Kalle Lappinen Finnországban, Sysmäben kutatott, amikor jelzett a fémdetektora. Ásni kezdett, kézi keresőműszere pedig szinte „felüvöltött”. Mintegy 45 centiméter mélyen egy halom érmére bukkant. Miután magához tért az izgalomtól, értesítette a hatóságokat, majd a közelben ismét jelzést kapott: egy második gödörből újabb ezüstkincs került elő.

Finnország legnagyobb ezüstpénzkincsére bukkant egy amatőr kincsvadász

A régészek eddig egy feldarabolt ezüstdarabot, egy karkötőt, egy amulettet, egy gyöngyöt és rengeteg pénzérmét azonosítottak. Az érméket még nem tisztították meg és nem számolták össze, de a szakértők szerint több ezer lehet belőlük.

A leleteket két, egymástól körülbelül 12 méterre elásott nyírfakéreg tárolóban rejtették el 1000 és 1050 között, a viking kor végén. A megnevezés azonban nem jelenti azt, hogy Finnország viking terület lett volna: az ország szoros kereskedelmi és kulturális kapcsolatban állt Skandináviával.

A történészek nem tudják, ki és miért ásta el az ezüstöt. A korszakot külső támadások és társadalmi bizonytalanság jellemezte, ezért hasonló kincselrejtések nem számítottak ritkaságnak. Egy azonban bizonyos: tulajdonosa soha nem tért vissza érte.