Az Országgyűlés visszavonta a közmédiát 2010 óta felügyelő Közszolgálati Közalapítvány alapító okiratát, és helyette létrehozta a Független Közmédia Testületet (FKT) – olvasható a kedd este megjelent Magyar Közlönyben.

Az országgyűlési határozat, melyről kedden szavaztak, 2026. július 26-án lép hatályba, ettől a naptól a korábbi alapítvány megszűnik, feladatait pedig az új testület veszi át. Az FKT önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodási szabályai szerint működik, székhelye a budapesti Naphegy téren lesz.

és gyakorolja a tulajdonosi jogokat a közmédiás cégek felett, köztük a Duna Médiaszolgáltató, valamint az MTVA átalakulásából létrejövő Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és az MTI Nonprofit Zrt. felett. A testület választja meg és mentheti fel a közmédiás társaságok vezérigazgatóit, és dönt a felügyelőbizottságok összetételéről is.

Pénzügyi kontroll a cégek felett

A testület pénzügyi kontrollt is gyakorol a közmédiás cégek nagyobb ügyletei felett. A százmillió forintnál nagyobb értékű szerződések megkötéséhez, módosításához vagy megszüntetéséhez, valamint a hitelfelvételhez a testület előzetes jóváhagyása szükséges, a háromszázmillió forintot meghaladó szerződéseknél pedig előzetes tárgyalási felhatalmazást is adhat.

A testületnek kilenc tagja lesz. Hatot a parlamenti frakciók jelölésére négy évre, hármat a médiaszakmai szervezetek jelölésére két évre választ az Országgyűlés. Tagnak nem jelölhető olyan személy, aki a jelölése előtti öt évben párttisztséget viselt vagy pártpolitikai tevékenységet folytatott. Az elnök az államtitkári illetmény 65, a tagok annak 40 százalékának megfelelő tiszteletdíjat kapnak. A testület akkor tekinthető megalakultnak, ha tagjait és elnökét megválasztották, és letették az esküt. A szabályok szerint az sem akadályozza a megalakulást, ha valamelyik oldal nem állít jelöltet, feltéve, hogy a jelölt tagok legalább kétharmadát megválasztják.

A megszűnő alapítvány pénzeszközökön kívüli vagyona az államra száll vissza, a tulajdonosi jogokat felette az FKT gyakorolja. A július 14-i egyszerűsített vagyonközlés szerint ez mintegy 734 millió forintnyi befektetett eszközt jelent, jórészt egy közmédiás cégben fennálló, forgalomba nem hozható részvényt. A készpénzt, a kimutatás szerint 310 és 325 millió forint közötti összeget, a Magyar Államkincstár utalja át az alapítvány számlájáról az új testület számlájára. Az alapítvány teljes vagyona a július 14-i adatok szerint valamivel több mint egymilliárd forint volt, és ez képezi a testület induló vagyonának alapját.

A testület tényleges megalakulásáig átmeneti időszak lép életbe. Ez alatt az alapítvány irodája a Közszolgálati Tanács munkáját segíti, szakmai irányítója a tanács elnöke lesz. Az iroda dolgozóinak munkaviszonya folyamatos marad, feltételeik nem változnak. Az FKT emellett köteles megőrizni a megszűnő alapítvány honlapját és iratanyagát is.

Elsötétült a közmédia

Ahogy arról beszámoltunk, az Országgyűlés június 23-án szavazta meg A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról című javaslatot, ami a közmédia átalakítását érinti. A Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián tiszás képviselők által jegyzett dokumentum szerint a megszűnő Közszolgálati Közalapítvány helyett létrejön a Független Közmédia Testület, amely a tulajdonosi jogokat gyakorolja az új közszolgálati médiacégek felett.

Az Országgyűlés Művelődési Bizottságának tiszás többsége július 2-án úgy döntött , hogy a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap élére átmeneti jelleggel dr. Horváth P. András jogász, ügyvéd kerül, akinek a jogi és gazdasági átvilágítás a feladata. A szakmai irányítás tagja lett Mészáros Zsófia, Bodacz Balázs, valamint Kerényi György.

Július 7-én ideiglenesen leállt a hírszolgáltatás a közmédia csatornáin, az alábbi felirat kíséretében: „A közmédia nem hazudhat. Bocsánatot kérünk, amiért hosszú éveken át mégis ezt tettük! A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles legyen. A hírszolgáltatás átmenetileg szünetel. Maradjanak velünk!”

A közmédia sorsa a politika első vonaláig ér: a hírszolgáltatás felfüggesztését szinte azonnal kommentálta Magyar Péter és Orbán Viktor. A miniszterelnök történelmi napnak nevezte július 7-ét, hangsúlyozva: „Véget ért a propaganda sugárzása a közmédia felületein. Hazudtak éjjel, hazudtak nappal, hazudtak minden hullámhosszon. Ennek most vége.” A volt miniszterelnök úgy kommentálta a döntést, hogy az „a tiszás önkény újabb lépése”.

(Borítókép: Magyar Péter 2026. június 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)