A vasárnap esti és hétfő hajnali számlálás alapján a svéd választási hatóság adatai szerint a 349 fős parlamentben a baloldali blokknak jelenleg 175 mandátuma van, míg a kormányzó jobboldali szövetség 174 helyet tudhat magáénak. A különbség országos szinten alig húszezer szavazat, ami hűen tükrözi a svéd társadalom mély megosztottságát. A legnagyobb egyéni sikert a Szociáldemokraták párt érte el. Korábbi miniszterelnökük, Magdalena Andersson magabiztosan vezette vissza pártját az élre, megszerezve a szavazatok több mint 28 százalékát.

– nyilatkozta hétfőre virradó éjszaka a politikus. Ezzel szemben a jelenlegi kormányfő, Ulf Kristersson Mérsékelt Pártja ugyan hozta a kötelezőt és 20 százalék körüli eredménnyel a második, de szövetségeseik gyengülése miatt a miniszterelnök a bukás szélére sodródott. A legnagyobb visszaesést a bevándorlásellenes Svéd Demokraták könyvelhetik el, a párt a korábbi várakozásokkal ellentétben 17,5 százalékra esett vissza, így elvesztette korábbi politikai királycsináló pozíciót is.

Óriási volt a tét a svédországi választáson

A 2026-os svédországi választás tétje az ország hagyományosan liberális berendezkedésének jövője volt. A 2022-ben hatalomra került Kristersson-kormány az úgynevezett Tidö-megállapodás révén kívülről, a Svéd Demokraták támogatásával kormányzott. Ez a négy év Svédország történetének egyik legszigorúbb bevándorláspolitikai fordulatát hozta el. A választók most arról döntöttek, hogy folytatódjon-e a skandináv állam jobbra tolódása, vagy térjenek vissza a szociáldemokrata gyökerekhez.

A svéd választókat az elmúlt hónapokban leginkább négy kulcskérdés foglalkoztatta.

• Közbiztonság és a bandaháborúk: A svédországi bűnözési hullám, a külvárosi lövöldözések és robbantások a legfontosabb témává váltak. A helyzetet tovább élezte a közvetlenül a kampány hajrájában, augusztus 21-én történt fagerstai iskolai támadás, amely megrázta a svéd közvéleményt, és amely miatt a pártvezetők ideiglenesen fel is függesztették a beszédeiket.
• Megélhetési költségek és infláció: A magas energiaárak, a lakáshitelek kamatainak emelkedése és az élelmiszer-infláció keményen sújtotta a svéd háztartásokat. 
• Az egészségügy válsága: A skandináv jóléti modell büszkesége, az állami egészségügyi rendszer recseg-ropog. A hosszú várólisták és a szakemberhiány miatt a választók komoly reformokat követeltek.
• Energetika és zöld átmenet: A klímaváltozás és a jövő energiamixe (atomenergia kontra megújulók) megosztotta a pártokat. A jobboldal az új atomerőművek építése mellett kampányolt, míg a baloldali blokk zöldpárti tagjai a szél- és napenergiát erőltették.

Mivel a különbségek elenyészőek, a svéd választási rendszer sajátosságai miatt a hivatalos végeredményt legkorábban szerdán hirdethetik ki. Ekkor számolják el ugyanis a külföldről postázott levélszavazatokat és a későn leadott előzetes voksokat. Akár a baloldal, akár a jobboldal szerez többséget, a minimális előny miatt rendkívül instabil parlament jön létre. Ha Andersson alakíthat kormányt, négy, ideológiailag igencsak eltérő pártot (a radikális Baloldaltól a piacpárti Centrumig) kell majd egyben tartania, ami előrevetíti, hogy a svédországi kormányalakítási tárgyalások az ősz végéig is elhúzódhatnak.