GazdaságSzerző: vg 43 perccel ezelőtt 4 percnyi olvasás
A diplomáciai kapcsolat újraindítása mögött komoly gazdasági érdek húzódik meg.
„Johann Wadephul német külügyminisztert fogadom Budapesten. A kétoldalú kapcsolatokat és a gazdasági együttműködés következő lépéseit visszük tovább” – jelentette be hétfő reggel Orbán Anita külügyminiszter.
A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani látogatás diplomáciai szempontból sem mindennapos: német külügyminiszter hivatalosan legutóbb 2019. november 4-én járt Magyarországon. Ezt a német külügyminisztérium is megerősítette, Wadephul budapesti útja egyben az első magyarországi látogatása külügyminiszterként.
A német diplomácia vezetője Orbán Anita mellett Baka András köztársasági elnökkel és Kapitány István gazdasági miniszterrel is találkozik. Wadephul az utazás előtt arról beszélt, hogy a magyarországi politikai változás lehetőséget kínál arra, hogy a két ország kapcsolatait gyorsan visszahelyezzék a kölcsönös bizalom és megbízhatóság alapjára.
A csaknem hétéves szünet azért is figyelemre méltó, mert már a legutóbbi, 2019-es látogatásra is több évet kellett várni. Akkor Heiko Maas német külügyminiszter érkezett Budapestre, ahol Szijjártó Péterrel tárgyalt. A látogatás időzítése a berlini fal leomlásának és az 1989-es magyar határnyitásnak a harmincadik évfordulójához kapcsolódott.
Maas akkor már arról beszélt, hogy Németország tovább kívánja erősíteni a magyar–német gazdasági kapcsolatokat, amelyek szerinte már akkor rekordközeli szinten jártak.
Azóta politikai szinten jóval hűvösebb időszak következett, miközben a gazdasági összefonódás nem tűnt el. A Tisza-kormány hivatalba lépése után azonban látványosan felgyorsult a diplomáciai közeledés.
Orbán Anita június 10-én Berlinben már tárgyalt Johann Wadephullal. Ez volt a magyar külügyminiszter hivatalos bemutatkozó látogatása Németországban, a felek pedig már ekkor egy új német–magyar együttműködési szakasz előkészítéséről beszéltek. A találkozón megkezdték egy október elejére tervezett német–magyar fórum előkészítését is, amelyen a tervek szerint a digitalizációért, az oktatásért, a közlekedésért és az energetikáért felelős miniszterek is tárgyalnak.
Orbán Anita augusztusban ismét Németországban járt, ezúttal Münchenben. A bajor tartományi parlamentben Ilse Aigner házelnökkel tárgyalt, és a megbeszélésen kiemelt téma volt a két ország gazdasági együttműködése, azon belül is az autóipar.
A két ország kapcsolatainak újraindítása ráadásul nem külügyminiszteri szinten kezdődött. Magyar Péter miniszterelnök június 2-án Berlinben találkozott Friedrich Merz német kancellárral, méghozzá európai diplomáciai körútjának első állomásán. A tárgyaláson a kétoldalú kapcsolatok mellett
is napirendre került. Merz akkor arról beszélt, hogy Magyarország ismét visszatérhet Európa politikai fősodrába. A Tisza-kormány hivatalba lépése óta ugyanakkor egyelőre nem jelentettek be olyan nagyszabású, új kétoldalú gazdasági megállapodást, amely alapjaiban változtatná meg a magyar–német kapcsolatokat. Az elmúlt hónapok találkozói inkább a korábban megromlott politikai viszony újraépítéséről és a meglévő, egyébként rendkívül erős gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséről szóltak.
Hogy miért különösen fontos Berlin Budapest számára, azt a legfrissebb külkereskedelmi adatok mutatják meg igazán. A Központi Statisztikai Hivatal szeptember 8-án frissített adatai szerint 2026 első hét hónapjában Magyarország 22,712 milliárd euró értékben exportált Németországba, miközben a Németországból érkező import 18,599 milliárd eurót ért el.
Ez azt jelenti, hogy mindössze hét hónap alatt 41,31 milliárd eurónyi áru mozgott a két ország között, Magyarország pedig 4,113 milliárd eurós külkereskedelmi többletet ért el Németországgal szemben.
A kapcsolat ráadásul tovább bővült: euróban számolva a Németországból származó import értéke 2,2 százalékkal, a magyar kivitel pedig 1,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Összehasonlításképpen Magyarország teljes január–júliusi exportja 95,2 milliárd euró volt, vagyis nagyjából minden negyedik exporteuró a német piacról érkezett.
Németország ezzel messze Magyarország legfontosabb exportpiaca: a második legnagyobb célországba, Olaszországba ugyanezen időszak alatt 4,6 milliárd eurónyi magyar áru került.
A két gazdaság összefonódásának egyik legfontosabb pillére az autóipar. A három német prémiumgyártó közül ma már mindhárom rendelkezik jelentős magyarországi gyártóbázissal:
A három beruházás jól mutatja, hogy miközben a magyar–német politikai kapcsolatok az elmúlt években többször mélypontra kerültek, a két gazdaság közötti kapcsolat ennél jóval szorosabb maradt. Johann Wadephul hétfői látogatásának ezért a diplomáciai üzeneten túl komoly gazdasági tétje is van: a politikai viszonyt most ahhoz a több tízmilliárd eurós gazdasági kapcsolathoz próbálják ismét közelebb hozni, amely a háttérben végig működött.
Máris látszik az első probléma az új kecskeméti Mercedes-gyárnál: megszólalt a magyarországi vezér és erre jó, ha figyel a Tisza-kormány – ezért pótolhatatlanok a vendégmunkások
A Mercedes-Benz kecskeméti gyárának jelenleg nincs szüksége harmadik országból érkező munkavállalókra, a vállalat a létszámigényét szinte teljes egészében magyar dolgozókkal fedezi. A cég magyar üzemének ügyvezető igazgatója azt is elárulta a Világgazdaságnak, hogy a külföldi munkavállalókra vonatkozó új szabályozás a beszállítóknál már nehézségeket okozhat. Az is kiderült, hogy újabb ezres nagyságrendű létszámbővítés jöhet a Mercedesnél, és a beszállítók is növekedhetnek.
Napi