Szeptember 13-án, vasárnap tartottak Svédországban parlamenti választásokat, ahol a legnagyobb kérdés az volt, hogy az elmúlt négy évben kormányzó jobboldali blokknak, a Tidö-pártoknak megmarad-e a többsége, vagy a többségében baloldali pártokból álló ellenzék szerez több szavazatot.

Az exit poll alapján úgy tűnt, hogy utóbbira van esély, azonban a választás szorosságát mutatja, hogy a Magdalena Andersson vezette Szociáldemokrata Párt valószínűsíthető győzelme ellenére

A szavazatok 94 százalékos feldolgozottságánál ugyanis a 349 fős svéd parlamentben, a Riksdagban a baloldali-zöld blokk pártjai (a balközép Szociáldemokrata Párt, az új marxista Baloldali Párt, az ökobaloldali Környezeti Párt – A Zöldek, valamint a centrista-liberális Centrum Párt) jelenleg 176 mandátummal rendelkeznek, míg a jobbközéptől a szélsőjobboldalig terjedő, az előző választás után szövetkező Tidö-pártok pedig 173 mandátummal rendelkeznek.

Ugyanakkor ez az éjszaka folyamán többször is változott: a mandátumbecslések során a Tidö-pártok (az előző ciklusban kormányzó jobbközép-liberális Mérsékelt Párt a Kereszténydemokraták és a Liberálisok a szélsőjobboldali Svéd Demokraták külső támogatásával) többször is 175-re változott, azaz a baloldali blokknak ebben az esetben mindössze egy mandátumos többsége volt. Jelenleg cikkünk írásának pillanatában (hétfő reggel – a szerk.) 176–173 az arány.

Emiatt végeredményt csak az utolsó szavazólapok megszámolása után lehet majd hirdetni, hiszen cikkünk írásának a pillanatában

Ráadásul a külföldön leadott voksokat, valamint a korai választás utolsó napjain bedobott szavazólapokat csak szerdán kezdik megszámolni, ami a négy évvel ezelőtti választáshoz hasonlóan érdemben is befolyásolhatja az eredményt – ugyanakkor a svéd közmédia szakértője szerint 90 százalék az esélye, hogy a végeredmény végül a jelenlegi 176–173 helyett végül 175–174 lesz, ami egymandátumos többséget jelentene a baloldali blokknak.

Nem véletlen, hogy az eddig kormányzó jobboldali pártok a választás éjszakáján leginkább arról beszéltek, hogy az eredményekből még nem rajzolódik ki tiszta kép, emiatt nyugalomra intik a választóikat.

Így tett például a Mérsékelt Párt elnöke, Ulf Kristersson jelenlegi miniszterelnök is, aki annak ellenére, hogy pártja biztosan csak a második helyet szerezheti meg, arról beszélt, hogy a választás másnapján egyeztetni fog a többi párt vezetőjével a lehetséges kormányalakításról. Ennek okát abban jelölte meg, hogy egy színtiszta baloldali kormánynak nincsen többsége, hiszen ahhoz kellene a blokkhoz sorolt, ám ideológiailag centrista-liberális Centrum Párt is.

Ennél élesebben fogalmazott a svéd köztévének Ebba Busch, a Kereszténydemokraták vezetője, aki szerint Svédországban bizonytalanság van a választás miatt, és kijelentette, hogy a jelenlegi kormánynak nincs érdemi alternatívája.

A szavazatszámlálók mellett a Centrum Párt lesz a következő napok főszereplője

Így miközben Svédországban még napokig követhetik a különböző médiumok választási műsorait, hogy most épp 176–173 vagy 175–174 lesz a mandátumarány a jelenlegi ellenzéki, illetve kormánypárti blokkok között, a következő napok fő témája még a Centrum Párt lesz, amennyiben végül a jelenlegi ellenzéki pártoknak lesz több mandátumuk.

Ugyan az Elizabeth Thand Ringqvist által vezetett centristák a választás előtt kijelentették, hogy ők Kristersson jelenlegi kormányfő helyett Andersson miniszterelnökségét támogatnák, de azt is hangsúlyozták, hogy

A helyzetet emellett az is bonyolítja, hogy a Baloldali Párt pedig egy olyan kormányt nem szavazna meg, aminek nem részei, így a két párt közül valamelyiknek engedni kell a másik javára, ha valóban kormányváltást szeretnének.

Márpedig Andersson mögött jelenleg csak egy ilyen, a baloldaltól a centrumig terjedő koalíció lehetséges, mivel az előző kormány pártjai előre jelezték, ők Kristerssont támogatják. A választás estéjén pedig az azt firtató kérdésekre, hogy egy balközéptől jobbközépig terjedő koalíciót támogatnának-e, érdemben csak annyit válaszoltak, hogy nem látnak más alternatívát.

A választás utáni kormányalakítás mellett az este másik fő témáját a szélsőjobboldali Svéd Demokraták (SD) szolgáltatta, amely története során először kormányzásra készült. A választás előtt a jobboldali blokk pártjai bejelentették, hogy amennyiben megmarad a parlamenti többségük, akkor a Jimmie Akesson vezette párt immáron nem kívülről támogatná a kormányt, hanem annak részese is lenne – sőt, Akesson a választást megelőzően arról beszélt, hogy legerősebb jobboldali pártként három kiemelt miniszteri posztra is igényt tartanak.

Utóbbira ugyanakkor nem fog sor kerülni: a párt 2010 óta először rontott az előző választáshoz képest. A többi párthoz képest a szélsőjobboldali párt veszítette a legtöbb mandátumot, és négy évvel ezelőtti eredményükhöz képest visszacsúsztak a harmadik helyre, a Szociáldemokrata Párt, valamint a Kristersson vezette Mérsékelt Párt mögé.

(Borítókép: Egy választó szavaz a svédországi parlamenti választáson Malmöben 2026. szeptember 13-án. Fotó: Johan Nilsson / TT News Agency / Reuters)