A perui partok mentén található vizek a világ legtermékenyebb halászterületei közé tartoznak. Évente több millió tonna szardellát halásznak ki, amelyből főként műtrágya és állati takarmány készül. Augusztus végén azonban a kormány idő előtt lezárta a szezont: az erősödő El Nino felmelegítette az óceánt, a szardellák pedig mélyebb, hidegebb vizekbe húzódtak, így a halászok fogása jelentősen visszaesett - derül ki a Nature cikkéből.

Ez csak egy példa arra, milyen zavarokat okoz világszerte az idei, rendkívül erős El Nino. A következő hónapokban a kutatók szerint az egyenlítő térségében, Közép-Amerikában és a Csendes-óceán nyugati részén aszály, míg az Afrika szarván, az Egyesült Államok nyugati részén és Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékén szélsőséges csapadék várható.

A kutatók szerint azonban ez az El Nino a korábbiaktól eltérő hatásokkal járhat. A globális felmelegedés ugyanis megváltoztatja az időjárási mintázatokat, így a jelenség következményei sem feltétlenül ugyanazok, mint az 1997-es vagy a 2015-ös erős El Nino idején.

Az El Nino többféle lehet

Az El Nino akkor alakul ki, amikor a trópusi Csendes-óceán felszíni vizeinek hőmérséklete szokatlanul magasra emelkedik. Ez a légkörre is hatással van, és világszerte megváltoztatja a szél- és időjárási mintázatokat.

Nem minden El Nino egyforma: más hatásai lehetnek a Csendes-óceán középső, illetve keleti részén kialakuló változatoknak, és az erős jelenségek is eltérően befolyásolhatják az időjárást.

A mostani esemény az 1990-es évek vége óta az első olyan erős El Nino, amely a Csendes-óceán keleti részére jellemző vonásokat mutat. A kutatók szerint kevés előzmény áll rendelkezésre annak megítéléséhez, hogyan viselkedik majd egy ilyen jelenség a közel három évtizedes globális felmelegedés mellett.

Az El Nino ráadásul korábban erősödött meg, mint az 1997-es és a 2015-ös események idején. Egyes előrejelzések szerint évszázadok óta nem volt ilyen erős, és a globális felmelegedéssel együtt 2027-ben rekordszintre emelheti az átlaghőmérsékletet.

Aszályok és árvizek világszerte

Közép-Amerikában az aszály már a Panamacsatorna hajóforgalmát is lassította, mivel a zsilipek működtetéséhez nagy mennyiségű édesvízre van szükség. Guatemalában, Hondurasban és El Salvadorban több tízezer kistermelő jelentett terméskiesést. A Karib-térségben a súlyos szárazság vízadagoláshoz vezetett Puerto Ricóban, Jamaicában pedig a növényeket is megviselte.

A forró, száraz időjárás Indonéziában is érezteti hatását, ahol az átlagosnál korábban kezdődött a tűzvész-szezon. Indiában a monszunesők mennyisége elmaradt az átlagostól, miközben az ország egyes részeit árvizek sújtották.

Dél- és Kelet-Afrika egyes térségeiben az aszály, valamint az üzemanyag és a műtrágya magas ára együtt veszélyezteti az élelmezésbiztonságot. Az ENSZ Világélelmezési Programja szerint az El Nino miatt több tízmillió ember kerülhet súlyos élelmezési helyzetbe.

Más régiókban éppen a túl sok csapadék okoz gondot. Chilében és Peruban a heves esőzések és havazások árvizeket okoztak, megzavarták a rézbányászatot, és a turisták elől Machu Picchut is lezárták. Az Afrikai Szarv térségében pedig a kutatók a 2023-as El Nino idején tapasztaltakhoz hasonló árvizekre számítanak, amelyek akkor több millió embert kényszerítettek otthonuk elhagyására.