GazdaságSzerző: portfolio 1 órával ezelőtt 4 percnyi olvasás
Az MVM csoport 2026 első félévében 295,4 milliárd forint adózott eredményt ért el, ami több mint negyedével haladja meg az egy évvel korábbi értéket, miközben a konszolidált árbevétel csak 1,9 százalékkal nőtt. A profitbővülést a jelentősen olcsóbb földgázbeszerzés, a nagykereskedelmi üzletág közel megháromszorozódó EBITDA-ja és a kisebb nyereségadó-ráfordítás együttesen hajtotta. Az állami tulajdonos a 2025-ös üzleti évre 207,5 milliárd forint osztalékot hagyott jóvá, a csoport pedig az első félévben 184,3 milliárd forintot fordított beruházásokra, köztük energiatárolók gyors kiépítésére. A féléves beszámoló ugyanakkor még nem tartalmazza a paksi atomerőmű nyári, alacsony dunai vízállás miatti termeléskiesésének pénzügyi hatását.
A jelentés szerint az MVM konszolidált árbevétele 2014,8 milliárdról 2053,6 milliárd forintra nőtt. Ez mindössze 1,9 százalékos bővülés, miközben az adózott eredmény több mint negyedével emelkedett. A különbséget a költségek és az adóráfordítások alakulása magyarázza.
A földgázbeszerzés csoportszintű költsége 211,8 milliárd forinttal csökkent, noha az MVM több gázt vásárolt, mint egy évvel korábban. A megtakarítást döntően az alacsonyabb beszerzési egységárak okozták. Ezzel szemben az áramvásárlás költsége a nagyobb mennyiség miatt 85,6 milliárd forinttal emelkedett, a személyi jellegű ráfordítások pedig 19,8 milliárddal nőttek.
Az egyéb működési bevételek 56,7 milliárd forinttal, 515,9 milliárdra mérséklődtek, elsősorban a kisebb rezsivédelmi támogatás miatt. Így az összes működési bevétel enyhén csökkent, a működési ráfordítások azonban ennél nagyobb mértékben estek. Az adózás, kamatok és értékcsökkenés előtti eredmény, vagyis
az EBITDA 8,6 százalékkal, a működési eredmény 8,9 százalékkal nőtt.
A nettó profit 60,5 milliárd forintos növekedéséből 26,1 milliárdot, vagyis több mint kétötödöt a kisebb nyereségadó-ráfordítás magyaráz. Az adózás előtti eredmény 11,1 százalékkal emelkedett, miközben a nyereségadó-ráfordítás 88,3 milliárdról 62,2 milliárd forintra esett.
A jelentés ezt főként az energiaellátók jövedelemadó-elszámolásának, a halasztott adónak és a külföldi nyereségadóknak az alacsonyabb összegével magyarázza. Ez nem jelenti valamennyi adóteher csökkenését: a működési ráfordítások között szereplő extraprofitadó például 7,8 milliárd forinttal nőtt.
A nagykereskedelmi üzletág EBITDA-ja csaknem megháromszorozódott, az egy évvel korábbi 56,4 milliárdról 166,1 milliárd forintra nőtt. Ezzel ez az üzletág adta a legnagyobb hozzájárulást a csoport EBITDA-jához.
Az értékesített villamos energia mennyisége 11, a földgázé 8 százalékkal bővült, miközben a nagykereskedelmi gázbeszerzés költsége jelentősen csökkent.
A kiskereskedelemben és az ügyfélmegoldásoknál éppen ellenkező folyamat látszott: az EBITDA 140,7 milliárdról 74,6 milliárd forintra, közel 47 százalékkal esett. A romlásban a magasabb gázbeszerzési költségek és az energiahatékonysági kötelezettségek teljesítésének növekvő költségei is szerepet játszottak.
Az infrastruktúra üzletág 140,7 milliárd forintos EBITDA-ja 7,1 százalékos javulást jelentett. A termelési üzletág eredménye ezen a soron 40,5 százalékkal, 59,6 milliárdra nőtt, ebben azonban erős bázishatás volt: 2025 első félévét még 26,5 milliárd forintos, a naperőművekhez kapcsolódó értékvesztés terhelte. A termelt villamos energia mennyisége eközben közel 2 százalékkal csökkent.
Az MVM az első félév eredményében 437,8 milliárd forint rezsivédelmi támogatást számolt el bevételként. A jelentés szerint a támogatás összege elsősorban a kedvezőbben alakuló beszerzési költségek miatt mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
A ténylegesen folyósított rezsivédelmi támogatás ugyanebben a hat hónapban 407,7 milliárd forint volt.
A két szám eltérő mutató: az egyik az időszakra elszámolt bevétel, a másik a beérkezett pénzösszeg.
A támogatás a szabályozott energiaellátáshoz kapcsolódó költségek ellentételezését szolgálja. A nagykereskedelmi beszámoló szerint az egyetemes szolgáltatás számára értékesített gáz beszerzési ára továbbra is meghaladta a szabályozott értékesítési árat, a különbséget rezsivédelmi támogatás kompenzálta. A csoport teljes nyeresége ugyanakkor az erőművek, a hálózatok, a kereskedelem és a külföldi érdekeltségek együttes eredményét tükrözi.
A 2025-ös év után 207,5 milliárd forint osztalékról döntött az állami tulajdonos április 29-én. Ez érdemben elmarad a 2024-es évhez kapcsolódó 339,5 milliárdos összegtől, amelynek tervezett kifizetéséről korábban beszámoltunk.
A mostani 207,5 milliárdból 131,5 milliárd forintot már a 2025 novemberében eldöntött osztalékelőlegként átutaltak. Az idei első félévben a fennmaradó 76 milliárd forintot fizették ki. Ez tehát a tavalyi évhez kapcsolódó osztalék rendezése, a most bemutatott 2026-os féléves profit felosztásáról a jelentés nem közöl döntést.
A csoport 184,3 milliárd forint beruházást valósított meg az első félévben, 10,9 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A fejlesztések között hálózati beruházások, gázerőművi projektek, energiatárolók és a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbításának előkészítése is szerepelt.
A termelői társaságok 105 megawatt energiatárolói teljesítménnyel rendelkeztek, ebből 98 megawatt az idei első félévben létesült. Vagyis az üzletág tárolói állományának döntő része néhány hónap alatt épült ki.
A működésből származó nettó pénzbeáramlás 204,0 milliárdról 335,8 milliárd forintra nőtt. A rövid és hosszú lejáratú hitelek együttes állománya a 2025 végi 1561,9 milliárdról június végére 1405,2 milliárd forintra csökkent. A teljes kötelezettségállomány ugyanakkor 3673,0 milliárdról 3739,4 milliárdra emelkedett, tehát a hitelállomány csökkenéséből nem következik valamennyi kötelezettség mérséklődése.
A június 30-ával záruló félév eredménye még nem mutatja a július–augusztusi paksi termeléskiesés pénzügyi hatását. A jelentés a beszámolási időszak utáni események között ismerteti, hogy a Duna kritikusan alacsony vízállása miatt az atomerőmű nyáron jelentős visszaterhelésekre és blokkleállításokra kényszerült.
Címlapkép forrása: Portfolio
Napi