A mesterséges intelligencia szabályozásának évek óta húzódó kérdése az elmúlt hetekben vált igazán égetővé. Egymás után jelentek meg azok a beszámolók és kiberbiztonsági jelentések, miszerint a legerősebb AI-modellek képesek kitörni a zárt környezetükből, hierarchikus csoportokba szerveződnek, egymással kommunikálnak, és így garázdálkodnak szabadon az interneten: embereket tévesztenek meg, és céges rendszereket törnek fel.

Mivel mindezeket amerikai cégek (főként az Anthropic és az OpenAI) modelljei hajtották végre, sokakban felmerült, hogy talán itt az ideje, hogy egy demokratikus ország nekiálljon szabályozni az egyelőre korlátozott károkat okozó, de potenciálisan katasztrófához vezető AI-rendszereket, aminek első lépése a kiszámíthatatlan modellfejlesztések felfüggesztése lenne. Erre azonban – a luddizmussal való vádaskodáson túl – jellemzően az a reakció, hogy az egyre szorosabb globális AI-versenyben az amerikai cégek nem fékezhetnek önsorsrontó módon, mert azzal csak a legnagyobb vetélytársat, Kínát hoznák helyzetbe. Scott Bessent pénzügyminiszter szeptember elején úgy fogalmazott: ha Kína átvenné a vezetést a mesterséges intelligencia területén, akkor onnantól már semmi más nem számítana. „Nincs holnapután, ha Kína nyer” – mondta.

De nézzük, mi minden történt bő egy hét alatt:

• Szeptember 3-án Bernie Sanders vermonti szenátor és Greg Casar texasi képviselő bejelentette a Ban Artificial Superintelligence Actet: a törvényjavaslat végleg betiltaná a szuperintelligens AI létrehozását, az élvonalbeli (frontier) AI-fejlesztéseket pedig addig fagyasztaná be, amíg létre nem jön az annak ellenőrzéséhez szükséges szövetségi szabályozás.
• Ugyanezen a napon mutatta be az OpenAI a GPT–6 Astrát, a cég eddigi legfejlettebb (nyilvános) modelljét, amely másnap kezdett szélesebb körben elérhetővé válni; az OpenAI saját biztonsági besorolása szerint ez az első modellje, amely elérte a kritikus kiberbiztonsági képességszintet.
• Szeptember 4-én a Fehér Házban arról kérdezték Donald Trumpot, hogy aggasztja-e, hogy az AI kicsúszik az irányítás alól és kibertámadásokat indít, amire az elnök – Bessent nyilatkozatával összhangban – azt válaszolta: „Nem, nagyon szorosan követjük. Vezetünk Kína előtt AI-ban, és aki megnyeri az AI-versenyt, az nyer. Azé a hatalom. Ez nagyobb dolog, mint az internet. Ez forradalom.”
• Szeptember 6-án Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója már arról beszélt, hogy az általános mesterséges intelligencia (AGI) megérkezett, és ezt a véleményt az OpenAI több kutatója is hangoztatta.
• Szeptember 8-án három amerikai kormányügynökség, az NSA, a CISA és az FBI közös riasztást adott ki arról, hogy hat kínai AI-cég ipari léptékben másolja (szakszóval: desztillálja) az amerikai modelleket a kínai kormány tudtával.
• Ugyancsak nyolcadikán este Jacob Coxon, az Anthropic kutatója bejelentette a felmondását, és azt állította, hogy az iparág felelőtlenül rohan az önmagát fejlesztő, az emberiségre veszélyes szuperintelligencia felé.
• Szeptember 12-én Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója közzétett egy esszét, amelyben azt írja, hogy lassítani kell az AI-modellek fejlesztésének ütemét. Órákon belül Sam Altman, az OpenAI vezére egyetértését fejezte ki, és azt írta: ahogy az Anthropic, úgy az OpenAI is beenged független külső értékelőket a céghez. Demis Hassabis, a Google DeepMind alapítója szerint Amodei esszéje előremutató, de a részleteken még dolgozni kell, míg a SpaceXAI részéről Elon Musk annyit írt: Dariónak igaza van.

Bár minden amerikai szereplő Kínával szemben határozza meg az amerikai AI-szabályozás szükségességét, arról keveset lehet hallani, hogy mit gondol minderről Kína. Pedig a kínai AI-fejlesztések sem csak fű alatt zajlanak: az ország internethatósága szeptember elején adott jelentést az AI legnagyobb kockázatairól (köztük a kontrollvesztésről), és maga Hszi Csin-ping elnök is beszélt arról a nyáron, hogy az AI-t emberi kontroll alatt kell tartani. Más kérdés, hogy AI-biztonság és kontrollvesztés alatt egészen mást értenek Kínában: a nyugati szuperintelligencia-rettegés helyett inkább az az elsődleges félelem, hogy az állam veszítheti el az uralmat a katonai rendszerek és a kritikus infrastruktúra felett, vagy hogy a technológia felborítja a társadalmi rendet.

Hamarosan alkalom nyílik, hogy átbeszéljék a dolgot: szeptember 24-én Hszi Csin-ping Washingtonba érkezik, és a tervek szerint a Trumppal közös csúcs előtt a két ország külön is leülne tárgyalni az AI biztonságáról – ez lenne az első olyan hivatalos amerikai–kínai tárgyalás Trump visszatérése óta, amely kizárólag a mesterséges intelligenciáról szól. Nem ígérkezik könnyű tárgyalásnak: az USA évek óta zárja el Kínát a legfejlettebb chipektől, miközben a modelljeik másolásával, kvázi lopással vádolja a kínai techcégeket – Peking szerint viszont ez csak ürügy arra, hogy szankciókkal sújtsák és elnyomják a kínai versenytársakat.

A lassításról már szinte konszenzus van, de kevés a vállalás