Az Amazon, a Microsoft, az Alphabet és az Alibaba adatközpontjaival az évszázad egyik legnagyobb építési hullámát indította el. Az Egyesült Államokban és Európában mintegy 158, illetve 66 gigawattnyi adatközpont-kapacitás van a tervezési szakaszban. Az Apollo Global Management becslése szerint

az amerikai hyperscalerek kiadásai 2027 és 2029 között elérik a GDP mintegy 3 százalékát, a három évvel ezelőtti 0,6 százalékhoz képest.

Ez a bővülés gyorsabb, mint a 2000-es évek ingatlanbuborékja idején tapasztalt növekedés volt, és a betontól a szakképzett munkaerőig mindent leköt.

A munkaerőhiány nem új keletű. Tizenöt OECD-országban az építőipari foglalkoztatottság 2025-ben 2 millió fővel maradt el a 2008-as szinttől, miközben a teljes foglalkoztatotti létszám 53 millióval bővült. Az ágazatban különösen jellemző a tartós munkaerővesztés, mert ciklikus jellege miatt nincs honnan dolgozókat toboroznia a fellendülések idején, miközben a reálbérek évtizedek óta csökkennek.

Franciaország példája jól szemlélteti a feszültségeket. 2025 első kilenc hónapjában 69 milliárd dollárnyi külföldi befektetés érkezett az ottani adatközpont-szektorba – a SoftBank és a Brookfield hátterű Data4 is jelentős projekteket jelentett be –, miközben a párizsi kormány az éves lakásépítések számát 300 ezerről 400 ezerre kívánja emelni. Ezt a terhelést tovább fokozza a Grand Paris Express közlekedési óriásberuházás és a különféle iparpolitikai célok, miközben az építőipari dolgozók aránya a teljes gazdaságon belül 2008 óta 7,4-ről 6,6 százalékra csökkent.

Az Egyesült Államokban az Associated Builders and Contractors becslése szerint mintegy 439 ezer munkás hiányzik a szektorból.

Az adatközpont-projektekre átigazoló szakemberek 25-30 százalékkal magasabb bérrel számolhatnak,

ami szintén a lakásépítésektől szívja el a munkaerőt.

Az adatközpontok helyi gazdasági hatásai sem elhanyagolhatók. Ryan Wang, a Yale kutatója kimutatta, hogy 100 megawattnyi üzembe helyezett adatközpont-kapacitás egy amerikai megyében 0,7 százalékkal emeli a lakossági villamosenergia-díjakat a szabályozott piacokon, miközben a munkanélküliség 0,7 százalékkal nő, a feldolgozóipari bérek pedig 0,5 százalékkal csökkennek. A texasi Stargate-beruházás 4,1 gigawattos méretére vetítve a modell a helyi reálbérek 8,3 százalékos zuhanását valószínűsíti. Több amerikai település és Pennsylvania állam is korlátozásokat vezetett be.

Ugyanakkor a hyperscaler vállalatok által épített kampuszok – szemben a bérbeadó cégek létesítményeivel – tartós, jól fizetett technológiai munkahelyeket teremthetnek. Észak-Virginia és Dublin is az adatközpont-beruházások révén vált technológiai központtá, mert a helyi vezetés összehangolt stratégiával fejlesztette az energetikát, az infrastruktúrát és az egyetemi képzéseket. A mesterségesintelligencia-láz emellett politikai lehetőséget is teremt a régóta halogatott energetikai és engedélyezési reformokra: ennek jele a 2025-ös, legalább 80 milliárd dolláros amerikai atomreaktor-építési megállapodás a Brookfield és a Cameco tulajdonában lévő Westinghouse-szal.

A legfontosabb most az lenne, hogy a kormányok a lakásépítést is behozzák ebbe az egyenletbe: Írország esete intő példa, hiszen ott a technológiai befektetések vonzása könnyebbnek bizonyult, mint az odaérkező munkavállalók elszállásolása. Rövid távon az adatközpontok, az infrastruktúra és a lakásépítés ugyanazért a munkaerőért verseng, de

a hyperscalerek befektetéseit a kormányok elvileg felhasználhatnák az építőipari kapacitások tartós bővítésére és az ambiciózusabb lakásépítési célok megvalósítására.

A címlapkép mesterséges intelligenciával készült. Forrás: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.