• Orbán Viktor szerint Magyarország „visszagyarmatosítás” alatt áll, stratégiai ágazatai veszélyben vannak
• Úgy véli, a mostani kormány Brüsszel és nyugati cégek érdekeit szolgálja, nincs szuverén külpolitika
• A Fidesz elnöke radikális, önkényes, új kommunista kormányzattal vádolja a jelenlegi vezetést

A volt kormányfő szerint Magyarország folyamatosan küzd a gyarmati sor ellen, ennek azonban most nyomait sem látja.

"2010 előtt a gazdaság stratégiai ágazatainak 80 százaléka külföldi kézben volt, leginkább német kézen. A mi kormányzásunk, a jobboldali, a nemzeti kormányzás lényege, a hitvallása, hogy nem leszünk gyarmat. Az a helyzet, hogy most 16 év sikeres kormányzás után, amikor Magyarországot ismét egy szuverén, független, szabad országgá tettük, eltelt öt hónap és zajlik a visszagyarmatosítás. Amiben most élünk, az a visszagyarmatosítás korszaka" – kezdte a beszélgetés elején a volt miniszterelnök.

Kiemelte: harcolni a gyarmatosítás ellen, hogy a magyarok munkájából a magyar emberek gyarapodjanak, ez a mindenkori nemzeti, jobboldali politikának a küldetése. Ezt csinálták, ellenzékben is ezt teszik és aztán majd kormánypártként is ezt fogják újra tenni. Most visszagyarmatosítás van, aztán majd megint fel fogják szabadítani Magyarországot, mondta.

Arról is beszélt, ha szuverén Magyarországot akarunk, az államadósságot csökkenteni kell, de a stratégiai ágazatok tulajdonlása is fontos. Azonban jelenleg a Brüsszelből jött pénzek visszaadása zajlik a nagy nyugati cégeknek és minden stratégiai ágazatunk veszélyben van.

"Ezeket az ágazatokat úgy változtatják meg, hogy a külföldieknek előnyt adnak a magyarokkal szemben. Ha a magyar nép nem fordul ezzel szembe, akkor a végén vissza fogják gyarmatosítani Magyarországot. Nálunk védett ár volt csak a magyaroknak, nem volt benzinturizmus. Erre meg is volt a pénz, mi ezt fenn is tartottuk. A mostani kormány kivezette. Szerintem korán és hibásan. Most ezt gyorsan vissza kellene vezetni, a pénz ott van a költségvetésben" – magyarázta Orbán Viktor a Bayer Show-ban.

Kiemelte, mindenhol az történik, hogy a magyar rosszul jár, a külföldi pedig jól jár. De ez nem új, ez történt a kilencvenes években is a privatizáció során és most megint a gyarmattartók diktálnak. Szerinte ezért nincs külpolitikánk se.

"A gyarmattartók Brüsszelből megmondják, mi a magyar külpolitika. Ezért feladtuk az Egyesült Államokkal kialakított politikai védőhálónkat, feladtuk az oroszokkal a semlegességünk, akikkel energiamegállapodást kötöttünk, feladtuk a kínaiakkal kötött megállapodásunkat és kiváló kapcsolatunkat, hogy beruházást és technológiát fognak hozni. És az együttműködést is a türk világgal, ahol energiabefektetéseket tudtunk csinálni és kereskedelmet tudtunk létrehozni, meg befektettünk. Nincs szuverén külpolitikánk, mert a birodalmi központ mondja meg, nekünk mint gyarmatnak, milyen külpolitikát kell csinálni" – mondta el.

Leszögezte: Magyarország helye mindig is a nyugaton volt és ott is van, ez ténykérdés, de meg kell próbálni mindenkivel jó viszonyt, a tőlünk keletre lévőkkel is kialakítani. Elmondta, azt a külpolitikai célt érdemes kitűzni, hogy miközben nyugaton vagyunk, a kelettel is szót tudunk érteni. Ez nem tehertétel, ez lehetőség. Megemlítette, az a nyugati keresztény világ, amihez mi mindig is tartottunk, az már nincs és nem is lesz. A migráció mutatta meg, hogy ez mennyire előrehaladott a folyamat, ezeket az országokat „átadták”.

"Egy dolgot tudunk: mi nem akarunk olyanná lenni, mint ők. Nem akarjuk, hogy Magyarországot is átadják valami kiszámíthatatlan, ismeretlen jövőnek. Nem akarunk se háborút, se migrációt, nem akarjuk feladni a kereszténységet, nem akarunk gendert. Ez a baloldal programja. Nekünk ki kell tartanunk amellett, hogy Magyarország maradjon magyar ország" – jelentette ki.

Az EU-s pénzekkel kapcsolatban elmondta: az „eljövetele” nem igaz, annak a nyolcvan százaléka ugyanis visszamegy, az nem épül be a magyar gazdaságba. Szerinte ez része a Tisza-Brüsszel paktumnak, ami arról szól, felszámolják azokat a belpolitikai erőket, akik szembe mertek fordulni Brüsszelben. Aztán átadja a magyar gazdaságot Brüsszelnek. Ezért cserébe segít a Tiszát hatalomban tartani. Leszögezte: harc útján, paktum nélkül ő is visszaszerezte volna a pénzeket.

"A hazáért harcolni kell és az nem mindig kellemes. A mostani kormány ezt nem vállalja, a mostani kormány becsúszik a küszöb alatt, kinyitja a zsákot, megkapja a pénzt, megállapodik, hogy felszámol bennünket, átadja a gazdaságot és hazahozza a pénzt. Most ez van. De a baj a magyar gazdaságban nem a pénzhiány, hanem, hogy nincs gazdaságpolitika. Eltelt négy hónap és a gazdaság áll, viszik neki a falnak. Energiaválság van, az agrárium válságban van, építőipar megállt, a fuvarozók és más csoportok itt dörömbölnek. (…) Nem tudnak mit kezdeni a nagyon jelentős hatalommal, ami a kezükben van és amit a jó gazdaságpolitika céljaira kellene felhasználni" – mondta a Fidesz elnöke.

Ez is érdekelheti

Szerinte nem lehet bevezetni 2030-ig az eurót, ahogy fogalmazott, épelméjű ember ezt nem gondolhatja komolyan. Szerinte ez egy fedősztori, ami valójában a megszorításokat jelenti. A korrupciós vádakkal kapcsolatban azt mondta, az általa ismert ügyek, az azokban hozott kormányzati döntések mind kivétel nélkül szabályszerűek voltak és célszerűek. Állítja, az ezekkel szemben tett feljelentések mind meg fognak hiúsulni. Az emberek hatvan százalékáról elmondta, még optimizmusbuborékban vannak, egy reménybuborékban, neki pedig nincs hitele náluk.

"Ezekhez az emberekhez ma nem vezet utunk, az a dolgunk, hogy a saját szavazóinkhoz beszéljünk. Ne mi legyünk a rossz hír vivői, hiszen mi nem vagyunk ellendrukkerei se az országnak, se a Tisza-szavazóknak. (…) Az előttünk álló fél évnek az a feladata, hogy szedjük össze a jobboldali szavazókat, a saját híveinket. Vitassuk meg velük azt, amit meg kell vitatni, beszélgessünk velük a helyzetről. Őszintén, egyenesen beszéljünk erről az új kommunista rendszerről, amit a Tisza itt felépít. Saját magunkat szervezzük újjá, hogy használható politikai szereplői legyünk a magyar közéletnek. Most még nem vagyunk azok, sok munkát el kell végezni" – fejtette ki.

Mint mondta, a jobboldalon inkább az önkénytől tartanak az emberek. A kormány egy agresszív, radikális, új kommunista kormány, nem ismer semmilyen korlátot és bármire képes. Bús Balázst politikai fogolynak nevezte.

"Ha minisztériumi kuratóriumi tagként valamit el is rontott, amiben egyáltalán nem vagyok biztos, mert rendes embernek ismerem, mit keres a Csillag Börtönben a legsúlyosabb köztörvényesek között? Az NVVH, az új hivatal felállítása is mellőz minden európai, bevett ismert jogi normát és az önkénynek egy eszköze" – fejtette ki.

Elmondta, a nemzeti oldalnak nagyon fontos, hogy ki kell állni mindenki mellett, akit méltánytalanul megtámadnak és segíteni kell őket és az önkényt mindig fel kell tárni.

"Mi 16 évig kormányoztunk, nem görbült meg senkinek a haja szála. Itt nem volt bosszú, a hatalmat pedig mindig, amikor vesztettünk, az országgal rendben átadtuk. Én egy higgadt, nyugodt polgári kormányzásban hiszek. Ami most van, az agresszív, radikális, új kommunista kormány. Ez nem a mi világunk. Az ő félelmük az, hogy a nép rájön, mi a helyzet. Ők nem tőlünk, hanem a saját szavazóiktól félnek. Hogy majd rájönnek, ki fog derülni, nem mondtak igazat egy csomó dologban. A baloldal könnyű pénzt ígér, kevés munkával, sok fizetéssel. Mi ezt nem tudjuk megígérni, mert ilyen nincs. Egy ilyen gazdaság tönkremegy. Mi azt tudjuk ígérni, hogy lesz munka, a munkának lesz értelme és abból a családoknak ki tudnak nyílni a lehetőséget" – magyarázta.

Szerinte amikor jól mennek a dolgok, sokkal könnyebben veszik el tőlük és adják át másnak a kormányzati erőt és hatalmat, mint amikor rosszul mennek. Akkor vissza szokták őket hívni.

A jövővel kapcsolatban azt mondta, nem véletlen az, hogy a kötcsei alkalmat választotta arra, hogy erőteljesebb nyelvet használjon, habár óva inti a jobboldalt az erőszaktól és a durvaságtól is. Szerinte a jobboldalnak nem szabad sem erőszakosnak, sem durvának lenni, hiszen higgadt, nyugodt, polgári kormányzásra vállalkozott. De most erősebb nyelvet kell használni, mert mégiscsak „önkényuralmi rendszert építenek ki”.

Az úgynevezett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról is beszélt. Amikor „helyre fogják állítani a jogállamot”, nem fogja tudni elkerülni a pénzügyi és jogi felelősségre vonást az, aki bármilyen formában részt vállal az NVVH működésében. Megígérte: minden olyan embernek a nevét nyilvánosságra fogják hozni, aki ott munkát vállal. Azzal zárta: az önkényt nem szabad eltűrni, az önkénnyel szemben harcolni kell. A jobboldalnak akkor van esélye, ha egységes.