GazdaságSzerző: vg 5 órával ezelőtt 3 percnyi olvasás
Drága és bizonytalan tengeren szállítani.
A világ legnagyobb tengeri hajózási nemzetei arra figyelmeztettek, hogy a globális hajózás normái kezdenek szétesni: a rendszert háborúk, valamint a nyugati ellenőrzésen kívül működő, egyre nagyobb árnyékflották zavarja meg.
A hajózási ágazatot évtizedeken át olyan jogszabályok védték, amelyek biztosították a szabad hajózást és a kereskedelmi hajók semlegességét. Ezen elvek meggyengülése azonban súlyos kockázatot jelent a világkereskedelemre – közölte 18 vezető hajózási ország csoportja.
Tengeri kereskedelem nélkül az ellátási láncok széttöredeznének, és az általunk ismert világgazdaság hirtelen leállna
– áll a csoport kedden közzétett nyilatkozatában.
A hajózási útvonalak egyre inkább a nyomásgyakorlás és a kockázat eszközeivé válnak
– figyelmeztetett a CSG, hozzátéve, hogy a közelmúlt eseményei megmutatták, mennyire „törékeny” lehet a tengeri kereskedelem rendszere.
Brian Wessel, a CSG elnökségét ellátó Dán Tengerészeti Hatóság főigazgatója a Financial Timesnak azt mondta: a tengeri nemzetek azért adták ki ezt a szokatlan nyilatkozatot, mert egyre komolyabb aggodalommal figyelik a tengeri hajózási ágazat széttöredezését és az ENSZ hajózást szabályozó szervezete, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által kialakított normák aláásását.
Évtizedeken keresztül arra a feltételezésre építettük a világkereskedelmet, hogy a hajók szabadon mozoghatnak az országhatárokon át. Ez a feltételezés most nyomás alá került
– mondta. „A globális egyenlő versenyfeltételeket és az IMO keretében hosszú-hosszú évek alatt létrehozott nemzetközi szabályozást eddig magától értetődőnek vettük” – tette hozzá.
A világkereskedelem több mint 80 százalékát hajókon bonyolítják le, amelyek az IMO által meghatározott szabályok szerint működnek.
Magát a szervezetet hivatalosan 1948-ban hozták létre, a tengerek nemzetközi szabályozásának gondolata azonban egészen a 17. századig nyúlik vissza, amikor először fogalmazódott meg a mare liberum, vagyis a „szabad tengerek” elve.
A világkereskedelemben betöltött szerepük miatt a hajók egyre gyakrabban válnak geopolitikai játszmák célpontjaivá és eszközeivé. Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és Irán egyaránt támadott polgári hajózási célpontokat az idei konfliktusok során. A tengeri szűkületek sebezhetőségére pedig Irán azon törekvései is rávilágítottak, hogy díjfizetéshez kötött rendszert vezessen be a Hormuzi-szorosban.
Teherán hétfőn közölte, hogy közel áll a megállapodáshoz Ománnal a szoroson áthaladó hajóforgalom kezeléséről. Ezen a vízi útvonalon korábban a világ olaj- és gázforgalmának mintegy egyötöde haladt keresztül. Egyelőre nem világos, hogy az áthaladásért útdíjat szednek-e majd.
Hajótulajdonosok és tengerészeti szervezetek szerint egy ilyen díj veszélyes precedenst teremtene, és arra ösztönözhetné a stratégiai fontosságú tengeri szűkületekkel határos más országokat is, hogy hasonló rendszert vezessenek be.
Ezzel párhuzamosan az Oroszországgal és Iránnal szemben bevezetett amerikai, uniós és brit szankciók következtében rohamosan nőtt az olajszállító tartályhajókból álló úgynevezett árnyékflotta. A TankerTrackers.com szerint ez már
több mint 1500 hajóból áll, vagyis a világ teljes tartályhajó-flottájának csaknem egyötödét teszi ki. E hajók szinte egyike sem rendelkezik hagyományos biztosítással.
Idén nyáron a Caroline Bezengi, az árnyékflotta egyik, mintegy 800 ezer hordó orosz olajat szállító hajója Omán partjainál aknára futott. Mivel a hajó nem rendelkezett hagyományos felelősség- és kártérítési biztosítással, a kárelhárítással és a környezeti megtisztítással kapcsolatos, akár több millió dolláros költségek végül az ománi kormányra hárulhatnak.
Napi