A magyar kormány új törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely megnyitja az utat a kommunista korszak állambiztonsági aktáinak eddigi legátfogóbb nyilvánosságra hozatala előtt, teljesítve az ország több mint három évtizeddel ezelőtti demokratikus átalakulása óta beváltatlan ígéretét.

A kormány közleménye szerint a jogszabály nyilvános konzultációt követően került véglegesítésre, és a korábbi darabos intézkedések helyébe a kommunista diktatúra titkosszolgálatai által készített dokumentumok nyilvánosságra hozatalát szabályozó, teljesen új jogi kerettel kívánja felváltani.

A kormány a nagyobb átláthatóságra törekszik a kommunista korszak aktáinak megnyitásával

A kabinet azzal érvel, hogy a korábbi kormányok a rendszerváltás óta többször is megkísérelték feltárni a kommunista korszak állambiztonsági apparátusának tevékenységét, de egyik kezdeményezés sem bizonyult átfogónak vagy sikeresnek.

A közlemény szerint az ártatlan állampolgárokat figyelő besúgók személye és tevékenysége körüli folyamatos titkolózás aláásta az állami intézményekbe és politikusokba vetett közbizalmat. A kormány álláspontja szerint az ország múltjával való szembenézés és a közintézmények átláthatóságának biztosítása a demokratikus jogállam alapvető pillérei.

A javaslat szerint a jogszabály a közbizalom helyreállítását, a kommunista rezsim áldozatainak erkölcsi elégtételét, valamint a történelmi ismeretek elmélyítését hivatott szolgálni azáltal, hogy az ügynökakták a lehető legszélesebb körben hozzáférhetővé teszik a nyilvánosságot.

Történelmi archívumok az iratok széles körben hozzáférhetővé tétele érdekében

A törvényjavaslat kiemelt eleme az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kibővített szerepköre. Az intézmény feladata lenne, hogy a korábban minősített dokumentumokat a lehető legegyszerűbb és legszélesebb körben hozzáférhetővé tegye.

A nyilvános hozzáférés megkönnyítése érdekében a kormány egy dedikált online platform elindítását tervezi, ahol a dokumentumok digitálisan kereshetők és megtekinthetők.

A Parlament már jóváhagyta a közzétételi folyamat előkészítő intézkedéseit korábbi jogszabályai révén. Az újonnan benyújtott törvényjavaslat célja a teljes folyamat szabályozása a közzétételtől az adatvédelemig.

A közzététel több szakaszban történik

A kormány menetrendet is vázolt az iratok kiadására. Az első várhatóan nyilvánosságra kerülő dokumentumok az úgynevezett „hatos kartonok” és a hírhedt mágnesszalagos archívumok lesznek, nem sokkal az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt.

A hat kártya a kommunista korszak megfigyelőhálózatába való besúgók toborzásával kapcsolatos információkat tartalmaz. Eközben a mágnesszalagok 1990 januárjában készült digitális másolatok, amelyek számos állambiztonsági adatbázist tartalmaznak:

• a G-adatbázis, amely a működési nyilvántartásokat tartalmazza;
• az adatközlők hálózati nyilvántartását tartalmazó H adatbázis; és
• a K adatbázis, a Központi kémelhárító hivatal.

A kormány szerint ezeket az adatbázisokat akkori rendszerezés nélkül másolták mágnesszalagokra.

Az év hátralévő részében a hatóságok azt tervezik, hogy fokozatosan közzéteszik a fennmaradt B-dossziékat, amelyek magukban foglalják a toborzási aktákat, a toborzott személyek értékelését, a hálózathoz kapcsolódó személyek kilétét, valamint azokat a feljegyzéseket, amelyek jelzik, hogy az informátorok kitől gyűjtöttek hírszerzési információkat.

Az adatvédelmi biztosítékok továbbra is a folyamat részét képezik

Bármilyen anyag közzététele előtt a tisztviselők áttekintik a dokumentumokat annak megállapítására, hogy a nyilvánosságra hozatal sértené-e az aktákban említett személyek alapvető jogait, magánéletét vagy emberi méltóságát. A különösen érzékeny személyes adatok – beleértve az egyén egészségi állapotára, kóros függőségeire vagy szexuális irányultságára vonatkozó adatokat – csak szigorú jogi feltételek mellett lesznek hozzáférhetők.

A kormány szerint a jogszabály egyensúlyt kíván teremteni a múlt megértéséhez fűződő közérdek, a tudományos szabadság, az egyének információs önrendelkezési joga és a ma is aktuális nemzetbiztonsági érdekek védelme között.

Egy ígéret, amely a demokratikus átmenet idejére nyúlik vissza

A kormány szerint a törvény jelentős lépést jelent a történelmi elszámoltathatóság felé, és mind a kutatókat, mind a szélesebb közvéleményt segíti jobban megérteni Magyarország kommunista múltját.

Az archívum megnyitásával a kabinet azt állítja, hogy teljesíti a több mint 30 évvel ezelőtti demokratikus átmenet során tett kötelezettségvállalását, miközben olyan jogi keretet hoz létre, amely az átláthatóságot a magánélet védelmével és a nemzetbiztonsági megfontolásokkal kívánja összeegyeztetni.

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre, hogy soha ne maradjon le egyetlen bombagólról sem!