A miniszterelnök visszautasította azt a felvetést is, hogy a jelenlegi politikai berendezkedés egy új, a 2010 utáni rendszerhez hasonló hatalmi struktúra kialakulásának kezdetét jelentheti. Úgy érvelt, hogy a két helyzet nem összehasonlítható: szerinte ezt jelzi az ellenzéki politikusok közéleti részvétele és az uniós források hazahozatala is.

Hozzátette, a Tisza politikusait és támogatóit éppen az köti össze, hogy nem az előző rendszerhez hasonló berendezkedést akarnak létrehozni, és személyesen sem ezért vállalta a politikai szerepvállalással járó kockázatokat.

Igen, mind a kettő kijelenthető – válaszolta arra a kérdésre, hogy lesz új választási törvény és alkotmány a ciklus végéig 2030-ra. A miniszterelnök elismételte, hogy ezt széles társadalmi egyeztetéssel tervezik.

A miniszterelnök egyértelműen kijelentette, hogy a ciklus végéig, 2030-ig új választójogi törvényt és új alkotmányt is szeretnének elfogadni. Magyar Péter szerint praktikus okokból az új választójogi törvényt csak az új alkotmány elfogadása után érdemes kidolgozni, mivel az alkotmány számos, a választási rendszer szempontjából is fontos alapelvet rögzíthet. Így elkerülhető lenne, hogy egy korábban elfogadott választójogi törvényt rövid időn belül ismét módosítani kelljen.

Magyar Péter felidézte, hogy Orbán Viktor leváltott miniszterelnök egy üzenetet küldött a felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal dolgozóinak, valamint rendőröknek, ügyészeknek és pénzügyőröknek, hogy mindent feljegyeznek a rekvirációs, elszámoltatási folyamatból, és ha újra hatalomra kerülne a Fidesz, akkor ezek miatt lépni fognak. Ez a jelenlegi kormányfő szerint elfogadhatatlan fenyegetés.

Kitért rá, hogy az alkotmánybíróság tagjainak jelölésénél örülne a kormánya, ha paritás lenne, vagyis az ellenzéki pártok is jelölnének. Nagyon fontosnak nevezte, hogy a Mi Hazánk, a Fidesz és a KDNP is részt vegyen.

Ezután azt kérte az emberektől, a civilektől, hogy ne várjanak arra, hogy politikusok képviselik majd őket az alkotmányozási folyamatokban, hanem vegyenek abban részt maguktól.

Ezután arról kérdezték, hogy a gyermekvédelmi törvényt – amely miatt Magyarországot már az Európai Unió Bírósága elé citálták – tervezi a kormány kezelni. A miniszterelnök messziről indítva elmondta, hogy hétfőn a parlament már egy nagyon fontos – részben alkotmánymódosítással járó – javaslatcsomag kerül a parlament elé, amelyben:

• biztosítják, hogy ne legyenek hónapokig a magukra hagyott csecsemők a kórházakban,
• a szexualitás – irányultságtól független – köztéri promótálását is korlátozzák például a köztéri hirdetésekben.

A miniszterelnök reméli, hogy ez az uniós bírósági ítéletet, az Európai Bizottság aggályait is kezeli majd.

Felháborítónak tartom, hogy egy miniszter döntésén múlt, hogy egy gyerek milyen szülőhöz kerülhet – mondta a kormányfő, aki egy visszakérdésre azt ismertette, hogy a szeretet és a szerelem szabad, nem kötődik szexuális irányultsághoz.

Bár nem mondta ki egyértelműen, így a jövőben szakmai szempontok alapján döntenek majd a gyerekek elhelyezéséről, ebben szerinte sem egy miniszternek, sem a miniszterelnöknek nem lehet szava.

Azt is közölte, hogy jön az alkotmányozás, amelyben széles társadalmi véleménynyilvánításra számítanak, amelyben ateista, vallásos, bármilyen nemzetiségű, szexuális irányultságú embert meghallgatnak. Az új alaptörvény majd ez alapján alakul ki.

Lépésről lépésre, tégláról téglára érkezik majd a családi pótlék emelése – jelentette ki Magyar Péter, aki hozzátette, hogy mivel az idei évre a Fidesz-kormány még egy 8,3 százalékos költségvetési hiányt hagyott hátra, ezért az egyensúly fenntartása az elsődleges feladat.

A miniszterelnök szerint a felelőssége abban van, hogy olyan fiskális körülményeket teremtsen, amely lehetővé teszi az emelést.

Nagyon nagy mértékű családipótlék-emelés lesz 2027-ben, amelyet 2008 óta nem emeltek az előző kormányok

– jelentette ki Magyar Péter.

Egyelőre csak 180 új férőhelyet tudnak létrehozni a gyermekvédelemben, de 290-re lenne szükség. Magyar Péter ígérete szerint átalakítják a rendszert, mivel rengeteg szakember hiányzik, aki a gyerekekkel foglalkozhatna. Ezért hamarosan egy béremelést jelentenek be, egy 20-25 százalékos első lépcsős terven dolgoznak, de mivel a kormányfő szerint siralmasak a fizetések a gyermekvédelemben, ezért egy hosszabb távú emelés is napirenden van.

Magyar Péter külön megköszönte a szombaton bemutatott, a rendszer problémáit feltáró jelentésen és a reformjavaslatokon dolgozó Gyurkó Szilvia államtitkáranak a munkáját.

Egy nagyon fontos állomásához értünk a rendszerváltásnak

– mondta Magyar Péter miniszterelnök az interjúban, aki arra utalt, hogy egészen mostanáig addig nem hívták meg a közmédiába, amíg a választáson nem veszített az Orbán-kormány, noha előtte is az ellenzék vezető erejő volt már a Tisza Párt.

A kormányfő arról is beszélt, hogy örül, hogy először ellenzéki politikai vezetőket előbb hívtak meg a Kossuth Ráidóba interjúra, mint őt.

Ezután tértek át arra, hogy a gyermekvédelmi rendszerről szóló jelentés szerint krízis van a hazai ellátórendszerben, ami miatt egy azonnali 9,5 milliárdos programot indítottak, hogy a gyermekotthonok, szociális dolgozók többletforrásokhoz jussanak.

Az összeg csak az idei évi szükségletekre, egy sürgős beavatkozásra elég, de Kátai-Németh Vilmos szakminiszter már dolgozik egy középtávú terven. A jövő évre további támogatásokat terveznek, ezeknek a részleteit még most tisztázzák.

Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel 7:30 és 8 óra között a Kossuth Rádió vendége lesz, ahol Benyó Rita kérdéseire válaszol. A kormányfő az áprilisi országgyűlési választást követő, április 15-i szereplése óta először ad interjút a közrádiónak. Akkor még a választáson kétharmados győzelmet arató Tisza Párt elnökeként ült a stúdióban, hétfőn már miniszterelnökként érkezik.

Az interjú egyik legfontosabb gazdasági témája a pénteken bejelentett dízeltámogatás lehet.

A kormány célzott segítséggel próbálja mérsékelni a megugró üzemanyagárak terheit, a konstrukció ugyanakkor komoly kritikát váltott ki a fuvarozói érdekképviseletektől, amelyek további azonnali intézkedéseket sürgetnek. Napirendre kerülhet a gyermekvédelmi rendszer helyzete is: a kormány vizsgálata súlyos problémákat tárt fel, a kabinet pedig több milliárd forintos krízisprogramot készít elő az ellátórendszer megerősítésére.

Belpolitikai szempontból szintén sűrű hét kezdődik: az Országgyűlés több, az Alkotmánybíróságot, az igazságszolgáltatást és az ügynökaktákat érintő nagy horderejű törvényről dönthet, miközben napirenden van az új alkotmánybírák megválasztása is. Külpolitikai kérdésekből sem lesz hiány: hétfőn Budapestre érkezik Johann Wadephul német külügyminiszter, miközben továbbra is központi téma az ukrajnai háború, az energiaárak és az európai energiabiztonság.

Magyar Péter hétfő reggeli interjúját élőben közvetítjük a Portfolio-n!

Címlapkép forrása: MTI/EPA/Jakub Gavlak