GazdaságSzerző: economx 1 órával ezelőtt 2 percnyi olvasás
A forgalomból kivont szélturbinákat és lapátokat nem lehet csak úgy kidobni és hulladéktelepen elhelyezni. Egy svéd cég kreatív megoldásokat talált az újrahasznosításukra.
Európa rekordévre készülhet a szélenergia terén: 2026 első felében 8,8 gigawattnyi új kapacitást telepítettek a kontinensen, ami 30 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A WindEurope iparági nonprofit szervezet szerint ez elegendő ahhoz, hogy mintegy hétmillió európai háztartás áramellátását biztosítsa, és évente nagyjából 25 LNG-tartályhajónyi fosszilisenergia-importot váltsanak ki vele.
Az első nagy európai szélerőműparkok ugyanakkor az elkövetkező években elérik működési élettartamuk végét, így egyre több turbinát és lapátot kell leselejtezni.
Miután az Európai Unió több országa - így Ausztria, Finnország, Németország, Hollandia - megtiltotta, hogy a kivont szélturbinák lapátjait hulladéklerakókban helyezzék el, az egész kontinensen felerősödtek az újrahasznosításra irányuló kutatások. Svédországban ennek plusz lendületet adott, amikor 2021-ben megtiltották, hogy a lapátok mellett a turbina gépházburkolatok és az orrkúpok is hulladéklerakókba kerüljenek.
A szélturbinák tömegének mintegy 90 százalékát olyan, könnyen újrahasznosítható anyagok teszik ki, mint az acél, a réz, az alumínium és a beton. A lapátok viszont üvegszálból, szénszálból, epoxigyantából, balsafából, fémekből és más töltőanyagokból állnak, amelyeket szorosan egymásra préseltek. Ezek újrahasznosítása ezért jóval bonyolultabb.
„A kompozit anyagoknak a gyantától való elválasztásához speciális eljárásokra van szükség, amelyek gyakran magas hőmérsékletet vagy más, energiaigényes kezelést igényelnek. Ez pedig megnehezíti a nagy léptékű újrahasznosítást” – magyarázta Eva Julius-Philipp, a svéd Vattenfall "Wind" üzletágának környezetvédelmi és fenntarthatósági igazgatója az Euronews Earthnek. Ezért ők más irányokban kezdtek gondolkodni.
A Vattenfall a Superuse dizájnstúdióval együttműködve egy leselejtezett szélturbina gépházburkolatát alakította át kompakt lakótérré.
A négy méter széles, tíz méter hosszú és három méter magas szerkezet korábban egy ausztriai széltorony tetején állt. Ma már apró házként szolgál: konyha, fürdőszoba és nappali található benne, emellett hőszivattyúval, napelemekkel és napenergiával működő vízmelegítővel is felszerelték.
A lapátokat is újragondolták, mégpedig építőanyagként. Egy dániai szélerőműpark 57 lapátja a svédországi Lundban egy többszintes parkolóház homlokzatának részeként újrahasznosítva kapott új életet.
A leselejtezett lapátokból már napelemekhez használható keretek, sőt alpesi sílécek is készülnek.
„Az olyan projektek, mint a Tiny House, a lapátokból készülő építészeti megoldások és az újrahasznosított sílécek egyelőre nem jelentenek nagy léptékű megoldást. Ahhoz viszont tökéletesek, hogy tapasztalatot szerezzünk, új alkalmazási lehetőségeket fejlesszünk ki, és ösztönözzük a körforgásos megoldások piacát” – mutatott rá Julius-Philipp.
Mindeközben úgy tűnik, a gyártók is igyekeznek előre gondolkodni. A Siemens úgy döntött, hogy már a tervezéskor figyelembe veszi az újrahasznosíthatóságot. Ezért a lapátokhoz olyan gyantatípust használnak, amely később könnyebben elválasztható a többi anyagtól – az üvegszáltól, a szénszáltól, a műanyagtól, a fától és a fémtől. Ennek köszönhetően a visszanyert anyagok szélesebb körben használhatók fel új termékekhez.
Ezzel a problémával pár év múlva Magyarország is szembesül, hiszen itthon is eldördült már a startpisztoly és meghirdették a pályázatokat szélerőművi kapacitások létesítésére és a meglévő kapacitások bővítésére. A tervek szerint már 2030 előtt elkezdhetik az áramtermelést az első új szélerőművek Magyarországon.
Napi