GazdaságSzerző: portfolio 57 perccel ezelőtt 3 percnyi olvasás
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az idei évadnyitó beszédében nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is igyekszik bizonyítani, ezért a hagyományos uniós helyzetértékelésre meghívta Mark Carney kanadai miniszterelnököt, aki a multilaterális világrend védelmének egyik kulcsfigurájává vált. Egyre biztosabbnak tűnik, hogy egy új kereskedelmi és együttműködési megállapodás születik a világ egyik legfontosabb nyersanyagkibocsátó országával. Carney egy kvázi-EU-tag szintig hozná be Kanadát az unióba – írta meg a Financial Times.
Von der Leyen hét évvel ezelőtt "geopolitikai Bizottságot" ígért, ám két mandátuma során inkább válságkezelésre kényszerült, hiszen a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, Donald Trump vámháborúja és a kínai exportáradat mind eseti megoldásokat követeltek.
Most abban bízik, hogy Kanadával és más, hasonló gondolkodású "középhatalmakkal" összefogva az Európai Unió végre alakítója lehet az új világrendnek, nem pedig csupán az elszenvedője.
A strasbourgi beszédére az Európai Bizottság elnöke meghívta Mark Carney kanadai miniszterelnököt is, akivel várhatóan egy új, szorosabb kereskedelmi és politikai együttműködést jelenthetnek be.
A Wall Street Journal vasárnapi értesülései szerint
Kanada és az EU egy eddig nem létező, társult tagsági státusz kialakításáról folytat tárgyalásokat.
A brüsszeli kanadai nagykövetség és az Európai Bizottság szóvivői nem reagáltak a megkeresésekre, ám a lap anonim forrásai szerint az uniós és a kanadai tisztviselők is nyitottak az elképzelésre.
A diplomáciai és gazdasági közeledés hátterében az áll, hogy Ottawa és Washington viszonya Donald Trump visszatérése óta drasztikusan megromlott.
A kereskedelmi vita már több tízmilliárd dolláros áruforgalmat érintő vámokhoz vezetett, és Trump vasárnap ismét élesen bírálta Kanadát, a "legrosszabb tárgyalópartnernek" nevezve az országot. Egyúttal jelezte, hogy január 1-jétől új vámokat szándékozik kivetni a kanadai személyautókra, teherautókra és autóalkatrészekre.
A tervek szerint a kanadai áruk és szolgáltatások, valamint a stratégiai ellátási láncokban – így az energetikában, a mesterséges intelligenciában, a védelmi iparban és a kritikus nyersanyagok terén – dolgozó munkavállalók szabadon mozoghatnának az EU és Kanada között. Emellett szó van tengeralatti kábelek fektetéséről, közös adatközpontok, felhőszolgáltatások és műholdas hálózatok kiépítéséről, valamint a kanadai energiahordozók Európába szállítását segítő infrastruktúra fejlesztéséről is.
Carney rendszeresen egyeztet európai vezetőkkel, különösen Emmanuel Macron francia elnökkel, többek között arról, hogy a kanadai állampolgárok vízummentesen élhessenek és dolgozhassanak az Európai Unióban. Macron szeptember 20-án fogadja a kanadai kormányfőt a Kanada atlanti partjainál fekvő Saint-Pierre és Miquelon francia tengerentúli területen. Ez az első hivatalos kanadai miniszterelnöki látogatás a szigetcsoporton.
A szorosabb együttműködés megvalósítása ugyanakkor komoly akadályokba ütközhet, hiszen az EU és Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodást (CETA) több mint egy évtizeddel a megkötése és kilenc évvel az ideiglenes hatálybalépése után több uniós tagállam a mai napig nem ratifikálta.
A tagállamok ugyanakkor óvatosságra intették von der Leyent a Kanadával való közeledés kapcsán.
Attól tartanak, hogy a túl szoros kapcsolat elidegenítheti az olyan partnereket, mint Norvégia vagy az Egyesült Királyság, és akár Trump haragját is kiválthatja. Ennek ellenére a bizottsági elnök várhatóan bejelenti Ottawa csatlakozását az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós uniós hitelhez és más programokhoz.
Az unió helyzetét értékelő e heti beszédben minden bizonnyal központi helyet kap a migrációs politika szigorítása is. Júliusban mintegy 80 ezer ember úszott át Marokkóból a spanyol Ceutába, ami súlyos válsághelyzetet idézett elő. Az Alternatíva Németországért (AfD) szász-anhalti győzelme – von der Leyen saját hazájában – tovább fokozta a nyomást a határvédelem megerősítésére.
A Bizottság elnöke emellett a kollektív védelmi erőfeszítések előmozdításáról, valamint a nyári tűzvészek és az aszályok fényében az éghajlatváltozás elleni új intézkedésekről is szót ejthet.
Várhatóan bejelenti a fiatalok közösségimédia-használatát korlátozó, régóta várt szabályozást is.
Carney jelenléte ugyanakkor kockázatot is hordoz, hiszen a kanadai kormányfő, aki januárban Davosban is elkápráztatta a közönséget, csütörtökön maga is felszólal az Európai Parlamentben, ami közvetlen összehasonlításra ad majd lehetőséget von der Leyennel.
Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images