A korlátozó intézkedések – amelyek vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat foglalnak magukban – kedd éjfélkor lejárnak. A megújításukhoz mind a 27 uniós tagállam egyhangú döntésére van szükség.

A közel 2600 személyt és szervezetet érintő büntetőintézkedések következő meghosszabbítása ezúttal a szokásos hat hónap helyett tizenkét hónapra szólna.

Múlt hétig Szlovákia egyedül szorgalmazta Uszmanov törlését a szankciós jegyzékből, amit a többi tagállam viszonylag könnyen figyelmen kívül tudott hagyni. A helyzet azonban gyökeresen megváltozott, amikor Franciaország – anélkül, hogy bármilyen magyarázatot adott volna a többieknek – szintén az orosz oligarcha mentesítését kezdte követelni. A lépés meglepetést és frusztrációt váltott ki több uniós delegációban, de Franciaország EU melletti állandó képviselete nem reagált a sajtónak a döntés hátteréről.

A kompromisszumos megoldás érdekében Horvátország és Olaszország is beállt Uszmanov törlése mögé, a tagállamok többsége azonban továbbra is ellenzi a francia–szlovák kezdeményezést.

Uszmanov 2022 februárja óta áll uniós szankciók alatt, korábban az Orbán Viktor vezette, azóta leváltott magyar kormány lobbizott az oligarcha mentesítéséért. A Putyinhoz közeli üzletember neve itthon azért is ismertté vált, mert korábban a Dunaferr-vasmű megmentésére is bejelentkezett.

Az EU álláspontja szerint az üzletember különösen szoros kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és támogatta az Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozókat. Az oligarcha korábban az Európai Unió Bíróságán támadta meg a listára való felvételét.

Az egyhangú döntés elmaradása a teljes szankciórendszer hatályvesztéséhez vezetne, amit diplomáciai források szerint a tagállamok elsöprő többsége mindenképpen el akar kerülni.

Az EU-nagykövetek hétfőn ülnek össze, hogy kiutat találjanak a patthelyzetből.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.