párhuzamosan mélyreható demográfiai és életmódbeli változások alakítják a keresletet. A lakosság csaknem háromnegyede az egészséget és a jóllétet jelölte meg az életminőség legfőbb mérőszámaként, messze megelőzve a karriert (40%), valamint a pénzügyi biztonságot (28%). A vásárlók 40 százaléka tudatosan az egészséges öregedést helyezi a döntései középpontjába, és kétszer olyan határozottan utasítja el az egészségre károsnak tartott termékeket – beleértve a gyorsételeket, az alkoholt vagy a dohányzást –, mint amilyen arányban az egészséges alternatívákat keresi. Ezt a piaci folyamatot tovább gyorsítja a GLP-1-alapú testsúlycsökkentő készítmények elterjedése, amelyek például az Egyesült Államokban 2020 óta nyolcszoros felhasználói növekedést értek el, érdemben átalakítva az élelmiszer- és a divatipart is.
Ugyancsak meghatározó tényező az egyszemélyes háztartások terjedése is, amelyek a fejlett piacokon ma már az összes háztartás egyharmadát teszik ki a BCG adatai szerint. Bár a szinglik egy főre vetítve kétszer-háromszor többet költenek, mint a többszemélyes családok, 50–70 százalékuk úgy érzi, hogy a kereskedelem figyelmen kívül hagyja az igényeiket. Számukra a nagyobb mennyiséghez kötött árkedvezmények helyett a kisebb kiszerelés, a prémium minőség és a megbízható hozzáférhetőség jelent valódi értéket.
Napi