Az építőipar nyári adatai első pillantásra is komoly visszaesésről árulkodnak, de a részletek ennél is kedvezőtlenebb képet rajzolnak ki. A Központi Statisztikai Hivatal hétfőn közzétett adatai szerint júliusban az ágazat termelése 12,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, és júniushoz képest is 4,6 százalékos volt a visszaesés. A gyengülés ráadásul nem egyetlen területre koncentrálódott: az épületek építésének volumene 10,7, az egyéb építményeké 14 százalékkal csökkent.

A részletes adatokban azonban ennél jóval nagyobb zuhanások is látszanak. Az egyéb építmények építésénél 35,8 százalékos visszaesést mért a KSH, ezen belül az út- és vasútépítés volumene 26,2, a közműépítésé pedig több mint a felével, 52,2 százalékkal esett vissza egyetlen év alatt. Miközben a speciális szaképítés még minimális, 0,5 százalékos növekedést tudott felmutatni, az ágazat jövőjéről árulkodó új szerződések volumene már 24,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.

A gyenge júliusi adat ráadásul nem egyszeri megtorpanás: egymás után ez volt a harmadik hónap, amikor az építőipar teljesítménye havi és éves összevetésben is csökkent. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a visszaesés mindkét nagy építményfőcsoportot hasonló mértékben érintette. Szerinte ez arra utal, hogy nem egyetlen részterület problémájáról van szó: egyszerre gyengülhettek az állami és a vállalati megrendelések.

Az állami beruházások visszafogását Regős több tényezővel magyarázza.

• Ezek között említette a költségvetés kedvezőtlen helyzetét és az ebből következő beruházáshalasztásokat,
• valamint a kormányváltással együtt járó természetes lassulást. Ennek azért lehet különösen nagy hatása az építőiparra, mert az ágazat erősen függ az állami megrendelésektől, így egy választási év önmagában is jelentősen befolyásolhatja a teljesítményét.

A vállalati oldalon más okok fékezhetik a beruházási kedvet.

• Az építőipar magas termelési árai mellett a bizonytalan gazdasági környezet – köztük az iráni háború, az energiaárak és a gyenge külső kereslet – is óvatosságra késztetheti a cégeket.
• Ehhez társulhat az uniós források körüli kivárás: egyes beruházásokat a vállalatok inkább akkor indíthatnak el, amikor már támogatást is igénybe tudnak venni hozzájuk.
• Mindeközben több korábbi nagyberuházás már kifutott, miközben az ezeket felváltó új projektek még nem indultak el.

Még nem ért véget az építőipar lejtmenete

Regős értékelése szerint ezért egyelőre kevés olyan tényező látható, amely az elmúlt hónapokban érdemben javíthatta volna az építőipar teljesítményét. Rövid távon sem látszik olyan fordulat, amely érdemben kiránthatná az építőipart a hullámvölgyből. A visszaesést okozó tényezők jelentős része a következő hónapokban is velünk maradhat, és erre utalnak az új megrendelések adatai is. Valamivel kedvezőbb képet mutat a már meglévő munkák állománya: a teljes szerződésállomány lényegében stagnált. 

Nem lenne meglepő, ha az építőipar a harmadik negyedévben is lefelé húzná a GDP-t. A borús összképen belül ugyanakkor van egy terület, ahol már látszanak az élénkülés jelei. Regős szerint – a második negyedévhez hasonlóan – a lakásépítések teljesíthetnek kedvezőbben. Értékelése alapján az Otthon Start új lendületet adott a lakáspiacnak, amelynek hatása már nem kizárólag az árakban, hanem az építkezésekben is kezd megmutatkozni.

„Középtávon már kedvezőbb a kép: a hazánknak járó uniós forrásokhoz való hozzáférés segítheti az ágazat teljesítményének növekedését egyrészt a bérlakások, másrészt a vállalati beruházások terén. Előbb-utóbb remélhetőleg a geopolitikai helyzet is javul, ami szintén kedvezne az ágazat számára. Ami kockázatot jelent, az a nagy lakásépítési projektek engedélyeztetésének szigorítása, ez vélhetően fékezőleg hat majd a lakásépítésekre, de még nem a következő 1-2 negyedévben” – összegezte Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Christophe Gateau / picture alliance / Getty Images)