GazdaságSzerző: vg 28 perccel ezelőtt 4 percnyi olvasás
Magyarországon az aszály, az üzemanyag-ellátás hazai sérülékenysége és az árfolyamkockázat is felerősítheti az energiaválság okozta inflciós sokkot.
Tovább emelkedett hétőn az olaj ára a nemzetközi piacon, a Brent árfolyama 106 dollárra emelkedett. A piac a szaúdi East-West vezeték elleni támadást, a Hormuzi-szorosban eltalált hajót, valamint a Báb el-Mandeb térségében történt húszi előretörést árazza. Az „inflációs sokk” alatt az EKB ezúttal elsősorban nem a fogyasztás túlfűtöttségét, hanem egy elhúzódó energiaellátási válságot ért. A közel-keleti háború, a Hormuzi-szoros forgalmának visszaesése, valamint az orosz és más finomítói kapacitások kiesése egyszerre drágította meg a nyersolajat, a földgázt és különösen a dízel előállítását.
Az újabb olajár-emelkedés közvetlenül drágítja a fuvarzozást, a betakarítást, az őszi vetést, a kukoricaszárítást és a terményszállítást. A földgázon és az ammónián keresztül a nitrogénműtrágya árát is felfelé húzhatja, miközben a biodízelpiacon támaszt adhat a repce- és napraforgóolajnak. Mindez egy jelentős áremelkedés vetit előre az élelmiszerek árában is.
Az euróövezeti infláció augusztusban 3,3 százalékra nőtt, miközben az energiaárak éves drágulása elérte a 14,3 százalékot. Ezzel szemben az energia és élelmiszer nélkül számított maginfláció 2,4 százalékra mérséklődött, tehát egyelőre valóban az energia a fő probléma, nem az általános keresleti nyomás. Erről beszélt Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is egy hévégén adott interjújában. Véleménye szerint az európai inflációt felhajtó jelenlegi sokk valószínűleg hosszabb ideig tart, mint azt korábban feltételezték. Az EKB elnöke a szombat késő este megjelent Ouest-France-interjúban azzal indokolta figyelmeztetését, hogy a közel-keleti konfliktus mellett világszerte – különösen Oroszországban – jelentős finomítói kapacitások semmisültek meg vagy estek ki.
Jelentősen megemelkedtek az energiaköltségek, ez pedig minden árat felfelé hajt
– fogalmazott Lagarde. Az EKB elnöke szerint egy rövid ideig tartó külső ársokk még nem feltétlenül indokolna határozott jegybanki beavatkozást, a jelenlegi válság azonban elhúzódik, és az energiaárakra nehezedő nyomás tartós maradhat.
Lagarde azért beszél tartósabb sokkról, mert az áremelkedést már nem egyszerűen a drága kőolaj okozza. Világszerte finomítói kapacitások estek ki, miközben az orosz üzemanyag-export is korlátozott. Emiatt különösen magasra emelkedett a nyersolaj és a kész üzemanyagok – mindenekelőtt a dízel – ára közötti különbség, az úgynevezett finomítói árrés. Az EKB elnöke szerint az energia drágulása idővel „minden árat feljebb hajt”.
A fogyasztók elsőként az üzemanyagoknál érzékelhetik a sokkot, azon belül is a dízel drágulása lehet különösen erős. Nemcsak a kőolaj ára emelkedett, hanem a nyersolaj és a kész gázolaj ára közötti finomítói árrés is rendkívüli mértékben kitágult. Emiatt a dízel lehet a sokk legérzékenyebb pontja. Európában szűk a kínálat, miközben a teherfuvarozás, a mezőgazdaság, az építőipar és számos ipari gép erre az üzemanyagra támaszkodik. Magyarországon a nemzetközi hiányt súlyosbítja, hogy a Mol Dunai Finomítója a 2025-ös tűzeset óta csökkentett kapacitással működik, a helyreállítás pedig a tervek szerint 2026 harmadik negyedévében fejeződik be.
A második lépcső a közúti fuvarozás drágulása lehet. A magasabb dízelköltség beépül a gabona, a takarmány, az élelmiszerek, az építőanyagok és az iparcikkek szállítási díjába. Minél tovább marad magas az üzemanyagár, annál kevésbé tudják a vállalatok saját árrésükből kigazdálkodni a többletet.
Ezt követheti az energiaigényes iparágak – a vegyipar, a műanyag-, üveg-, papír-, cement- és műtrágyagyártás – átárazása. A magasabb földgázár az európai villamosenergia-piacot is felfelé húzhatja, különösen a téli hónapokban.
Magyarországon az újabb energiaválság különösen érzékeny helyzetben éri a mezőgazdaságot. A történelmi aszály miatt sok gazdaságban eleve kevés terményen kellene kitermelni a növekvő költségeket, miközben drágul a gázolaj, a földgáz, a szárítás, a műtrágya és a fuvarozás.
A Világgazdaság korábbi számítása szerint egy százhektáros, kukoricát is termesztő gazdaság kiadásai már a szeptember eleji üzemanyagárak mellett több mint 300 ezer forinttal emelkedhetnek. Ha a gázolaj további 50 forinttal drágulna, az önmagában újabb 137 500 forintos közvetlen költségnövekedést jelentene száz hektáronként. Érdemes megjegyezni, hogy a gázolaj ára a nyár eleje óta mintegy 90 forinttal drgáult. A gazdák eddig is viszaigényelhették a jövedéki adó 90 százalékát, a kormány által bejelentett mostani intézkedés miszerint leírhatják a teljes adót, viszont csak nagyjából 15 forintos kompenzációt jelent ehhez képest.
A drága földgáz emellett a nitrogénműtrágyák árát is megemeli. Az energia- és fuvarköltségek először a termelők és az élelmiszeripari vállalatok jövedelmezőségét rontják, majd fokozatosan megjelenhetnek
fogyasztói árában.
A különböző termékcsoportok eltérő gyorsasággal drágulhatnak. Tomas Dvorak, az Oxford Economics vezető közgazdásza szerint a friss zöldségek és gyümölcsök fogyasztói árában már októberben és novemberben érzékelhető lehet. A feldolgozott élelmiszereknél hosszabb, hat-kilenc hónapos átfutási idővel számolnak. A Világgazdaság erről szóló korábbi elemző cikkét itt olvashatják.
Magyarországon az éves infláció augusztusban mindössze 1,3 százalék volt, vagyis második hónapja tízéves mélypont közelében maradt. A kedvező adat azonban még nem tükrözte teljes egészében a szeptemberi olaj- és dízelár-emelkedést. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők már a legújabb eszkaláció előtt arra figyelmeztettek, hogy
jelentik a legnagyobb inflációs kockázatot. A gyengébb forint a dollárban jegyzett kőolajat és más importtermékeket is tovább drágítaná.
Az EKB szeptember 10-én 25 bázisponttal, 2,5 százalékra emelte betéti kamatát. A jegybank 2027-re már 2,5 százalékos, 2028-ra 2,1 százalékos inflációt vár, és arra számít, hogy az energiaárak drágulása fokozatosan átterjed az élelmiszerekre, az iparcikkekre és a szolgáltatásokra is.
Az EKB további szigorítása az MNB mozgásterét is szűkítheti. Ha Frankfurt tovább emelné a kamatot, miközben a magyar jegybank folytatná a lazítást, csökkenne a forint kamatelőnye, ami gyengíthetné a magyar devizát és tovább növelhetné az importált inflációt.
Napi