Az atlétikai világdöntő vasárnapi, utolsó napját a magyar sportvilág számos bajnokával teletűzdelt, 4x100 méteres váltó indította el, amelyben Halász Bence, Európa-bajnok kalapácsvető; Klekner Hanga, Eb-döntős, országos csúcstartó rúdugró; Venyercsán Bence, háromszoros olimpikon, felnőtt országos csúcstartó gyalogló; illetve Vindics-Tóth Lili Anna, Európa-bajnoki ezüstérmes maratonfutó váltói mérték össze tudásukat.

A fehér csapat a Ferencvároshoz tíz év után visszatérő Nagy Ádám révén előnnyel zárta Losonczi Dávidék (magenta) előtt az első százat. Bár a második négyes futása alatt sem változott a sorrend, a harmadik százon a szürkéktől éppen a csapatkapitány Venyercsán esett el, így Kovács „Kokó” István olimpiai bajnok bokszoló vezetésével a magenták tűntek nyerőnek a befutó előtt, ám jött az utolsó négyes, ahol a nagy felzárkózást mutató szürkék Klekner óriási sprintjével megnyerték „bajnoki futást”.

A győztes (szürke mezes) váltó a futás után boldogan értékelt az Indexnek:

A váltó teljesítményét lelkesedés szempontjából csillagos ötösre, kivitelezés szempontjából csak ötösre értékelem, mert mindenki mindig lehet jobb. Én sem futottam még váltót, szerintem nagy buli volt

– mondta Klekner Hanga.

Az Európa-bajnoki ezüstérmes tornász, Mészáros Krisztofer arról beszélt lapunknak, hogy igyekezett mindent beleadni és úgy odaállni, mintha tornában az ugrásnak futna neki. A triatlon Világkupa-győztes Szalai Fanni is nagyon jól érezte magát a stadionban: „Ritka, hogy ennyi ember előtt tudunk versenyezni. Amikor néztem, hogy kikkel fogok együtt futni, akkor láttam, hogy jó lehet. Nagy volt a motiváció bennünk, hogy akár meg is nyerjük ezt a versenyt.”

Nagy Ádám, a Ferencváros labdarúgója a fehér csapat első embereként remekül kezdett, és elégedetten beszélt az Indexnek a futásról szerzett tapasztalatáról: „Intenzív volt, összességében nagyon élveztem. Hihetetlen, hogy focis fejjel az van bennem, hogy 90 perc alatt dől el az eredmény, itt pedig másodpercek alatt dől el az aranyérmek sorsa egy futamban. Nem gondoltam volna, hogy 15 perc alatt hellyel-közzel megtanulom a váltófutás szabályait, a botátadást, a rajtolást, hogy mi-mindent figyeljen. Most felülök a lelátóra a családomhoz, és megnézem, milyenek a profik” – fogalmazott a 88-szoros válogatott labdarúgója.

A zárónap programja előtt még az Irie Maffia adott egy bő negyedórás koncertet, ám 18 órakor már el is kezdődött a versengés a női 400 méteres gátfutás döntőjével.

Gianmarco Tamberi 34 évesen is meghódította Budapestet

A szám hat legmagasabban besorolt versenyzője is rajthoz állt a fináléban, köztük az idei Európa-bajnok szlovák Emma Zapletalová, aki a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központ közönségétől talán az egész hétvége legnagyobb nézői tapsát kapta bemutatásánál a nem magyar versenyzők közül. Persze ez a rengeteg szlovák szurkolónak is nagyban köszönhető volt.

A versenyt végül a tavalyi világbajnoki ezüstérmes Jasmine Jones nyerte 52.45-ös idővel, ami egyben az amerikai idei legjobb futásának is számított. A második helyre az utolsó méterekre lemaradó Zapletalová (52.68), míg harmadikként az olimpiai ezüstérmes, idei Gyémánt Liga-győztes Anna Cockrell (53.09) ért be.

A férfi gerelyhajítás döntőjében először a német Julian Weber, majd a grenadai Anderson Peters dobta meg a 80+ métert. Kettejük csatájába később a Srí Lanka-i Rumesh Pathirage is beleszólt, aki a mezőnyből elsőként előbb a 87, majd a 91 métert is túldobta, amivel magabiztos győzelmet (91,09) is aratott.

A férfiak 400 méteres gátfutásának döntőjében a néhány hete világrekordot (45.80) futó brazil Alison Dos Santos várhatta legfőbb esélyesként a versenyt, bár a mezőnyben a korábbi világcsúcstartó norvég Karsten Warholm is szívesen behúzta volna a győzteseknek járó 150 ezer dolláros (nagyjából 47 millió forintos) pénzdíjat. A futást végül a kétszeres olimpiai bronzérmes, egyszeres világbajnok brazil atléta nyerte meg 45.98-as idővel, két tizeddel elmaradva az augusztusban felállított rekordjától.

Férfi távolugrásban a 2,17 métert a mezőnyből mindenki megugrotta, kivéve az olimpiai, világ- és Európa-bajnok olasz Gianmarco Tamberi, aki az első magassággal meg se próbálkozott, a 2,22-öt viszont elsőre abszolválta. Persze a fedett pályás világbajnok ukrán Oleh Doroscsuk és a budapesti vb-n ezüstérmes, idén legmagasabbra ugró (2,34) JuVaughn Harrison sem hagyta magát, így a hármas könnyedén eljutott 2,30 méterig.

A közönség kedvence nem nagy meglepetésre persze az arcának csak egyik felét borotváló Tamberi volt, akinek sikeres ugrása után hatalmas felhördülés hallatszódott a stadionban, bár eddigre már a közönség figyelme is elkezdett osztódott, hiszen közben elindult a férfiak 800 méteres síkfutásának a döntője is. Ott egyébként egészen elképesztő hajrát bemutatva, több embert is megelőzve az algériai Dzsamel Szedzsati diadalmaskodott 1:41.91-es idővel.

Visszakanyarodva a magasugrókhoz, a 2,30-nál második próbálkozásra sikerrel járó olaszon kívül egyedül Harrison jutott túl a magasságon, így 2,33 következett, amelyet Tamberi elsőre nekifutásra megoldott, amivel idei legjobb ugrását is elkönyvelhette, persze nem sokáig maradt ez így. Harrison egy hiba után élve a lehetőséggel 2,35-re tette a lécet, de mit sem számított ez az olasz klasszisnak, 34 évesen ezt is elsőre megugrotta!

Az olasz ezek után megpróbálkozott a 2,41-gyel is, ami nemcsak egyéni csúcsot, de minden idők negyedik legjobb ugrását is jelentette volna, ám nem járt sikerrel

Női hármasugrásban az idei Gyémánt Liga-győztes szenegáli Saly Sarr elsőre 15,06-ot ugrott, amelyet a mezőnyből senki, még az olimpiai címvédő dominikai Thea LaFond sem tudott négy próbálkozásból felülmúlni, így a 23 éves atléta nyerte a versenyszámot.

Nyolcadik lett a magyar váltó, „Kung Fu Kenny” és Jefferson-Wooden is idei csúccsal tudott duplázni

A 4x400 méteres vegyesváltóban Magyarország Enyingi Patrik, Brucker Lili, Molnár Attila és Emmanuel Sophia Akuchi összeállításban futott. Az amerikaiak és a hollandok kezdtek leggyorsabban, fej-fej mellett váltottak az élen, míg Enyingi a 8. helyen adta át a botot Bruckernek. Alexis Holmes az első kétszázon elszakadt Lieke Klavertől, de a holland remekül hajrázott, így ismét szinte teljesen egyszerre váltott a két nemzet.

Molnár harmadikként kapta meg a botot, és az utolsó százon a kenyai versenyzőt megelőzve feljött a hetedik pozícióba – a közönség óriási üdvrivalgása mellett. A váltás után azonban az afrikaiak visszaelőzték a mieinket. Az USA utolsó váltása kiválóan sikerült, az olimpiai- és világbajnok Aaliyah Butler pedig már az első kanyar végére lerázta magáról van der Schootot, holland riválisát, és 3:08.32-vel az Egyesült Államok nyerte a számot. A végére Charlotte Henrick felhozta a briteket a második helyre, a hollandok harmadikok lettek.

A futás után a versenyzők az Indexnek értékeltek a vegyes
zónában:

• Enyingi: „Nagyon nehéz az egyesen futni, pláne szezon végén, amikor már az ember fáradt. Próbáltam azokat a technikai elemeket betartani, amiket edzőmmel, Körmendi Katalinnal megbeszéltünk; a kanyarra rádőlni, a hosszú egyenesben nagyokat lépni. A kanyarok sok energiát vettek el, ami az utolsó egyenesben meglátszódott, de mindent kiadtam magamból, nincs hiányérzetem.”
• Brucker: „Megtettem minden tőlem telhetőt. A legnehezebb az volt, hogy ne izguljak, ennyi ember előtt és ilyen világklasszis versenyző között. Hatalmas nagy élmény volt ilyen közönség előtt futni.”
• Emmanuel: „A legtöbb erőt a közönség és a hitem adta. Nagyon hálás vagyok Istennek, a közönségnek és a csapatnak, hogy itt lehettem. Fantasztikus élmény és nagyon jó tapasztalat volt.”
• Molnár: „Ebben nem maradt semmi. Büszke vagyok a srácokra, hogy remegő lábak nélkül tudtak odaállni. Ennél többet a magyarok sem várhattak el tőlük, de bárki került volna ebbe a csapatba, szívét-lelkét beleadja. Ez a minimum, és ezt megtettük, ebben most ennyi volt, lesz ez még több is.”

A nők 5000 méteres síkfutásának döntőjének 12 fős mezőnyének felét Etiópia adta (ebből öten az aktuális ranglista első tízében szerepeltek). A táv fele után nem sokkal már az idei Gyémánt Ligában másodikként végző Likina Amebaw járt az élen, négyezer méterhez közeledve pedig már 10 másodperces előnnyel futhatott az abszolút bajnoki címért. A mezőnytől ellépő 28 esztendős atlétát csak a befutónál sikerült megközelíteni a többieknek, de mindhiába, Amebaw így is két másodperccel előbb ért be a célvonalon, ami egyben a győzelmet (14:30.36) is meghozta az etiópiai számára.

A férfiak 1500 méteres döntőjében a Budapesten korábban vb-címet szerző brit Josh Kerr diadalmaskodott 3:29.35-tel, megelőzve az idei Gyémánt Liga-bajnok ausztrál Cameron Myerst (3:29.68), illetve a harmadikként befutó amerikai Hobbs Kesslert (3:30.73).

A férfi 200 döntőjébe könnyedén bejutott a szombat este 100-on elsőként végző Kenneth Bednarek is, aki szombat után ma is legyőzte a botswanai Letsile Tebogót , aki a szám olimpiai címvédője is.

A női 200 méteres síkfutás második elődöntőjében magyar érdekeltség is volt. Csütörtökön, a lane drafton a 100 méteren győztes Melissa Jefferson-Wooden meglepetésre beválasztotta magát a másik nagy esélyes, olimpiai címvédő Gabby Thomas mellé. Utóbbi élt a kihívás adta lehetőséggel és 21.88 másodperces idővel megnyerte az elődöntős futamot honfitársa előtt. A második futamban Takács Boglárka a egyes pályán futott, 23.24 másodpercesidővel nyolcadik helyen ért célba, ami nem volt elég a továbbjutáshoz. 

Nem sok maradt bennem, reggel, amikor felébredtem, azon gondolkodtam, hogy fogom egyáltalán kivitelezni a futást. Hihetetlen érzés, ahogya közönség egy emberként szurkol, ezért is sajnálom, hogy nem sikerült megajándékoznom őket jobb eredménnyel. Szerettem volna 23 másodpercen belül futni, az első 100-120 méter szerintem nagyon jól sikerült, de most elfáradtam a végére. Csodálatos befejezése a szezonnak hazai pályán, ilyen közönség előtt futni. Voltak a szezonban szép pillanatok, sérülésmentes volt, egyres tabilabban futok. Shelly Ann Phraser-Pryce a példaképem, egyszer hallgattam vele egy beszélgetést, amiben azt mondta, hogy egyik évről a másikra sokat lehet javulni. Most lesz egy hónap pihenőm, szeretnék elmenni nyaralni, sétálni a kutyámmal, túrázni, teniszezni, búvárkodni, lovagolni

– mondta a magyar  sprinter a vegyes zónában.

A fináléban a tegnapi 100-on idei legjobb idővel győzelmet arató Melissa Jefferson-Wooden Bednarekhez hasonlóan duplázni tudott, 21.47-tel három tizedet vert Gabby Thomasra (21.77), ezzel együtt pedig a szezon és minden idők harmadik leggyorsabb idejét futotta 200-on.

Az atlétikai világdöntőt végül a svédek világsztár rúdugrója, Armand Duplantis zárta tűzijátékos kísérettel a tornára írt himnuszával, a „Golddal”.

(Borítókép:  Gianmarco Tamberi a férfi távolugrás döntőjében 2026. szeptember 13-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)