A 444 szerint 2025 novemberének közepén addigi történetének egyik legsúlyosabb belső válságát élte át a Tisza. A párton belül feszültség alakult ki a meghatározó szereplők között. Egy szűkebb, Radnai Márk körül szerveződő kör egy megbeszélésen Magyar Péter és Tóth Péter kampányfőnök elé tárta a kifogásait: nem értettek egyet a kampánystratégiával, és Magyar vezetési stílusát is bírálták. Az elhangzottakat később e-mailben is eljuttatták a pártvezetéshez.

Magyarék másnap állománygyűlést hívtak össze, hogy tisztázzák a kialakult helyzetet. A konfliktus azonban nem múlt el nyomtalanul. Egy forrásuk úgy fogalmazott, hogy az akkor történtek mindmáig meglévő tüskét hagytak maguk után. Az események Magyar Pétert és Tóth Pétert egyaránt érzelmileg megviselték. A novemberi történet túlmutat az akkori konfliktuson. A Tisza Párton belül ma kirajzolódó törésvonalak és erőközpontok, valamint a kormányalakítás körüli személyi döntések háttere is jóval érthetőbbé válik.

Két tábor, egy kampány

2025 novemberének közepén a Tisza a 106 egyéni képviselőjelölt kiválasztására készült. A nyáron kezdődött folyamat többszöri halasztás után jutott el az előválasztásig, amelyet november végéig le kellett zárni. A menetrendet egy nagyjából 120 oldalas, októberre elkészült kampánystratégia határozta meg. A Tóth Péter kampányfőnök és szűk csapata által kidolgozott dokumentumot titokban kezelték: egyetlen példányban nyomtatták ki, és tíznél is kevesebben olvashatták. Tóth és Pósfai Gábor operatív vezető irányításával ekkorra a párt működése is jóval professzionálisabbá vált.

Tóth új szemléletet hozott a pártba. Stratégiája szerint a Fideszt „lábon kell megverni”: a legkisebb településeken is jelen kell lenni, kopogtatással és a Tisza saját újságjával. Ehhez fegyelmezett, központosított kampányszervezetet épített. Saját csapatot szervezett: kívülről érkező emberek mellett a Tisza Szigetekből és a pártból emelt maga mellé középvezetőket. Miközben Magyar Péter vívta a napi politikai csatákat a Fidesszel, Tóth egyre fontosabb lett a párt működésében. Magyar Péter bízott benne és adott a véleményére.

Nem mindenkinek tetszett azonban Tóth katonásabb, központosított irányvonala. Voltak, akik úgy érezték, figyelmen kívül hagyják a véleményüket, hibásnak tartották a kampánystratégiát, Tóth növekvő befolyását pedig aránytalannak. A kritikus hangok Radnai Márk körül sűrűsödtek. Radnai maga is osztotta a kifogásokat, a mozgalom régi arcaként volt befolyása a szervezetben. Forrásaik szerint a kritikus körhöz tartozott Nagy Ervin, Bódis Kriszta, Tóth Tamás, Ruszin-Szendi Romulusz, Forsthoffer Ágnes, Zelcsényi Miklós és Hanzel Henrik is – igaz, nem egyforma szorossággal.

A csoport magját Radnai és két bizalmasa, Zelcsényi és Hanzel alkotta. Mindketten a Tisza korai támogatói közé tartoztak. Zelcsényi rendezvényszervezőként önkénteskedett, 2025-ben pedig közel 40 millió forinttal támogatta a pártot. Hanzel Vogel Evelin hívására, nem sokkal Magyar Péter első Partizán-interjúja után csatlakozott a formálódó mozgalomhoz. A Vogelhez köthető 2024 őszi lehallgatási botrányok után azonban eltávolodott a párt vezetésétől, Radnaival viszont megmaradt a jó kapcsolata.

A kritikusok közül többen már a mozgalom kezdetén Magyar mellett voltak, és úgy érezhették, a partvonalra szorultak. Egy másik forrás szerint sokak számára a készülő kampány nem volt „önazonos”. Hogy pontosan mit kifogásoltak, azt utólag nehéz rekonstruálni. Inkább az rajzolódik ki, hogy Tóth módszereivel és személyével volt problémájuk. Egyik forrás szerint nem hittek az általa képviselt „talpas” kampányban, amely a személyes jelenlétre, kopogtatásra és minél több választó elérésére épült.

Közeli munkatársai domináns, szigorú vezetőként írják le, aki egy vitában hajlamos odaszúrni. Szerintük azonban ugyanez a keménység kellett ahhoz is, hogy a Tisza bírja a kampány nyomását. Őszre az ellenérzések felerősödtek, a közelgő jelöltállítás pedig felszínre hozta a konfliktust. Azon a novemberi napon Radnai és néhány társa a Tisza Szépvölgyi úti irodájában ült le Magyarral és a párt szűk vezetésével.

„150 nappal a választás előtt mégis hogyan gondolták?”

A jelenlévők pontos névsorát nem sikerült rekonstruálnunk, de tíznél kevesebben lehettek a szobában. Ott volt Tóth Péter, Pósfai Gábor és Tarr Zoltán is. Radnaiék kemény kritikával érkeztek: antidemokratikus döntéshozatalt és „autoriter” vezetési stílust kifogásoltak, sérelmezték, hogy mellőzik a véleményüket, és közölték, hogy nem értenek egyet a kampánystratégiával.

Magyarékat váratlanul érte a támadás. „150 nappal a választás előtt mégis hogyan gondolták?” – idézte fel indulatosan egyik forrása a 444-nek. „Nagyon amatőr volt az egész, mégis rohadt veszélyes, nagyon felelőtlen. Minden oldalról támadtak minket, senki nem engedhette volna meg magának, hogy kirobbantson egy belső konfliktust. Nulla politikai érzék volt ebben.” Szerinte olyan időszakban robbantottak ki belső konfliktust, amikor a párt minden oldalról nyomás alatt állt. „Azt nem tudták megmondani, mit akarnak, csak azt, hogy ezt nem.” Majd hozzátette:

De volt, aki magát a kritikát részben jogosnak tartotta. A felek zaklatottan álltak fel az asztaltól. Több forrásuk szerint a történtek Magyart és Tóthot is érzelmileg megviselték. Akkor már másfél éve folyamatosan támadták kívülről, erre most azt érezhette, belülről is ellene fordulnak. Magyart aznap éjjel arról is győzködni kellett, hogy érdemes folytatnia. Más, az eseményekhez közel álló beszélgetőpartnerük ezt határozottan cáfolta: szerinte Magyar végig magabiztosan kezelte a helyzetet.

Közben meg kellett akadályozni, hogy a konfliktus szétszakítsa a pártot. A félelmet tovább növelte, hogy Radnaiék még aznap éjjel e-mailben is elküldték kifogásaikat a pártvezetésnek. A Tisza vezetői ekkor már abban a tudatban dolgoztak, hogy figyelhetik őket, Magyar pedig többször beszélt arról, hogy beépített emberek lehetnek a pártban. Ebben a légkörben egy belső konfliktust részletező e-mail különösen veszélyesnek tűnt.

Tóth Péter jóslata az volt, hogy egy hét, és kikerül az e-mail és az egész sztori. Nem így történt. Több forrás máig rejtélynek tartja, hogy a konfliktusból nem lett nyilvános botrány. „Ha ez így robban, arra rámegy az egész közösség, és a választás is” – mondta egyikük. A történtek Magyar és Tóth kapcsolatát is átformálták. Több forrás szerint a kritika elsősorban Tóth módszerei és stratégiája ellen irányult, Magyarék azonban ezt a vezetés elleni támadásként élték meg.

A kritikusok egészen másként látták a történteket. Egyikük szerint szó sem volt puccskísérletről: ha úgy gondolták, rossz irányba tart a kampány, kötelességük volt jelezni. Alternatív stratégiát is készítettek volna, a két terv közül pedig független szakértőkkel választattak volna. A másik oldalon már maga a felvetés is értetlenséget váltott ki. „Magyar teljes mellszélességgel kiállt Tóth mellett” – mesélte az egyik forrás. „Világossá tette, hogy ezek a kívánságok nem illeszthetők be a rendszerbe.” Magyarék másnapra állománygyűlést hívtak össze. Magyar ott egyértelművé tette, melyik oldalra áll.

A konfliktus, amely máig érezteti a hatását

Az 50–80 fős állománygyűlésen a kritikusok közül is többen megjelentek, köztük Radnai és Zelcsényi. Utóbbi egy ponton összeszólalkozott Magyarral, sok sikert kívánt, majd kisétált a teremből. Nem sokkal később a Facebookon jelentette be, hogy hátrébb lép a pártmunkától, amit más elfoglaltságaival indokolt. Az erőviszonyok ugyanakkor egyértelműek voltak: a jelenlévők túlnyomó többsége Magyar és Tóth mögött állt. Magyar még aznap négyszemközt beszélt Radnaival, de nem tudni, hogy miről. A konfliktus ezután nem került újra napirendre.

A történetet azonban nem mindenki zárta le magában. Magyar és Tóth támogatói között is van, aki szerint egyszer még ki kellene beszélni a történteket, különben betokosodik a seb. Egy forrásunk szerint „párhuzamos igazságok” maradtak: „az egyik azt gondolta, ez puccs, a másik azt, hogy csak segíteni akar”. A kampány végül elsodorta a konfliktust. Mindenki beállt dolgozni, sőt volt, aki a történtek után még nagyobb erővel vetette bele magát. Radnai később szabad kezet kapott saját kampányában, amelyben Zelcsényi és Hanzel is segítette.

Radnai Zelcsényihez és Hanzelhez fűződő kapcsolatát többen rossz szemmel nézik a pártban. Zelcsényi korábbi üzleti ügyei miatt került korrupciógyanúba, Hanzelt pedig zűrös hátterű vállalkozóként tartják számon. A bizalmatlanságot Radnai más ügyei is táplálják. Az augusztus 20-i ünnepség körüli közbeszerzés kapcsán is felmerült a neve, korábban pedig a 444 írt arról, hogy Rogán Antal embere találkozott Radnai apjával. Radnai mindkét ügyben visszautasította, hogy szabálytalanságban vagy NER-es egyeztetésben vett volna részt.

Mindez nem szorította ki a pártból: Radnai továbbra is alelnök, kormánybiztosként saját projektet visz, és Magyar után a Tisza egyik legnépszerűbb politikusa a közösségi médiában. A novemberi konfliktusból ugyanakkor nem következett egyenes politikai leszámolás. Forsthoffer Ágnes házelnök, Ruszin-Szendi Romulusz miniszter lett. Egy forrás szerint azonban egyes kinevezéseknél Magyarnak kevés mozgástere volt: olyan ismert és népszerű szereplőkről volt szó, akiknek a későbbi pozícióját részben már a kampányban kijelölték.

Tóth Péter eközben a választás után sem vonult háttérbe. Bár korábban arról beszélt, hogy nem vállal kormányzati tisztséget, végül nemzetbiztonsági főtanácsadó lett. Részt vesz a kormányüléseken, rendszeresen megjelenik a frakcióüléseken, és továbbra is gyakran ott van Magyar mellett. A novemberben Magyar és Tóth mögött állók közül Pósfai Gábor belügyminiszter, Bujdosó Andrea frakcióvezető, Melléthei-Barna Márton frakcióvezető-helyettes lett. Emellett Tóthot évtizedes barátság fűzi a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez, Ruff Bálinthoz.

A kritikusok szerint a novemberi konfliktusnak máig van hatása. „Ötször meggondolja szerintem akárki, hogy felszólaljon vagy sem, mert leszalámizzák” – mondta egyikük. Egy másik szerint azóta arra is figyelnek, „hogy ne alakuljon ki alternatív hatalmi központ”. Egyik forrás szerint idealisták álltak szemben reálpolitikusokkal, és csak a két felfogás közti egyensúly volt a kérdés, de hatalompolitikai ügy lett belőle. „Úgy is fel lehet ezt fogni, hogy ekkor, abban a két napban lett a mozgalomból igazi párt.” A választási győzelem látszólag Tóthot igazolta.

Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth Rádióban reagált a 444 cikkére. Azt mondta, teljes a bizalma Radnai Márkban, és egy új politikai közösségben természetesek a konfliktusok. „Mi ezeket a konfliktusokat megbeszéltük” – jelentette ki, hozzátéve, szerinte még sok hasonló cikk születik majd. A kormányfő leszögezte, hogy „aki a mi közösségünkben ma ott van, abban a bizalmunk töretlen”. 

(Borítókép: Radnai Márk és Magyar Péter 2026. április 12-én. Fotó: Németh Kata / Index)