economx Gazdaság

Az oktatáskutató keményen nekiment a Tisza-kormánynak: a NER rendszere változatlan

Szerző: economx 16 perccel ezelőtt 3 percnyi olvasás


Az oktatáskutató keményen nekiment a Tisza-kormánynak: a NER rendszere változatlan

Radó Péter szerint a Tisza-kormány eddig csak szépen kommunikálható kozmetikázást végzett az oktatásban, a NER centralizált, bürokratikus rendszere azonban lényegében érintetlen maradt.


A Tisza-kormány eddigi oktatási intézkedései Radó Péter szerint többnyire jól kommunikálható kozmetikázások, a rendszer azonban változatlan maradt.

Az oktatáspolitikai elemző a Népszavának azt mondta: a tanév úgy indult el, hogy tovább működtetik a NER centralizált, bürokratikus oktatási rendszerét.

Radó szerint ez önmagában nem lenne probléma, ha az oktatásirányítás egyértelművé tette volna, hogy egyelőre nincs más lehetőség a rendszer működtetésére, és közben ügyelnek arra, hogy ne legyenek „vadhajtások”, hatalommal való visszaélés vagy korrupció. Erről azonban nem mondtak semmit, pedig egy bürokratikus apparátuson keresztül nem lehet szakmai változtatásokat bevinni az iskolák működésébe.

Az oktatáspolitikai elemző szerint az oktatási tárca vezetése sem egységes:

  • vannak a NER-ből örökölt, rutinos bürokraták, akiknek szerinte nem áll érdekükben megváltoztatni a rendszert, csak a régi, centralizált, adminisztratív és politikai kontroll alatt álló struktúra működtetéséhez értenek;
  • emellett vannak új vezetők, akiknek ugyan vannak szakmai elképzeléseik, de korábban nem dolgoztak közigazgatásban vagy nagy intézményrendszerek irányításában.

Utóbbiak egyelőre leginkább a „gyermekközpontú oktatás” gondolatát népszerűsítik, ami szerinte „nem több politikai terméknél”, konkrét oktatáspolitikai terveik azonban nincsenek.

Lannert Judit miniszternek vannak tervei, de erős politikai kontroll alatt áll, és „néhányszor valószínűleg már a kezére csaptak”, hogy ne beszéljen például a kisiskolák bezárásáról vagy arról, hogy az egyházi iskoláknak roma gyerekeket is fel kellene venniük.

– vélekedett a szakértő, aki szerint erős kézi irányítás zajlik a miniszterelnöki hivatalból, ami elsősorban a személyzeti politikában látszik.

„A PR-kommunikáció, az »abszolút filmszínház« itt is működik” – mondta Radó Péter, hozzátéve hogy alig vannak nyilvános események és sajtótájékoztatók, ahol kérdezni is lehetne; a minisztérium szinte kizárólag a Facebookon kommunikál.

Kockázatkerülő, konkrét ügyekhez kapcsolódó kommunikáció zajlik, arról azonban semmit sem tudni, hogy magát a rendszert milyen irányba akarják megváltoztatni. „Az egyik legnagyobb bajom a stratégiai hallgatás a minisztérium részéről, valamint az ennek következtében kialakult bizonytalanság” – mondta. Szerinte az oktatási rendszer szereplői így nem tudják, mire számítsanak, és nem tudnak felkészülni semmire.

Radó úgy látja, eddig lényegében csak olyan intézkedések történtek, amelyekhez nem kellett szervezet, kialakult apparátus vagy költségvetési forrás.

Az el nem végzett feladatok között Radó Péter a következőket sorolta:

  • A minisztérium költségvetése: szeptember közepére sem történt meg az a gyors költségvetési módosítás, amellyel külön sort lehetne létrehozni az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium számára. Enélkül nem lehet megfelelően felvenni új embereket, illetve megválni a régi munkatársaktól.
  • A háttérintézmények: nem kezdődött meg a háttérintézmények kialakítása.
  • A stratégiai kommunikáció: továbbra sincs következetes, kiszámítható stratégiai kommunikáció az oktatási tárca részéről.
  • A tankerületi rendszer: nem alakították át, csak a vezetőket cserélik le. A Klebelsberg Központ kiiktatásával és a tankerületek minisztérium alá rendelésével szerinte a rendszer lényegében változatlan maradt.
  • Az iskolák önállósága: az iskoláknak továbbra sincs saját költségvetésük és valódi helyi döntési jogosultságuk, az iskolavezetőknek pedig nincsenek érdemi munkáltatói jogaik. Radó szerint a fizetések megállapítására sincs valódi lehetőség, ha az iskolának nincs saját költségvetése.
  • A tankerületek átvilágítása: Radó szerint érdekes lenne megismerni a tankerületek átvilágításáról szóló jelentést, ez azonban nem nyilvános.

Radó Péter szerint szükség lenne egy olyan „hordozóprojektre”, amelyhez hozzá lehet igazítani az oktatáspolitika többi elemét. Szerinte erre egy új közoktatási törvény megalkotása lehetne alkalmas.

Úgy látja, ha meghatároznák, mikorra kell elkészülnie és hatályba lépnie az új törvénynek, abból vissza lehetne számolni a szükséges stratégia, elemzések és egyeztetések ütemezését is. Szerinte az oktatási minisztériumnak egy törvénymegalapozó stratégia elkészítését kellene elindítania, amelyből felépíthető lenne egy konkrét cselekvéssor, és az is láthatóvá válna, hogy négy év alatt hová akar eljutni az oktatási rendszer.

Az oktatási és gyermekügyi miniszter a múlt héten számolt be a tárca által eddig elvégzett feladatokról.

ad

További tartalom Önnek